Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-01-26 / 8. szám
8. szám. HÍRNÖK Szerkeszti s kiadja Szalásfalvi Orosz József. Január 26. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizáltás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével , — a Századunk terjedelmes!) politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis futár- literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. sz. borítékkal és postán 4 fr 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok álellenében a 245. sz. ház 1-ső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküktetése kéretik. T a r t a l o m. Magyarország. Jótékonyság, Szepes, Komárom, Mosony, Csanád, Turócz, Fejér, Győr és Vas megyéket érdeklő közlemények; hivatalos közlések a pesti takarékpénztár, testgyakorló intézet és énekiskola részéről. Nagybritannia. Ellenborough proclamatiója. Francziaország. A budget részletei. Spanyolország. Vízkeresztnapi ünnepély. Olaszország. Oroszország. Ingermanland hajótöréséről. Izrael fiairól. Kis futár. A Német sajtó kicsapongásai; függelék. Hirdetések. Magyarország* (Jótékonyság.) (3 cs. s apost. kir. Fölsége méltóztatott 1842ki dec. 20 a kelt legkegyelmesebb kir. határozatánál fogva a múlt évi sept. 5ki tűzvész által megkárosodott Besztercze szab. k. város lakosainak, ezen szerencsétlenség némi enyhítésére, saját legfelsőbb pénztárából két ezer forintból álló summa pénzt kiosztás végett leküldetni. Melly segedelempénznek a legszegényebb sorsú megkárosodott lakosok közt czélszerű eloszlása, amlgy kir. kormányzó gróf Teleki József ur által egy különösen e végre Beszterczén rendelt biztosság kötelességévé tétetett. Lőcse, jan. 17. (Vége.) Az országgyűlési tudósítások kidolgozásával megbízott választmány további javalatai. 13) A Mezei Rendőrség tárgyában javalja, hogy a biráskodás és testi büntetés szabása csak olly városoknak adassék, melylyek a földesúri hatóságtól mentek, vagy pedig kiváltságos levéllel bírván, eddig is minden polgári perekben bíráskodtak. Miután pedig a falukban és nem kiváltságolt városokban az elöljárók a 12. posztot meg nem haladó károkban nemcsak bíráskodhatnak, sőt még a kártévőt annak kétszeres megtérítésében is elmarasztalhatják, a földesúr pedig a kár egyszeres megtérítésében bíráskodhatik, miből láthatni, hogy a falusi bíráknak nagyobb hatáskörök van, mint a földesuraságnak, ezt úgy kívánná módosíttatni, hogy a falusi bírák is a kár egyszeres megtérítése iránti ítélettétre szólhassanak. 14) A királyi városokban lakó nemesek a csődperekre nézve az új törvény szerint a városi hatóság bíráskodása alá tartoznak, — minthogy pedig eset nincs, hol a városi polgárok a nemesi törvényszék alá tartoznak, sőt a nemesek a városi bírák választásából kizárva vannak; a törvényt e részben módosítani óhajtja; úgy szinte a csődperekbeni költségek ezután a tömegből előlegesen vonultassanak le, s ennél fogva a 172. §is töröltessék el. 15) Csanád megyének a mészárszéki jog eltörléséről szóló indítványát nem pártolja, mivel azt azon királyi haszonvételek közé sorozza, mellyektől senkit kárpótlás nélkül megfosztani nem lehet. Azon esetre tehát, ha ezen indítvány viszhangra találna, kívánja a tulajdonosokat kármentesíttetni, e részben a boltnyitási törvényrendelet ösvényét követve. ( 16) A vasutak építésének könnyebbitése tekintetéből ajánltatik, hogy ahol vasutak építtetnek, ott ne csak a földek, hanem a vasútból háram- tandó hasznok is becsültessenek meg, továbbá hogy a Miksa féle bányászati törvényes kedvezmények a kőszénbányákra is terjesztessenek ki, hogy ezáltal ezeknek mivelése előmozditlassék s következőleg a gőzkocsizás is könnyittessék. 