Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-06-30 / 51. szám

51. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmest­ politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel a Kis futár, litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek találmányok és intézetek ismertetésével i­s foglalkodnak főképen. HÍRNÖK Junius 30. 1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csötörtö­­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nd­f.il 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem­ hivatalos leveleknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Az első félév múltával kérjük a t. ez. közönséget az előfizetések jókori megtétele iránt, különben, minthogy lapjaink nyomta­tandó példányainak számát a beérkezett előfizetések mennyiségéhez szabjuk, ismét azon kedvetlen helyzetbe juthatnánk, hogy a későn érkezendőknek teljes példányokkal nem szolgálhatandunk. Lapjaink előfizetési ára folyvást ugyanaz, t. i. félévre hely­ben boríték nélkül 4 fr., borítékkal s postán 4 fr. 24 fr. pengőben. A Hírnök és Századunk szerkesztősége. Pozsony junius 30. 1842. Tartalom. Magyarország. Kinevezés és halálozás; kis gymnasium Érsek-uj várott; hit változtatás; csallóközi levél; magyar gazdasági egyesület, Heves és Tolna megyék gyűlései. Nagybritannia. Francis elitéltetése. Francz­iaország. Spanyolország. Az uj ministerium, don Carlos ellennyilatkozata. Belgium. Jóniai szigetek. Törökország. N­agti. Bővebb részletek a föld­indulásról. Kis futár. A julius­zkai napfogyatkozás pontjai ha­zánkban ; függelék. Hirdetések. Magyarország. A nm. magyar kir. udv. kamara az ujtelki (Neufeld) megürült harminczados­ hivatalra Punikh Károlyt, a Bécs­­ben levő erdélyi harminczadi kiadó-hivatal írnokát, alkal­maz­t. Koszlaczky József szigeti kir. sószállítási mázsáló meghatározott. Érsek-Ujvárott, a helybeli polgárság adakozásából, legfelsőbb engedelemnél fogva kisebb gymnasium állíttatott föl s odl. 1-jén nyittatandik meg, hol kiváltképen a magyar nyelv terjesztése czéloztatik. Nagy-Szombat, junius 20. A vallási kérdések sző­nyegre kerülte, s mi a f­eszegetéseket előbb utóbb követni szokta, a higgadt vérrel fontolgatás és elmélkedés a hazá­ban szintúgy mint a külföldön a katholicismus méltányos igényeit igazolja. A puseysták közeledése s egyeseknek p. Milne Edward­ Herffort m­arquisnak Angolhonban s mások­nak egyebütt nyilván és titokban az anyavallásra meg­térte, a kathol. hitterjesztők iránt legújabban szebb szín­ben mint bármikor jelentkező részvét, s munkáiknak túl a tengereken (Isten áldásával!) fényes eredményei, Isten or­szágának gyarapulását nyilván mutatják. Az egész kath. világra vigasztalókig ható illyes adatok sorába, a világos­ság atyja iránt hálára gyuladva, örvendve füzünk mi is egy hazait, mellynek érzékeny tanúi valánk. Ugyan­is Mocsy Mihály ur, czeglédi születés Pest vmegyében, a debreczeni collegiumnak egykori növendéke, ki a református lelkészi pályáról (Duna-Szent-Györgyön Tolna vármegyében) az orvosi tudományok mezejére lépvén át, itt jeles eredmény­nyel végzé tanulmányát s már a m. t. társaság által 1834 ben kitett philosophiai jutalomkérdésre illy czímű könyvében „Elmélkedések a phisiologia és psychologia körében, kü­lönös tekintettel a polgári és erkölcsi nevelésre, Budán 1839“ kitűnő jelességgel felelt, — a protestantismusnak változé­konyságában nyugpontra nem találván, miután istenileg ki­nyilatkoztatott vallás változó természettel nem bírhat s a bölcseség fogalmával sem egyeztethetni meg semmiképen, hogy Isten az embernemet vallásra tanítván, ennek épség­ben tartásáról ne gondoskodott légyen, a legszentebb ügy­ben is következetességre és szilárd alapra törekedvén, végre azon eredményre jutott, melly Feneion örökre neve­zetes mondatában foglaltatik „ou catholique, ou déiste“ vagy katholikus, vagy deista. Sigy a katholicismus isteni kö­vetkezetessége, melly nemcsak égből hozott