Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-04-19 / 31. szám

31. szám. HÍRNÖK. Április 19. 1844. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfalv­ Orosz József. Megjelennek e lapok minden kedden és pénte­ken Előfizetés e 15-dik félévre postán ír fr 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgal­mas­ok átellenében a 245. sz. ház 1­só emeleté­ben, Pesten Wéber Józsefnél a tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Megtiszteltetés. Névma­­gyaritás. Országgyűlési közlés. Kegyelmes kir. levél az or­szággyűlési munkálatok siettetése iránt. 179—181 kér. ülésekben a bányamunkáit vizsgálata folytattatik s 4-ik részéig olvastatik, s ő Felségének névnapi köszöntésül felküldendő üdvözlő felírás ja­vaslata fölolvastatik. 138-ik országos ülés a t. RK és RRnél. 138 és 139. ülések a nm. FőRRnél. A 133. főrendi ülés részletei. Pozsonyi újdonságok. Megyei tudósítások. Veszprém, Fogaras vidéke s Udvarhelyszékről. Vegyes közlemények. Pesti hirek. Zalában nagy tűzvész. Ausztria. H hadseregi változá­sok. Nagybritannia. A pártok állása és O’Connell. Fran­­cziaország. A ligek vitézségei, vasutak. Spanyolország. Carthagenában vér nem ontatik. Schweiz. A genfi protestánsok fanatismusa. Amerika. Négerek összeesküvése Cubán. Persia. Kis Futár. Egy kis régiség. Ébresztő. Hirdetések. If Magyarország és Erd­ély. Az erdélyi kir. udv. kanczel. gróf Teleki József erdélyi kormányzónak az északi régiség-tudomány kopenhágai kir. társulatától nyert tagsági oklevél elfogadhatását megengedni méltóztatott. Ö cs. s ap. kir. Felsége An­dr­as­ovi­cz György ügyvéd, János és Károly tes­véreknek vezeték nevüket Endrefire; ugyszinte Vinkler György pestmegyei számvevői dijnok­­nak vezeték­nevét Intódyre; továbbá csákvári Zim­m­er­mann Mátyás és tatai Zimmermann Jakab és Rudolf testvérekét Ácsra; Svirák Antal budai polgárét Áldá­­syra; végre Lestájner Lajos orvos és sebésztudor szü­lész és sebészmesternek vezetéknevét Arányira változtat­hatni; ez utóbbinak egyszersmind a kórboncttant (anatómia pathological) a magy. kir. pesti egyetemnél nyilvános rendkí­vüli tanár czimmel taníthatni legkegyelmesebben megengedte. Országgyűlési közlés. Kegy. királyi levél az országgyűlési munká­latok siettetése iránt. Sacrae Caes. et Reg. Apost. Majestatis, Domini, Domini Clementissimi nomine, Serenissi­­mo Archiduci, Reverendissimis, Reverendis, Honorabilibus, Spectabilibus ac Magnificis, Magnificis item, Egregiis et No­­bilibus, nec non Prudentibus ac Circumspectis Inclyti Regni Hungariae et Partium eidem adnexarum Dominis Statibus et Ordinibus, qui vei in persona, vei etiam ablegationis munere fungentes, nomine Principalium suorum pro praesenti ge­nerali Diaela Regni, per alteratam Suam Majestatem Caesa­­reo-Regiam clementissime indicta, congregati sunt, benigne intimandum. Quum Comitiis his multum jam ultra legalem terminum decurrentibus, administrationis etiam publicae in­­tersit, ne ea in longius producantur. Alteratam Suam Majesta­­tem Sacratissimam Dominos Status et Ordines benigne pro­­vocandos jussisse, ut pertractationes objectorum, quae tum­ in nexu benignarum Propositionum Regiarum, quum ex legali indole sua expedienda supersunt, omnimode accelerari, illat­rumque resultata quo ocqus altissimo obtutui substernere sa­­tagant. In reliquo summerata Caesarea et Regio-Apostolica Majestas Sisdem Dominis Statibus et Ordinibus Gratia Sua Caesareo-Regia