17) És Beregh megyének a pecsétek magyarosítását tárgyazó indítványát nemcsak elfogadja, sőt minden magyar kormányszéknek és hatóságnak, ide értve az egyháziakat is, magyar körüliratu pecsétteli ellátását kívánja. 18) A kegyelmes királyi előadások tárgyaltatásába részt venni nem engedtetik a követeknek mindaddig, mig azokra nézve utasítást nem nyernek küldőiktől. Hogy pedig ez minél előbb megtörténhessék, azt indítványozza a választmány, hogy Ő Felsége megkéreltessék aziránt, hogy a k. k. előadásokat a kir. meghívó levélben legalább országgyűlés előtti 30 nappal előbb közölni méltóztassék. 19) Somogy vármegyének az országgyűlési napló iránt tett indítványát pártolja, sőt még egy országgyűlési tárgyakat közlő és országgyűlési garantia alatt felelős szerkesztő által kiadandó hírlap megállapítását is sürgeti. 20) És Szathmár megyének nagy hirességű 12. pontjait illetőleg: a) Megyénk az ősiséget eltörleni nem kívánja hanem módosításokat tenni javal. Nevezetesen: a ki ősi jószágát eladja, vagy mást venni, vagy a pénzt biztositni tartozzék; a fiscus ne az egész jószágot hanem a magvaszakadás esetében az egész birtoknak csak egy negyedrészét kapja; mi a Felsége által érdemes hazafiak megjutalmazására ingyen eladományoztatandó volna. A nemesi jószágok örökös eladását megengedi, föntartván a nemeseknek a nemtelenek előtti elővásárlásjogot, hacsak ezek gyárak fölállítására nem veszik a jószágot; az elzálogosítottakra nézve pedig a birtokos 6 év alatt zálogperét, ha meg nem kezdi, örök eladásnak fog tekintetni. E törvény hozatalától 10 évi határidő szabassék a lefolyt idejű zálogok visszaváltására; a le nem folyt idejű zálogok a megyén tartandó birtokkönyvbe sorozandók, mert különben lefolyt idejű zálogoknak fognak tekintetni. De ez csak akkor indítványoztassék, ha a pénzbeli viszonyok jól ki lesznek egyenlítve és legalább a correlationalis első időszak igazságos törvény által biztos lábra állítva. b) A telekkönyv behozatalát e választmány is szükségesnek véli. c) A kényszerűért úrbéri megváltást nem fogadja el, a szabad egyezkedés eszméjét továbbra is föntartani kívánván olly módosítással, hogy engedtessék meg a jobbágynak az általa használt földének legfeljebb egy harmadrésze iránt alkura lépni és magát tökéletesen felszabaditni. d) A birtokszerezhetés jogát az ország minden lakosira kiterjesztetni kívánná, de külföldire csak úgy, ha már 10 évig az országban lakott és magyarul tud. e) A nemtelenek bármilly hivataslai alkalmazását még időelőttinek tarja. f) Az 1446: 64. és 1649: 48. t. sz. fölélesztéséhez sem járul, hanem inkább az ipart s nemzeti jóllétet előmozdító vasútakra, népnevelésre s más sürgetés nemzeti czélokra 3 millió posztot ajánl a jövő országgyűlésig, olly hozzáadással, hogy ezen felajánlás hováfordításáról az országgyűlésekre számadás adassék. g) A czéhek eltörlését sem fogadja el. Az uti vámot illetőleg pedig azon utasítást kívánja adni a követeknek, hogy a mostani vámrendszer megszüntettessék, és a vámállításnak, szedésnek uj módját a megyékre ruházni igyekezzenek. Az elkészítés lelke ezután is az adózó népet illesse, de a kész utakon