Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-05-04 / 35. szám
35. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti s kiadja Zldósfalvi Orosz József. Május 4. 1843. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boriték nélkül 4 p. fr. borítékkal és postán 4 fr 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellenében a 245. sz. ház l-ső emeletben, Pesten Héber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. 1^* Előfizetés az országgyűlés kezdetével. A Hírnök és Századunk ikerlapok az országgyűlés kezdetével a stalus-ügyelet középontjában jelenvén meg, a szerkesztőség e körülményt törvényes korlátokban használni törekvendik, ennélfogva czélirányosnak tartotta új előfizetést nyitni mindazok számára, kik az országgyűlés folyamáról hív, gyors, kimerítő s részrehajláiban tudósításokat nyerni kívánnak, megtartván e lapok eddigi szellemüket és minden párton kívüli állásukat. Minthogy pedig a megyei dolgokról, valamint a külső politikáról s az azt illető minden közérdekű s jellemző küleseményekről, oklevelekről, hírlapi okoskodásokról, mint eddig, úgy ezentúl is hiúő körülményes tudósítások fognak közöltetni, és e lapok mostani kiterjedése illyeús tartalomnak megfelelhetni nem fogna: ezokből a Századunkon kívül, melly tovább is leginkább közjogi értekezéseknek s okleveleknek lesz szentelve, a Hírnök mindenik száma fesfél évvel, s a szükséghez képest többel is, fog bővíttetni, megmaradván többnyire e lapok eddigi külalakja s csinossága. Előfizetési ár e nyolczadfél hónapra helyben 7 pengő forint, postán borítékkal 7 for. 48 kr. Eddigi t. ez. előfizetőink a második félévi előfizetés feltéteiről annak idején fognak tudósíttatni. A Hírnök és Századunk szerkesztősége. Tartató m. Magyarország. Követválasztások; szatmári kicsapongások követválasztás alkalmával; Szabolcsban hasonlókra előkészületek; zemplin- , fehér-, és zágrábmegyei tudósítások ; a fiumei kapitányság javaslatai; vegyes közlések Pozsony, Sárospatak és Jászabal. Nagy britannia. Sussex herczeg I. Francziaország. A kamarák munkálatai. Helveczia. Összeesküvés. Oroszország. Sveczia és Norvégia. Törökország. Amerika. A haitii forradalom. Kis futár. Czukorfinomító társaság. Hirdetések. Magyarország. Követeknek választottak Csongrád megyében Klauzál Gábor és Szeghel J., Borsodban Falóczy László és Szemere Bertalan, Veszprémben Zsoldos Ign. főjegy. és Sebestyén Gábor főügy., Temesben Várkonyi Ádám első alisp. és Vukovics Szabbász főb., Zólyomban Radvánszky Antal első alisp. és Géczi Péter, Abaujban Bárczay Mihály és Semsey Béla, Aradban Török Gábor m.alisp. és Csernovics Péter, Zemplinben Lónyai Gábor és Draveczky Alajos, Szalmárban Kovács Ágoston és Ujfalusy Miklós, Tornában Komjáthy Sámuel másodalisp. és Soltész János. — Szabadkán Szárics József polgm. és Zomborcsevics Ferencz all., Debreczenben Nagy Sándor tan. és Komlósy László v. ügyész, Kassán Wirkner Károly és Demeczky J. — N. Bányán Csausz István. Nagyszombat, máj. 1. Mai napon tartott gyűlésünkben sz. kir. Nagyszombat városa részéről országgyűlési követekül Pitroff János, polgármester és Paulovics János tanácsnok nevezetes szótöbbséggel választattak meg. Melly alkalommal kegyelmes urunk e kir. Felségétől helytartóság utján leérkezett engedelmező rendelet, s rá elegyes tanácsi ülésben hozott végzés szerint a bels kül tanács tagjai meg az összes polgárság által feltűnő szavazattöbbséggel saját kebeléből szabadon választott 30 képviselők szavaztak. (Ezen képviselők közül az lsö 247, az utolsó 119 voksot nyert a szavazásra megjelent 367 polgárok