clementissime ac jugiter propensa manet. Per Sacram Caes. Regio-Apostolicam Majestatem. Viennae, die 12. Aprilis 1844. Ladislaus Szögyényi. m.p. Ugyanaz magyarul: A császári s apostoli királyi Felsége, legkegyelmesb Urunk nevében a Fenséges Főherczegnek s nemes Magyar­­ország és hozzákapcsolt Részek főtisztelendő, tisztelendő, be­csülendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos, nemes és vitézlő s nemzetes Karainak és Rendeinek, kik vagy személyesen, vagy mint követi tisztet viselők, főnökeik nevében, ő cs. kir. Fel­sége által kegyelmesen hirdetett jelen országgyűlésre össze­­sereglettek,­­kegyesen tudtokra adandó. Mivel ezen ország­­gyűlés folyása a törvényes határidőt már jóval meghaladta s a közigazgatásnak is érdekében áll, hogy az hosszúra ne ter­jesztessék. Ő cs. kir. Felsége az országos Iíkat és RBeket fölhívni parancsolá, hogy azon tárgyak iránti tanácskozásai­kat, mellyek mind a kegy. kir. előadások szerint, mind tör­vényszerű természetüknél fogva elintézendők gyanánt fön­­vannak, mindenkép gyorsítani, s azok eredményeit hová ha­­marább Ő Felsége szine elibe terjeszteni iparkodjanak. Többnyire ő cs. kir. Felége ugyanazon országos Kir. és RR. iránt cs. kir. kegyelmével hajlandó marad. Ő cs. s apost. kir. Felsége által, Bécsben, apr. 12én 1844. Szögyényi László s. k. CLXXIX-ik kerületi ülés, april 16-án d. e. 91­. órakor. Az ülés megnyitásakor vizsgálat alá véteték a teg­nap kéziratra bocsátott üdvözlő felirás javaslata, melly is köz tetszéssel s minden változás nélkül meghagyatott. Foly­­tattatván ezután a bánya-törvényjavaslat feletti tanácskozá­sok, a 13-dik czikktől egész a 40-ig (59—153 §.) jutot­tak a tt. Rendek,s vitatkozásokra a tárgy természeténél fogva nem sok alkalom mutatkozott; csak két czikk felett tértek egymástól el a vélemények. A 25-ik czikk „A bányamive­­léshez kívánt anyagok s élelmi­szerek vámmentességéről“ — kiha£vatni kivántatott, nehogy általa a törv­hozásnak a vámok körüli rendelkezése praeoccupáltassék. Ha itt a vámmentesség kimondatnék, majd más iparágak is hasonló kedvezést köve­­telendnek, mert vannak más gyárak is, mellyek munkái élet­veszéllyel összekötvék, mint például az üveghuták, a nélkül hogy a törvényhozás e tárgy körül általánosan rendelkezhet­nek, mert például a pesti hídon már eziránt kivétel lesz. — Egy kárpátmegyei követ, az eddigi gyakorlatra s a bányászat mostoha körülményeire támaszkodva kéré a tt. Rket, ne vi­seltessenek olly ellenséges indulattal a szegény bányászok iránt, kik az illy terheltetést másnak mint ellenségeskedésnek nem veendik; — a mire az indítványozó követ nyilatkoz­tává, miszerint indítványa távol sem oda czéloz, hogy a bá­nyászati termesztmények vámot fizessenek, de csak azt kí­vánja, hogy a tt. RR. ne intézkedjenek a vámmentesség felől, míg a közlekedési módokról rendszeresen nem intézkedtek, mert ha az eddigi vámmentesség megmarad, ez országnak soha jó utai nem lesznek. Csak még rövid ideig tessék a t. RR- nek eziránt várakozni, minthogy a financiális küldöttség talán e körül is véleményt fog adni.­»-Több oldalról szavazás sü­r­­gettetvén azon kérdés iránt: a 95 §. megtartassék-e vagy nem? Szótöbbség által annak kihagyása rendeltetett. —A bányamivelők adómentességéről rendelkező 281k czikk szinte több szónok által kihagyandónak tartatott, s az előbbi indít­ványozó e czikk helyett a 627 §1 e szavakkal kívánta pótol­tatni: „bányászok adózására nézve jelenleg a törvényes gya­korlat megmaradván a törvény utóbbi rendelkezéseig.