mindenki által fizetett summa a házi pénztárba tétessék, hogy ezáltal az adózó népen könyebbülessék. h) A népnevelésről külön pontban adandja elő véleményét. — i) A könyvvizsgálatot illetőleg, ha ezt az ország rendei szükségesnek látják, egy instruciónak országgyűlésileg való kidolgozását javalja, melly által az illy könyvvizsgálók hatásköre meghatároztassék. k) Nem osztozik Szatmár megye azon nézetiben, miszerint a városi ügyek az egész polgárság befolyásával volnának elintézendők; azt azonban elfogadja, hogy a választó polgárság az egész polgárság által választassák. — 1) A büntető törvénykönyv kidolgozásával megbízott küldöttség munkálatának eredményét bevárja. — m) A nép képviseltesse sem pártoltatik, hanem e helyett az inditványoztatik, hogy az úri hatalom alól felszabadult s rendes tanáccsal biró községek a megyére egyegy tanácskozó és értesítő szavazattal biró követet kinőhessenek. 21) Megadja a tisztes rendünknek a megyei tanácskozásokban részvehetés jogát, azonban csak tanácskozó vagyis értesítő szavazattal. — A tisztválasztás joga s módja iránt némi változásokat kívánna tétetni: a) Hogy minden megyei hivatal ezentúl egyedül választás által töltethessék be, ide értve a jegyzőket is és a főispány által kineveztetni szokott többi tisztviselőket, b) Hogy 3 év elteltével, ha 3 hó elmúltával sem akarna a főispán tisztujítást tartani, a megye főispán nélkül is restaurálhasson, c) A főispán mellé egy előtanácsot (Conferentia) kíván állítani olly feltétellel, hogy amelly egyént az előtanács egyhangúlag kijelöltetni kíván, azt a főispán köteles legyen kijelölni, d) Az alispánság mindig titkos szavazás utján töltessék be, a többi hivatalok felkiáltással is betöltethetvén, azonban tartozzék a főispán bármiig kis rész kívánná ezt, szavazatra bocsátani, ha már a többséget kimondotta is. e) Szavazattal bírjanak 1) minden megyebeli birtokos s lakos nemesek, ha 18 évet meghaladták, 2) minden bérelt vallások egyházi személyei 3) a kir. kamarai s alapítványi javak ügyvédjei. 4) A megyékben fekvő királyi városok küldöttjei. — A múlt év végén tartatott Szepes megyei törvényszék két tanácsban, — napi díj nélkül — olly gyorsan szolgáltasd ki az igazságot, hogy csak egy polgári és egy büntető per maradott fel bírói ellátás végett, és aki négy évvel ezelőtt a törvényszéki megvizsgálást igénylő irományok lajstromát a mostanival összehasonlítaná, az table nette állapotunkat csodálva szemlélné. — Főadószedőnk Svabóczi Sváby Károly meghalározván, örökös és valóságos főispányunk Keresztszeghi gróf Csáky Károly ezen hivatalra Nemessáni Nemessányi Andrást, ki azelőtt is e hivatalt viselé, alkalmazni méltóztatott. F. J. Komárom, jan. 20. Boldog hon, mellyben egy szív s egy lélek lakozik! mi kisebb arányban véve megyénkre méltán alkalmaztatható, minthogy tanácskozásaink vezérelve : távol tartani minden személyeskedést s pártoskodást, és egyedül csak honunk, megyénk java s dicsősége előmozdítására törekedni. S ha találkoznak is, kik ezen elvtől eltérve, a személyeskedés durva öltönye alól mirigyes nyilaikat néha kilövelik ; közörömmel látjuk, miként ezek az ügyesen felfogó kéztől a nemtelen czészakra csakhamar visszajöhetnek. Ha pedig törvényes szabadságainkat vész fenyegeti, megyénk közbirodalmát biró lelkes szónokaink, azokat minden törvényszerűtlen lépés ellen óvandók, lélekismeretesen védőleg, komoly méltányossággal