részéről, titkos szavazás utján). Nagy-Károly, apr. 20. Tegnap és ma háború napjait éltük. Városunk utczái és vidéke véres ütközetek színhelye volt, mert — Szatmárnak az országgyűlésre követeket kelle választania. Járásról járásra keltek már apr. elseje óta önjelöltjeink, izgatva a nemes atyafiakat, s hetekiglen részeg mámorba döntve egész helységeket. Némelylyek ezúton egyengettek magoknak pályát a megválasztatásra ; mások kész zsoldon toborzottak nemes, nemtelen, megyebeli s idegen vitézeket a viadalra; ismét mások a hires tuczat pontokat hordák uj nyomtatásban szerte, a hatodikat különösen magyarázgatván : mikint itt az ideje, hogy vagy védje magát a nemesember, vagy paraszt adót fizessen, robotoljon és sánczot ásson. Illy indokok négyezernél jóval több köznemest csöditenek városunkba, különbnél különb lobogók alatt. Utazásuk hadjárás volt, s garázdaság és nyilt erőszak jelölék nyomaikat. A különféle pártok többizben kocczantak össze, s Csengeren, Majtényen és Vállajon mérges verekedések történtek. Bizonyosat még nem irhatok, a hírek különbfélék. Legdühösebbnek mondják a vállaji összecsapást. Ugyanis Nyir-Bátorról két párt vonult városunk felé, K. és U. M. pártja és N. S. és G. B. emberei. Az utóbbiak sokkal számosabban voltak s útközben még a meggyesi nemesekkel is szaporodtak. Mindamellett az elsőbbek voltak a megtámadók ; a nagyobb sereg előre sietett ugyan, a veszekedést talán mellőzni akarva, de a K. és U-beliektől rövidebb uton megkerültettek, kik is a hátramaradozott kocsikra rohannak. Ezt látván az elöhaladott fősereg, visszafordul s a megtámadókat a csinálási erdőnél csúnyául megveri. De gyözedelme elbizottá téve a bors diadalittasokat s városunkba vonultaknál egymást éré a kicsapongás. A megyeház átellenében lévő főbírói lakra rohanván, azt összerombolák, s majd estig e ház ostromában mulatoztak, az ott talált hivatalos iratokat és könyveket is összeszaggatva. E tegnapi ostrom azonban csak előjátéka volt a mainak, s a tegnap történtek csak hadi gyakorlatok. — Éjjel t. i. a kudarczvallott nyíriek szinte belopóztak, s némelly más vidékiekkel egyesülve, véres boszu tervét készítették el. Már éjjel reárohantak tegnapi ellenségeik nehányanyáira, de több helyütt visszaverettek. Reggel a kipusztított főbírói házat látván, elkeseredésük legfelsőbb fokra hág. Keresik az ellenpártól, előbb a megyeházán aztán a városban, s ráakadván szétugrasztják és részint ki is rabolják. Ez meglévén, a megyeház udvarára száguldoznak vérszinüi zászlóval, hol a más vidéki bunkós nemesség sürgeti; ezt innét kizavarják, a menni nem akarókat leverik, s a ház kapuját életre halálra védelmezik. — E közt a házban a gyűlés kezdődik, a főispán rögtöni megbetegedése után alispán elnöklet alatt, szavazatszedő biztosság neveztetik s ez a megyeházában gyűjti a jelenlevőktől a szavazatokat. A kizárt legnagyobb rész nem szavazhatott, a tisztes KK. és RR. sem szavaztak, s az egész választás a megyeházat elfoglalt mintegy 150 gyilkosnak adatott martalékul. A biztosság kiküld az udvarra is, az utczára is, nem akar- e még valaki voksolni, és miután senki sem jött, a szavazás eredménye megvizsgáltatott. Ujfalusy Miklós 145, Kovács Ágoston 143, U. B. 4, G. 2 szavat nyert. — Az utczaiaknak azonban volt okuk mért nem jönni. A kaput t. i. - ben levő megátalkodott, leginkább csekol nemesek körömszakadtig védelmezők. Eleinte nem zárak ugyan be, de aki jönni mert, azt tégladarabokkal és ütlegekkel üdvözlék. Azonban így is csatát vesztenek vala, ha be nem zárkóznak. A külső fél tömegestül ostromolja a