“ De némelly bányavárosi követek olly élénk színekkel festék a bányászok ingadozó s veszélyes sorsát, kik ma dúsgazdagok s holnap koldusok; megmutaták tovább, hogy a bányászat megadóztatására nem találtathatnék pracsicai kulcs, s azért létezik az urbura, mint az adózásnak legbiztosabb kulcsa ; — egy másik bányavárosi követ még tovább menvén, csak üdvözlé a bányászok újabb terheltetését, mert ez által azok­nak legnagyobb része a bányászatról örökre felhagyván, nem jut­and többé tönkre, mint eddig nagyobb részben történt, ha­nem más biztosabb s nyereséges!) életmódra adván magát, jobb jövendőre számo hatand. Az im­int említett kárpátme­gyei követ hasonló buzgósággal védé a bányászokat, s név­­szerint a 107. §ra nézve megmutatá, hogy ha a bányatiszt adót fizet, úgy nem ő fizeti azt tulajdonképen, hanem a bá­nyabirtokos. — Egy másik megyei követ azon körülményt hozá fel, hogy a vaspályákra szükséges szinvas olcsóbb volt Angliából Triestbe szállítva, mint azt honi hámoraink előál­líthatták, s így ezeknek megadóztatása még inkább nehezítné a külfölddeli concurrentiát, aminek ellenében az indítványo­zó követ erősité, hogy ez csak a vaspályaépítés elején történt, de másfél esztendő után már több magyar gyár ugyanazon áron kínálkozott. — A szerkezet szavazás következtében meghagyatván, a tanácskozások a többi czikkekre nézve gyorsan haladtak. CLXXX-ik kerületi ülés, ápril 17-dikén d. e. 912 év. A szőnyegen forgó bányamunkálat vizsgálata tovább folytat­­tatván, kissé élénkebb fordulatot csupán a 197. és 198. §. tar­talma eszközlött, melly a zsidókat, a bányavárosokból, eddigi törvényeink és szokásaink szerint, kizárja. Huzamos­ vitat­kozás mindazáltal ebből sem keletkezett, mert a zsidók ügyé­nek kérdése egyébként is külön tárgyalásra lévén fentartva: a kérdéses szakasznak innen ezuttali kihagyása javasoltatott, mi elfogadást is nyert. — Az e napi vizsgálat a munka a 154től—475ik §-áig haladt. — Délutáni 1 órakor kezdődik a Száz harmincznyolczadik országos ülés a KK. és RReknél, mellyben a verif. választmánynak Korpona követe iránti jelentése után — a kerületileg megállapított üd­vözlő felirat Ő Felsége dicső születésnapjára— fölolvastatott, s helybenhagyatván, a nagy FöRRekhez átküldeték. Százharmincznyolczadik országos ülés a nagyméltóságu Főrendeknél ápril 17-kén d. e. 10 órakor. Tárgya ezen nevezetes ülésnek vala a tt. Ennek a büntető törvénykönyv javaslatának a börtön rendszerről szóló III-ik része iránti üzenet. Ez üzenetnek főbb tételei s állításai éles taglalás alá vétetvén s megczáfoltatván, ez alkalommal a ma­gánrendszer körül olly érdekes és jellemző adatok hozat­tak elő több m. szónokok által, hogy azoknak leghívebb közlésével lapunk legközelebbi számaiban tisztelt olvasóin­kat megörvendeztetni nem késlendünk, meg lévén győződve, hogy ha az egész magyar időszaki sajtó e tárgyban köteles­ségét híven teljesítőleg e remek előadásoknak a legkiterjed­tebb nyilvánosságot szerzendi meg, ez­által annyira tisztu­­landóak országszerte a börtönrendszer körüli ismeretek, hogy a következő megyei tanácskozások s az ezek következtében várandó utasítások mindinkább a theoriák köréből kiemelve, a gyakorlati kellékeknek megfelelendnek olly tárgy körül, mellynél életbevágóbb alig létezik a polgári élet egész cyclu­­sában. A tanácskozások ez ülésben véget nem érhetvén, a Fenséges Elnök azok folytatását jövő ülésre tűzte ki, s mi­után a tt. Rt. küldöttsége az üdvözlő felirási javaslatot át­hozta, ez pedig felolvasása után nyomban megvizsgáltatott volna, a két tábla elegyes ülésre gyűlt össze, a mellyben a felirás szokott módon felolvastatván , pecsételtetvén s elkül­detvén , az ülés délutáni két óra után eloszlott. Százharminczkilenczedik országos ülés a nm. FRB nél, ápril. 