vallást, hanem ennek épségben tartása végett szükséges és istenileg meg­állapított tekintélyt is hisz, rábírta a józanul gondolkodót és isteni kegyelemtől megvilágositottat, mind a protestáns for­­gandóság elhagyására , mind egy másik szír­nek, mellyhez a reformatio ujabbkori ivadéka nagy részben ütődött, a deis­­musi üresség kikerülésére s vissza térésre azon egyház ke­belébe, melly egyedül viheti vissza folytonosságát az apos­toli időkre s melly egyedül bírja a tévedhetlenség isteni ígé­retét. A kath. hitvallást, miután annak elveiben s tanaiban dicséretes jártasságát tanusitá, f. h. 18kán főtiszt. Kisappo­­nyi Bartakovics Béla apát, kanonok s érseki helytartó ur ke­zeibe nagyfiszt. Gombár Pál papképző intézeti aligazgató és Cherrier Miklós prof. urak tanúsága mellett a papképző intézeti házi kápolnában a növendék-papság jelenlétében épületes ájtatossággal tette le s azonnal az Ur asztalához is járult. Mi, kik az isteni religio ezen csendes diadalának meg­indult tanúi valánk, látván, a mennyei gondviselés titok tel­jes utjai mikép vezetnek czélhoz, térdre borulva áldók Is­tent s egybeolvadt szívvel óhajtók, confirma hoc Deus, quod operatus es in nobis! M. I. *­ *** Csallóközből, jun. 27. Haladásunk módjai s eszközei egyidő óta minden oldalról megvitattalak s egyes vidékek s megyék hátramaradásának vagy szellemi művelt­ségének s anyagi jólétének okai óvatos kezekkel fürkész­tetek ki, így Csallóköz viszonyait is figyelemre méltatta egy valaki, midőn a Hírnök 44. számában róla megemlékezék. Legyen szabad nekem is elmondanom némellyeket, mi­ket tapasztalás és meggyőződés súgnak. — Mi Csallóköz geographiai helyzetét illeti, tekintve a közlekedést s éghaj­latát, alig találkozik vidék hazánkban, melly vele vetélked­ve a versenyt kiállhatná. De az anyagi jólét virágoztatásá­­nak ez csak parányi föltétele. A földészet még igen is az áldott természetre van hagyva; e mellett pedig a természet is nem általában — kivétel mellett — áldott, mint a 44. számbeli levelező mondja, hanem csak follonkint; általá­n­osságát tekintve Csallóközre épen nem alkalmazható a ré­giektől maradt „Aranykert“ elnevezés. Hegyek nem létében azt vélnék, hogy a sik tért egészen a legtermékenyebb föld födi, holott nagy része, kivált az alsó Duna mentében, pusz­ta égevény, hol, ha gyakori esők nem járnak, mindenki úszik; némelly vidékeken pedig a futó homok ollyannyira el van terjedve, hogy dühöngő szelek ezt a vetésekkel együtt elhord­ják. Több évek előtt Nagy-Magyar vidékének határa nehány napig tartott széldühöngések által majd olly pusztává téte­tett, miilyen lehet, ámbár nem láttam, a saharai puszta. — A kis nemesség? Igen a kis nemesség szegénységének fő oka a föld véghetetlen eldarabolása, mi ha nem történnék, vidékünk gazdagabb lenne, s közlekedési módunk mellett, a kézművesség itt virágzóbb lehetne, mint országunk bár­­melly hegyes vidékein, miután a kenyérkeresetre kényszerít­ve volna a lakosság, mig most a pór nemes tátra várja a sü­lt galambot, aratóit Pozsonyból s egyéb német és tót helyekről hozza; nyáron dínom-dánom, télen didergés és koplalás; a vagyonosbak közül pedig mindenki a megyei s egyéb hivata­lokra vágyván a nepofismus maszlagát ápolja s terjeszti. S ez nagy akadályul szolgál szellemi műveltségünkben, mi­után (magyarázható a természetből) a rokon rokonát szereti emelni, szorgalom és tehetség a háttérbe vonulhatnak. Azon­ban mit mondok, a kisebb hivatalokra nézve áll, a felsőbb megyei hivatalok dicséretes kivételül szolgálnak, mert Po­zsony megye nemessége mindenkor olly egyéneket szokott bizalmával megtisztelni, kik méltán megérdemlik a közbi­zalmat is. A választási megvesztegetések, igaz, közibünk is beharapózott, de ez olly maszlag, melly nemcsak nálunk hanem a legcivilisáltabb nemzeteknél is garázdálkodik ; olly árnyékoldala a szabadválasztásnak, mellyet korlátolni igen, de teljesen kiirtani lehetetlen. Csak az erkölcsösség