előállnak, minden aljas méltatlanságot távoltartva. S innen van, hogy amíg az értelmiség képviselői, a hátramaradás örvényéből honunkat kiemelő elveket a zöld asztalnál vitatják — köznemességünk azalatt házi csendkörökben munka s szorgalom által kívánják teljesíteni hazájok iránti kötelességeiket. Boldog tehát megyénk, mellynek anyagi nyers erő használata által meg nem zavartatott tanácskozásaiban az értelmi észerő mindig győztes, megyei teremünk vad kurjongatások gyülhelyéül le nem alacsonyittatván. Ez megyénknek jelen állása. Bár mondhatnók ezt az 1843. év lefolyta után is. Mi ily állapotban találand minket a jövő év, ez még a jövendő titka. Egy nagyszerű országgyűlés küszöbén állunk, mellynek fontos tárgyai férfias szilárdságot s észérett következetességet igényelnek. Szeretjük azonban remélleni, hogy az értelmiség s igazlelkiiség, a józan észerő s nemesi nemzetiség diadalmaskodandik az elfogultság s gyávaság, szűkkeblüség s önzés, az irigység s nemzetienség hiú vágyódásain! Illy reménnyel üdvözlék Komárom megye jelesb fiai a beállott jelen évet. -------F. hótkén kezdett ezévi első évnegyedes közgyűlésünkön — minthogy első alispánunk, a munkálódásait folytatandó jelenleg Pesten összeült országos küldöttség tagja lévén, ebbeli hivatásának megfelelő, tőlünk távozott, — az elnökséget közkedvességü másodalispánunk foglalá el. — Több udvari parancsok felolvasása után fölvétetett egy hrtótanácsi intézvény, mellében egyszersmind — a komáromi esperesiségben levő helyet, vallást követő lelkipásztoroknak s iskolamestereknek, régeben ezüstben, most azonban váltóczédulában fizettetni szokott évi fizetésöket és szoláris jövedelmeiket ismét ezüst pénzben fizettetni kívánó — folyamodását megküldő, eziránt a megyétől kellő felvilágosítást s véleményt igényelvén. Szólottak többen e tárgyhoz, s voltak, kik vitatván, mikint a helvét vallást követő lelkipásztoroknak, a községek általi választatásuk alkalmával, dijaik ezüstben vagy váltóczédulábani fizetendése előterjesztetik, mit elfogadni vagy el nem fogadni, szabad tetszésükben áll; s igy, ha elfogadják, comradus contrahenlibus legem ponit, miszerint mostani panaszukat alaptalannak nyilvánítván, ezt vélemény gyanánt fölterjesztetni kívánták; voltak ismét, kik az orvoslási utat mind az döbbeni elvnél, mind pedig a reformatio elvénél fogva, tévesztettnek lenni nyilvániták; végre a többség oda nyilatkozott, hogy miután a komáromi esperesiségben levő helyet, vallást követő lelkipásztorságok nemcsak ezen megyében feküsznek, s igy megyénk az egész esperesiségre terjedő véleményt nem is adhatna; de különben is ezen tárgy megvitatása a helvet. vallást követők tractuális gyűlésére tartoznék, hol minden hely. vallást követő egyháznak a maga küldöttjei jelen vannak, minélfogva kellő véleményt is csak ez adhat, ami a helytartó-tanácsnak megiratni rendeltetett. Nagy megilletődéssel hallgatták a rendek egy helytartótanácsi körlevél felolvasását , mellyben a felföldi gyolcs s más hasonnemüekkeli kereskedőknek a magyar katonai határszéleken való kereskedés csupán alispáni útlevéllel, s ezt is némelly kereskedési tárgyak megszorításával, engedtetik meg, melylyekkel különben a kereskedést, a határszéleket kivéve, egész Magyaroszágon szabadon űzhetik, ezen körlevél foglalatja, mellynek intézkedései, a határszéleket a magyar korona alól egészen kivetteknek feltételezi, országos sérelemnek