rostélyos vaskaput, a betevőkéhez hasonló fegyverekkel: dorongokkal, ónos bunkókkal, fejszékkel, vasvillákkal. A távolabbak a kapuhoz tolják a közelebbeket, s ezek a védők által az utóbbi fegyverrel mellen, arezon száratnak. Az igazságház küszöbét embervér borítja el. Az ostromlók hosszas küszködés után a kaputól visszavonulni s gyérülni kezdenek. A benső gyilkosok haditanácsot tartanak, s meg nem elégedve a védelmi rendszerrel, kirohanást határoznak; ki is csapnak a kis ajtón s a kapukörülieket hátban támadják meg. Ezek rövid védelem után szétzavarodnak, de üldöztetésük az utczán folytattatik. — Az a nagyszerű verekedésben megsebesültek száma százakat lesz, hárman halva, heten elnyomoritva maradtak a csatatéren; mint hallom, eddig már kilenczen adák ki lelköket, s Isten tudja, hányan vesztik még és töket kapott sebek következtében. (Folytatjuk.) Szabolcsban szinte nagy követválasztási készületek történnek. Az egymás ellen erősen készülő két párt B.E. és Eös P. mellett út, mondják, egyik már tetemes pénzösszeget költött, Kállóban 5 pályával szándéka voksokat vásárolni, mégis az ellenpárt erősebbnek látszik, s általános a hiedelem, hogy győzni fog. Aranybetűs zászlók lobognak szerteszét; a nyíregyházi nemességen „Éljen B. és E. Éljen a szabadság“ olvasható. Debreczenből s az alföldiül K. vezérlete alatt egész hadsereget várnak, s igen sokat beszélnek, minek egy része igaz, másika nem; annyi azonban mindenesetre bizonyos, hogy a választás iszonyú lesz. Azon hiedelmet, miszerint. B. győzni fog, erősíti a szatmári borzasztó követválasztás hite is. S.-A.-Ujhely, ápr. 20. F. h. 20-án főispátai elnöklet alatt tartóit követi utasítást készítő közgyűlésünk nevezetesebb eredményei e következendők valónak u. m. 1) Felvétetvén is Temes vmegyének hivatalos felszólító abbeli körlevele, mellynél fogva az országgyűlési utasítások tervezetével megbízott állandó választmányának jelentése nyomán a megye által elfogadott két tárgynak az országgyűlésem pártfogoltatását indítványozza, jelesen ahogy a magyarhoni jószágbirtokosok, kik hivatalon kívül puszta kényelemből külföldön állandóan lakoznak, jövedelmök országosan meghatározandó egy részének az ország pénztárába fizetésére törvényileg köteleztessenek, b) a só árára nézve az 1790: XXIk tezikk határozatlan záradékánál fogva önkényesen fölemeltetni szokott sóárositás országgyülésileg öltöztessék el s addig a közadó meg ne ajánltassék, mig eziránt kedvező kir. válasz nem érkezend. A mi az első tárgyat, nevezetesen a puszta kényelemből külföldön lakó birtokosok országos pénztárhozi járulását illeti, ezen indítványa is Temes megyének, főkép azon nézetből, hogy a magyar pénznek külföldre kifolyása megakadályoztassék, nem különben a nemzetiség és józan hazafiság érzete a nagy birtokosok kebleikbe nagyobb hatályossággal működhessék, a jövő országgyűlésen ns Temes megye határozata értelmében pártállalni rendeltetett; második pontjára nézve pedig ns Temes vmegye levelének, mellyben az önkényesen felemeltetni szokott só árának törvény általi állandó szabályozását a jövő országgyűlésen sikeresen szorgalmaztatni véli, amennyiben e részben a már ezelőtt több országgyűlésekre a követeknek kimerítő utasítás adatott, azon utasítások értelmében a só tárgyának tovább is az előleges sérelmek sorában sikeres elintéztetése a megye részéröl küldendő követeknek ezennel szivükre köttetik. ( 2) A fiumei szabad kerületi kapitányságnak abbeli felszólító hivatalos körlevele, mellyben Fiuménak mint a magyar tengerpartvidék főhelyének a felvirágzandó nemzeti kereskedésre