irthat­ná ki, de ez köznépünknél igen szomorító állapotban van a legalantabbi lépcsőzet valamellyik fokán. Tán erről is lesz alkalmam némellyeket e lapok hasábjain elmondani. Most csak a 44. számbeli levélre láttam szükségesnek az Írotta­kat megjegyezni. # A m. gazd. egyesül, f. h. 6-kán és 7-kén tar­tott közgyűlésének folytatása. ..Az álattenyésztési szakosztály utóbbi üléseinek eredményéről kert jelentés következtében a javaslottak helyeslése mellett következő jutalomkérdés tüzelik ki: „Mellyek a hazánkban tenyész­tett szarvasmarhafajok?; mellyek elaljasodásának okai?; mikép lehetne azokat, főleg az adózó néposztály érdekében, erő, tejelés, és bizékonyság tekintetéből javítani és neme­síteni? mellyek tenyésztésének fő elvei? s végre melly fa­jok volnának külföldről e czélra behozatandók? —­ A leg­jobbnak s kiadásra méltónak ítélendő pályafelelet jutalma 100 arany. A pályamunkák beküldési határideje jövő 1843dik évi junius 4-re. A pályázhatási feltételek követ­kezők: a) A pályafelelet magyarul írva , idegen kézzel le­tisztázva, lapozva, bekötve s jeligével ellátva egyszersmind ugyanazon jeligéjű névrejtő levélke kíséretében küldessék a kitűzött határnapig bérmentesen az egyesület titoknoki hivatalába. Később érkezendő pályamunkák semmi szín alatt nem fogadtatnak el. S ha a bírálat után a névrejtő le­vélke felbontásakor kisülne, hogy a különben jutalom­ra méltó felelet szerzője azt sajátkezűleg írta, vagy ha kisül­ne, hogy magát az ítélet kihirdetése előtt bármikép elárulta legyen , ámbár munkája legjobbnak ítéltetnék is, a jutalom­tól elesik. b) Azon esetre, ha az érkezendő pályamunkák közül egy sem ítéltetnék nyomtatásra érdemesnek, a fel­adott kérdés megfejletlen marad, s a jutalom vagy ugyan­azon kérdésre, vagy másra újonan ki fog tűzetni, c) Ha pedig az érkezendő pályamunkák közül több ítéltetnék nyomtatásra érdemesnek, a koszorúsat megközelitendők szerzői a körülményekhez képest fognak megtiszteltetni, d) A jutalom odaitélése után a jeligés levélkék el fognak égettetni, a nem nyertes pályairatok az egyesület birtoká­ban maradnak; joguk leendvén az illető szerzőknek mun­káikat saját kézirataik szerint bármikor kiadhatni. — VI. Ürményi Ferencz ur ő excja jelentéséből hálás köszönettel értesült az egyesület azon szives vendégszeretetű készség­ről, mellyel a magyar óvári gazdaság megszemlélésein ki­küldött bizottság főherczeg Károly , cs. kir. Fenségének kegyességéből a helyszínen fogadtatott. Dús élvezetet nyúj­tott az érintett jelentésnek azon része is, mellyben a kül­döttség ezen példánygazdaságot rövid vázlatban leirá. Ad­dig is tehát, mig annak terjedelmesb leírása közre fog bo­csátatni, az egyesület hálás köszönetét nyilványilván Ő Fensége kegyességéért, s köszönetét szavazván a t. ez. kormányi és uradalmi tisztségnek, jövő alkalomra megszem­lélésül s leirásbani közzétételül az ürményi és tótmegyeri jeles gazdaságok tűzettek ki, mellyeknek tisztelt birtokosai szívesek valának az egyesület ebbeli kívánságának szeré­nyen engedni. VII. Azon szakosztályi küldöttség, melly fő­herczeg Nádor , cs. kir. Fenségének a sertéshussali kül­­kereskedés iránt költ kegyes leirata következtében véle­ményadásul vala megbízva, jelentését beadván, ez­t Fen­ségének az egyesület hálás köszönete kifejezésével olly kérelem kíséretében fog felterjesztetni, miszerint Ö cs. kir. Felsége kegyelmesen elrendelni méltóztatnék, hogy az e tárgyban hiányzott adatok az egyesülettel szinte közöltes­senek. VIII. Örömmel értesült az egyesület a szepesme­­gyei és szarvasi fiók-egyesületek keletkeztéről, s miután azok saját kívánságukhoz képest bekebelezhettek, valamint az ezúttal érkezett, úgy innentől szinte köszönettel veendő jelentéseik érdekükhöz képest egész terjedelmükben, vagy kivonatban közzé fognak tétetni. IX. A múlt évben egy je­lenleg divatozónál jobb szerkezetű egyszersmind olcsó ökörjárom vagy iga feltalálójának kitűzött 35 