tekintetvén, ellene felírás határoztatott. — Elnökünk egy diák czimü levelet Varasd megyétől bontatlanul ad át a rendeknek, tanácskozván a felett, ha valljon azt, az újabb törvények rendelménye szerint, felbontsák-e vagy bontatlanul visszaküldjék? azonban a rendek, a magyar levelezésről szóló törvényt, minthogy abban a hozzákapcsolt részekről egy szó említés sem létezik, s igy ezen tárgyra nézve ezek az előbbeni állapotban hagyattak, csupán a szükebb értelemben vett magyarországi megyékre alkalmaztathatónak ismerők, s annak felbontását elhatározák, elolvastatván örömérzettel vették tudomásul az ebbeni nyilatkozást a Horvátországban egy idő óta keletkezett ilirismus ellenében, s örvendünk mindnyájan, mert közel sem mutatkozik.az ilirismus terjedésének olly szép jövője, mint azt némelly szürkankóba burkolt vörös sapkás s magokat erővel Híreknek keresztelő horvát atyánldiai tombolva hirdetik. — Olvastatott Nógrád levele az orosz propaganda tárgyában, s mi is hasonlóul felírást határozánk, melly is másnap, ügyes főjegyzőnk által feltéve, elolvastatok, s aggodalmunk viszhangzásáról Nógrád megye értesíttetni rendeltetett. — Hallottunk egy esedező levelet, mellyben egy kath. leány, ki már hat évek óta a helvet vallásra áttérni óhajtván, sok küzdelmei után a hatheti tanításon is átesett, most mégis a helybeli lelkipásztor és prépost úrtól az arról szóló bizonyítványt meg nem kaphatja , minek következtében az illető lelkipásztor úr felszólittatni rendeltetett, hogy e tárgybani nyilatkozását még ezen gyűlésre adja be, melly gyűlésünk negyedik napján általa be is adatott, mellyben azon nyilatkozás létetett, hogy az áttérni óhajtó a hatheti tanítást csakugyan kiállotta, azonban a kívánt bizonyítvány az illetőelsőbbséghez küldetvén, mig onnan vissza nem érkezik, azt kiadni nem lehet. Ezen nyilatkozása a lelkész urnak, mellyben a hatheti tanítás kiállása elismerve vagyon, egyszersmind bizonyítvány gyanánt szolgálván a folyamodónak másolatban kiadatni rendeltetett, s törvényeink rendelése szerint Ő Felségének is feljelentetni határozatott. — Tiszti jelentéseink között előfordult ismét a benépesítés, már hat éve, hogy törvényt hoztunk s minden évben négyszer recapitulálunk s még sem — de nem sokára nyílik a tavasz, s ezen jó urak is akkorra ígérték a benépesítést, majd meglátjuk a forróbb nap heve felmelegitendie ezen urakat a törvény iránti tiszteletre. — Továbbá csallóközi járás főbírája jelenté, miszerint az öreg Duna partján a töltések, a közellevő községek s uraságok marháik s kocsijárásaik által annyira elrongástatták, hogy ha azokon rögtön nem segittetik, a közeledő tavasz kisebb dunaárja által is átszaggattatnak, s ezeknek mikinti helyreállításáról utasítást kér. Ezen jelentésre egy választmány kiküldetése határoztatott, melly a kérdéses romlásokat megvizsgálván, okozóit kinyomozván, azoknak jó karba tételét általok eszközölje. — Torontál panaszát, melly szerint Károlyváros tanácsa magyar szerkezetű levelét visszaküldő, magunkévá tevén, szinte felírást határoztunk. • A büntetőtörvényszékről közgyűlésünkre került, s a htó-tanáccsal közlendő tárgyak felolvasása után, köztiszteletben álló főügyvédünk azon indítványa, hogy a közelgő országgyűlésen törvény alkottassák kötelező a helytartótanácsot, hogy ezután büntetőtörvényszékeinktől is a levelezést elfogadja, közpártolást nyert, s köveljeinknek utasításul adandjuk. —