18-kán d. e. 10 órakor. Ugyanazon re­­mekséggel s gyakorlati tárgy-ismerettel folytattatván a bör­tönrendszer körüli tanácskozások, mellyeket szintén a leg­körülményesebben közölni kötelességünknek tartandjuk, a Fenséges Nádor a többséget egy m. grófnak tegnap tett s ma általa módosított indítványához képest kimondotta, mellynek tartalma következő: Am. FRR. a minta-börtön eszméjéhez még továbbá is ragaszkodnak; tekintve egyébiránt honi börtöneink szomorú állását, azoknak javítása és czélszerű­bb elrendezése tekintetéből egy általános szabályzó rendelet kidolgozását, az általuk javaslatba hozott 1827ki választmányi munkálat használatával és részbeni alkalmazásával most is szükséges­nek vélik, nehogy mindazonáltal az újonan felépítendő bör­tönökre nézve a megkívántató költségek akármi módon ké­sőbb netalán teendő változások által veszélyeztethessenek , ott, hol új építéseknek mellőzhetlen szüksége fenáll, mege­gyeznek, hogy a kir. Htó­ Tanács felü­gyelése mellett a ma­gánykamarák is építethessenek, a nélkül mindazonáltal hogy a magányrendszer szabályainak alkalmaztatása eziránti további törv. intézkedés nélkül a hatóságokban megállapít­athatnék, a büntető scála eszméjét továbbra is szükségesnek tartják.“ — E szerint rendelé­s cs.k. Fensége a főrendi viszonszenetet fel­tétezni, azon világos előrebocsátással, hogy a börtönök mos­tani rendszere minden esetre minél előbb megváltoztatandó, azon véleményt nyilvánítván a fenséges Elnök, hogy ha ez mindjárt kezdetben igy tétezék, az egyezés sokkal könnyeb­ben eszközöltetett volna; de a tt. Rt. egy egészen uj rend­szerrel állván elő, ezáltal a Főrendek tanácskozásait szabá­lyozták, s a jelen térre átvitték. Többnyire ő cs. k. Fensége is azon esetre, ha már valamelly kísérlet tétessék, czélirá­­nyosbnak vélné, hogy az mindkét rendszerrel, a hallgatóval­­. i­­s a magányrendszerrel, eszközöltessék, ami azonban előbb a rendi tábla által indítványozandó lenne. Az ülés délutáni két óra után eloszlott. — A jövő tanácskozások tárgyául ő cs. kir. Fensége az évenkinti országgyűléseket, s aztán a szabad kerületek elrendezését tűzte ki. CLXXXI-ik kerü­­le­ti ülés apr. 18 án reggeli 91/A óra­kor. A bányatörvénykönyv­eik része végig olvastatott , s be­­végeztetett. Minden­­ek kerületileg is meghagyatlak. A 615. §. tartalma azonban némi kis vitát okozott. Ugyanis B. Ö., B. követő indítványozá­s kiváná, miként a hétszemélyes táblához még azon esetben is engedtessék meg a bányapolgároknak az appellala, ha az előbbi mindkét törvényszék egyenlő ítéletet hozott is. Az indítvány módosítás mellett több pártolókra ta­lált, de szavazás alá kifizetvén, 28 szavazási többséggel 19 ellen megmaradt a szerkezet. A 623. §nál pedig K. követe indítványozá, miszerint a megyéje keblébeni bányahelységek­ben municipális hatóságok rendeltessenek törvényileg, és a megye hatósága azokra kiterjesztessék , mert eddig a civilis hatóságot is a k.