arany dí­jért pályázó nem jelent meg. Ennél fogva a megmaradt ju­talom más rokon czélra fog forditatni. X. Az állatmutatás, mellyet főherczeg Nádor­­ cs. kir. Fensége ez idén ismét kegyes vola megszemlélni, az illető bizottságnak közrebo­csátandó jelentése szerint uj tanujeleit hozta napfényre honi birkatenyésztésünk haladásának. Jelesen ez idén ismét több nagy tekintetű birtokos vola szives kiállított birka pél­dányaival öregbíteni a részvétet, kiknek általában, valamint azon t.cz. hazafiaknak is, kik összehasonlításul, a haza külön vidékein tenyésző többféle fajú birkákat valának szí­vesek küldeni, köszönetet szavazott az egyesület. XI Juta­lom nyerhetésül állatmutatáskor a köztelken mindössze 27 paraszt kanczacsikó vala kiállítva, mellyek közül hét leg­kitűnőbb nyert dijat, u. m. 1) Deák József üregi (tolna megyei) lakos 3 éves szürkéje 50 pengő ftot; 2) Bíró Já­nos göllei (somogy megyei) lakos 3 éves feketéje 30 pftot; 3) Olajos Pintér János üregi (tolna megyei) lakos 3 éves pejcsikaja 20 pftot; 4) Kesz­éli József akőrösi (pest me­gyei) lakos 2 éves szürkéje 40 pftot; 5) Csapó István büsüi (somogy megyei) lakos 2 éves csikaja 20 pftot; 6) Berta Mihály aszalai (somogy megyei) lakos 2 éves sárgája 15 pftot; 7) Noha egy évesekre nem volt kitéve jutalom, minthogy azonban Kovács Ferencz üregi (tolnamegyei) lakos egy éves csikaja a többi közül különösen kitűnt, a dijosztó küldöttség jónak találta őt a helyszínen néhány hazafiak rögtöni adakozásából e végre begyült 10 piltal megajándékozni s csikaja nevelésében tanúsított szorgal­mának folytatására serkenteni. Az egyesület pedig ezen örvendetes eredményről értesülve uj és több dijak alakítá­sául adakozási aláírást nyitott, azon meggyőződésből, hogy illy serkentéssel, a lónemesítésre a szegényebb sorsú adó­zókban foganatos inger támadand. XII. A múlt nyári köz­gyűlésen kihirdetett pályakérdésre következő jeligéjű négy­­rendbeli felelet érkezett: 1) „A földmivelés azon emlő, melly a hazát táplálja ; benne feküsznek Peru bányái s kin­csei.“ — 2) „A valóságos szántóvető hatása csekély ugyan, de azért korántsem megvető.“ 3) „Élni s élni hagyni.“ 4) „A mezei gazdaság s annak jövedelme az ország jóllétének legbiztosb alapja.“ Ezeknek jeligés névrejtő levélkéi­e. al­­elnök Czindery László ur pecsétje alatt egy borítékba zárva a levéltárba, a pályamunkák pedig a birósághoz utasitattak, mellynek tagjaivá közakarattal ismét: Csapó Dániel alel­­nök, Bezerédy István és Klauzál Imre urak választattak. XIII. A köztelki részvények közül beváltás végett sorsvonás utján következő számuak huzattak ki: u. m. a 184dik (Ká­rolyi György grófé), 65dik (Széchenyi István grófé), 67dik (szinte Széchenyi István grófé), 140dik (Károlyi Lajos grófé), 4dik (Burgmann Károly úré), 79dik (Széchenyi István grófé) mellyeknek értéke nem különben, mint a még kin lévő többi részvényeknek folyó évre eső száztól ötös kamatai az egyesület pénztárából Kossalka János h. ügy­véd s váltójegyző ur lakán (Bálvány utcza Ürményi ház) fognak az előmutatandó részvények, s illetőleg szelevények (coupons) mellett kifizettetni. Ez alkalommal a t. ez. rész­vénybirtokos urak tisztelettel kéretnek: lennének szívesek részvény- s kamatilletékeiket még ez évben felvenni. XV. Egyesületi alelnök Andrásy György gróf és Walther László urak a feloszlott magyar borismertető egyesület rendeleté­ből azon pénztári végmaradványt, melly a számadások meg­­vizsgáltatása után megtaláltatott, jelesen készpénzben 334 pftot. 49. krt továbbá 183% tartozásokban 120 pftot. s 184°/2- ekben 420 pftot. am. gazdasági egyesület javára olly nyilat­kozással valának szívesek átadni, hogy ezen összeget töké­­sitetvén, kamatai az országos szőlőiskolára fordítás­ *) Hasonló adattal szolgálhatunk mi is Pozsonyból: ugyanis Richter I. A. protestáns, a pozsonyi német újság előbbi szerkesztője, nehány hét előtt szinte a kath. vallásra tért által. A szerk.

Next