nézve nagy és fontos jelentőségét kiemelvén, egyszersmind annak tettleges eszközlésére tartalomdúsoltok felhordása mellett Fiuméban egy tengeri kikötő felállítását, a Luizaut országos megváltását, Fiuménak az ország szívével Pest-Budával vasút általi összeköttetését, a külföldi vagyis az szicziliai sónak a kir. kincstár kármentesítése melletti behozatala megengedését, a már kihirdetett országgyűlésen a megye részéről is pártfogoltatni kéri, teljes mértékben érezvén a megye rendet a nemzeti kereskedés nyomasztó állapotját, ahhoz képest, valamint mindenkor oda munkáltak, hogy annak akadályai már valahára megszűnvén, önálló favirágzása eszközöltethetnék, úgy most is e jelen felszólítás okaitól is áthatva, a magyar tengerpartvidéket méltán azon országos főpontnak nézik, mellytől a magyar nemzeti önálló kereskedés egykori felvirágoztatásának biztos jövendője leginkább föltételeztetik, e nézetből indulván ki tehát, valamint a múlt alkalommal az Eszéktől a magyar tengerparthoz vezetendő vasútvonalnak országosan eszközlendő felállítását elhatározók, úgyszintén az ottan elkészítendő tengeri kikötő szükségét átlátván, ahhoz segédkezeket nyújtani, valamint a Luizaut országos megváltását és a sziciliai sónak a magyar partvidékre a királyi kincstár kármentesítésének eszközlése melletti szabad behozatalát a jövő országgyűlésen pártoltatni ezennel elrendelék, melly ebbeli határozat ezennel az országgyűlési utasítások sorába iktattatni s az országgy. követeknek ahhoz leendő szoros alkalmaztatás végett ki is adatni rendeltetett. — és Tolna vmegye levele értelmében a könyvvizsgálók elleni panasz az országgyűlésen a megye részéről is mint sérelem pártoltatik. — A 7. Bányavárosnak a kir. kamarátóli függetlenitése eszközlése és saját helyhatósági rendszerreli felruházása tárgyában kelt felszólító körlevele következtében az 1827ik évi országos biztosság munkálata nyomán való pártolása a megyei követeknek szintén utasításba adatott. ( 5) Nádor ö Fensége hivatalos levele értelmében az országos küldöttségek költségeire a kir. kincstárból előlegezett 446,606 F 1/18 várt az ország pénztárábóli kifizetése kivántatván, a KR. annak megfizetését megajánlják ugyan, azon summának azonban a felállitandó nemzeti polytechnicumra fordittatásáért e Fensége előtt követeik által az országgyűlésen kérelmileg fellépni elhatározók. ( 6) A kir. városok országgyűlési elrendezése és nekiek adandó szavazatmennyiség iránt a követek odautasittattak, hogy azon időben, midőn ezen tárgy az országgyűlésen ex professo fog felvételni, pótoló utasításért folyamodjanak. — Tolna vármegye körlevele következtésében az ország kebelében levő portáknak a Helytartó— Tanács főfelügyelése alá való rendezésének sürgetését a követeknek kötelességül tevék a megye Rel. — 8) A magyar nyelvre nézve, hogy közigazgatási tekintetben Horvátország oda értessék, s hogy ott a magyar nyelvet nem tudó közhivatalokat ne viselhessen. 9) A szakolezai szédárság kérelme következtében odamunkáljanak a követek, hogy magyar gyártványok, különösen pedig magyar posztóval láttassanak el a nemzeti katonai ezredek is. ( 10) Végre az utasítások minden pontjait az e részben kirendelt állandó küldöttség összeszedvén s jelentését bemutatván, a választmány jegyzőkönyvének minden pontjai, jelesen az ősiség módosítása iránt tett igen czélirányos hosszas javaslatai is közgyülésileg elfogadtattak és a követeknek utasításul adatai rendeltettek. — Ma reggeli 8 órára lévén a követválasztó közgyűlés kitűzve, bár ezelőtt több napokkal összeütközéstől lehetett tartani, amennyiben