­kamra tisztjei gyakorlák. Az indítvány el­fogadtatott azon végzéssel, hogy minden illyen nevek­, akár­­melly megyében legyenek is, a törvényben nyíltan megnevez­tessenek név szerint. Bevégeztetvén e munkálat, a benne tett változtatások tárgyalása f. h. 20-ra tűzetett ki, mivel 19 én mint ő Felsége születése napján, ülés nem tartathatik. A száz­harmin­cz harmadik orsz. ülés részleteit még következő előadásokkal pótoljuk. A már minap említett főfelügyelési kérdésben igy nyilatkozék egy m. báró : A mélt. FRBnek eddig felszólalt tagjai szinte elismerték azt, hogy igen kívánatos, ha a főispán vagy főfelügyelő ezen reá tör­vény által bízott kijelölési joggal vissza nem él, és azt minden­esetre úgy nem gyakorolja, hogy az zsarnoksággá váljék. Mondatott, hogy erre nézve igen czélszerű korlát a conferen­­tia; ezt nem hiszem, mert akár kimondjuk a törvényben, hogy conferentiák fognak tartatni, akár nem, a józan felügyelő min­den esetre fog conferentiát tartani, és alig tudok képzelni olly főfelügyelőt vagy főispánt, ki valamelly városban vagy me­gyében az előkelő tagokkal ne tanácskozzék aziránt, kiket fog kijelölni. Ha tehát a m. FRR. valamelly korlátot kívánnak, ez egyszersmind czélszerű legyen, de ollyan is hogy a mel­lett a főfelügyelő pictus masculussá ne váljék; a legczélsze­­r­ű­bb korlátja a kijelölési jognak volna az, melly törvénye­inkben az első alispánra nézve már létezik; t. i. helyesnek tartanám kimondani, hogy a főfelügyelő minden tisztviselőt, ki valamelly hivatalt visel, ugyanazon hivatalra candidálni tartozik ; igy tehát valamint ez a megyékben az alispánra nézve kimondatott, úgy a városokban minden hivatalokra nézve, hogy kimondassék, szeretném. Megengedem, hogy a főispánok ritkán élnek jogaikkal olly kiterjedésben, hogy va­lamelly személyt, ki hivatalban áll, fontos ok nélkül azon hi­vatalból kihagyjanak; de mégis szükséges,hogy a tisztviselők megnyugtatására legalább azon candidaliót adják, hogy kö­zülök mindenki azon hivatalra, mellyel eddig viselt, ismét can­­didáltatni fog.— Utánaegym. gr. igy szólt: A tisztviselők bizto­sításáról most szó nincsen, hanem arról van szó, hogy a főfel­ügyelő önkénye ellen a város közönsége biztosittassék, misze­rint­ olly egyének candidáltassanak, kiket a közvélemény azon hivatalra választani akar, mert például lehet valaki tisztvi­selő, de kiben a város közönségének bizodalma nincsen, kö­vetkezésképen a városi közönség azáltal biztosítva nincsen semmikép, ha azon hivatalban levő egyén fog candidáltatni. Úgy hiszem a főfelügyelőnek semmikép nem lehet olly just adni, mellyel visszaélhet, és melly nem azért adatik a főfelügyelő­nek, hogy nézeteit kövesse, hanem hogy kövesse a város kö­zönségének véleményét, t. i. hogy azt candidálja, kit a több­ség kíván; következéskép ha korlátokat akarunk, ollyakat kell meghatározni, mellyek által a főfelügyelő nem élhet vissza azon joggal; és kérdem : azáltal, mit am. FKR. előadnak, hogy a főfelügyelő conferentiát hívjon össze, de tulajdon nézetét kövesse: mi korlátok vannak téve a főfelügyelő önkénye el­len? Ha a főispán vagy főfelügyelő emberséges és józan gondolkodású, fogja követni a többség véleményét, de lehet­nek o­lyanok, kik józan ésszel és emberiséggel nem bírnak, és nem fogják azt candidálni, kit a közönség kíván. És igy olly korlátokat kívánok megállapítani, mellyek által a főfelügyelő önkénye ellen a városi közönség biztosítva legyen. — Ezen előadásra a fenséges Nádor illy elnöki kijelentést ten. Meg

Next