Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-04-19 / 31. szám
31. szám. HÍRNÖK. Április 19. 1844. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfalv Orosz József. Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken Előfizetés e 15-dik félévre postán ír fr 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok átellenében a 245. sz. ház 1só emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Megtiszteltetés. Névmagyaritás. Országgyűlési közlés. Kegyelmes kir. levél az országgyűlési munkálatok siettetése iránt. 179—181 kér. ülésekben a bányamunkáit vizsgálata folytattatik s 4-ik részéig olvastatik, s ő Felségének névnapi köszöntésül felküldendő üdvözlő felírás javaslata fölolvastatik. 138-ik országos ülés a t. RK és RRnél. 138 és 139. ülések a nm. FőRRnél. A 133. főrendi ülés részletei. Pozsonyi újdonságok. Megyei tudósítások. Veszprém, Fogaras vidéke s Udvarhelyszékről. Vegyes közlemények. Pesti hirek. Zalában nagy tűzvész. Ausztria. H hadseregi változások. Nagybritannia. A pártok állása és O’Connell. Francziaország. A ligek vitézségei, vasutak. Spanyolország. Carthagenában vér nem ontatik. Schweiz. A genfi protestánsok fanatismusa. Amerika. Négerek összeesküvése Cubán. Persia. Kis Futár. Egy kis régiség. Ébresztő. Hirdetések. If Magyarország és Erdély. Az erdélyi kir. udv. kanczel. gróf Teleki József erdélyi kormányzónak az északi régiség-tudomány kopenhágai kir. társulatától nyert tagsági oklevél elfogadhatását megengedni méltóztatott. Ö cs. s ap. kir. Felsége Andrasovicz György ügyvéd, János és Károly tesvéreknek vezeték nevüket Endrefire; ugyszinte Vinkler György pestmegyei számvevői dijnoknak vezetéknevét Intódyre; továbbá csákvári Zimmermann Mátyás és tatai Zimmermann Jakab és Rudolf testvérekét Ácsra; Svirák Antal budai polgárét Áldásyra; végre Lestájner Lajos orvos és sebésztudor szülész és sebészmesternek vezetéknevét Arányira változtathatni; ez utóbbinak egyszersmind a kórboncttant (anatómia pathological) a magy. kir. pesti egyetemnél nyilvános rendkívüli tanár czimmel taníthatni legkegyelmesebben megengedte. Országgyűlési közlés. Kegy. királyi levél az országgyűlési munkálatok siettetése iránt. Sacrae Caes. et Reg. Apost. Majestatis, Domini, Domini Clementissimi nomine, Serenissimo Archiduci, Reverendissimis, Reverendis, Honorabilibus, Spectabilibus ac Magnificis, Magnificis item, Egregiis et Nobilibus, nec non Prudentibus ac Circumspectis Inclyti Regni Hungariae et Partium eidem adnexarum Dominis Statibus et Ordinibus, qui vei in persona, vei etiam ablegationis munere fungentes, nomine Principalium suorum pro praesenti generali Diaela Regni, per alteratam Suam Majestatem Caesareo-Regiam clementissime indicta, congregati sunt, benigne intimandum. Quum Comitiis his multum jam ultra legalem terminum decurrentibus, administrationis etiam publicae intersit, ne ea in longius producantur. Alteratam Suam Majestatem Sacratissimam Dominos Status et Ordines benigne provocandos jussisse, ut pertractationes objectorum, quae tum in nexu benignarum Propositionum Regiarum, quum ex legali indole sua expedienda supersunt, omnimode accelerari, illatrumque resultata quo ocqus altissimo obtutui substernere satagant. In reliquo summerata Caesarea et Regio-Apostolica Majestas Sisdem Dominis Statibus et Ordinibus Gratia Sua Caesareo-Regia clementissime ac jugiter propensa manet. Per Sacram Caes. Regio-Apostolicam Majestatem. Viennae, die 12. Aprilis 1844. Ladislaus Szögyényi. m.p. Ugyanaz magyarul: A császári s apostoli királyi Felsége, legkegyelmesb Urunk nevében a Fenséges Főherczegnek s nemes Magyarország és hozzákapcsolt Részek főtisztelendő, tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos, nemes és vitézlő s nemzetes Karainak és Rendeinek, kik vagy személyesen, vagy mint követi tisztet viselők, főnökeik nevében, ő cs. kir. Felsége által kegyelmesen hirdetett jelen országgyűlésre összesereglettek,kegyesen tudtokra adandó. Mivel ezen országgyűlés folyása a törvényes határidőt már jóval meghaladta s a közigazgatásnak is érdekében áll, hogy az hosszúra ne terjesztessék. Ő cs. kir. Felsége az országos Iíkat és RBeket fölhívni parancsolá, hogy azon tárgyak iránti tanácskozásaikat, mellyek mind a kegy. kir. előadások szerint, mind törvényszerű természetüknél fogva elintézendők gyanánt fönvannak, mindenkép gyorsítani, s azok eredményeit hová hamarább Ő Felsége szine elibe terjeszteni iparkodjanak. Többnyire ő cs. kir. Felége ugyanazon országos Kir. és RR. iránt cs. kir. kegyelmével hajlandó marad. Ő cs. s apost. kir. Felsége által, Bécsben, apr. 12én 1844. Szögyényi László s. k. CLXXIX-ik kerületi ülés, april 16-án d. e. 91. órakor. Az ülés megnyitásakor vizsgálat alá véteték a tegnap kéziratra bocsátott üdvözlő felirás javaslata, melly is köz tetszéssel s minden változás nélkül meghagyatott. Folytattatván ezután a bánya-törvényjavaslat feletti tanácskozások, a 13-dik czikktől egész a 40-ig (59—153 §.) jutottak a tt. Rendek,s vitatkozásokra a tárgy természeténél fogva nem sok alkalom mutatkozott; csak két czikk felett tértek egymástól el a vélemények. A 25-ik czikk „A bányamiveléshez kívánt anyagok s élelmiszerek vámmentességéről“ — kiha£vatni kivántatott, nehogy általa a törvhozásnak a vámok körüli rendelkezése praeoccupáltassék. Ha itt a vámmentesség kimondatnék, majd más iparágak is hasonló kedvezést követelendnek, mert vannak más gyárak is, mellyek munkái életveszéllyel összekötvék, mint például az üveghuták, a nélkül hogy a törvényhozás e tárgy körül általánosan rendelkezhetnek, mert például a pesti hídon már eziránt kivétel lesz. — Egy kárpátmegyei követ, az eddigi gyakorlatra s a bányászat mostoha körülményeire támaszkodva kéré a tt. Rket, ne viseltessenek olly ellenséges indulattal a szegény bányászok iránt, kik az illy terheltetést másnak mint ellenségeskedésnek nem veendik; — a mire az indítványozó követ nyilatkoztává, miszerint indítványa távol sem oda czéloz, hogy a bányászati termesztmények vámot fizessenek, de csak azt kívánja, hogy a tt. RR. ne intézkedjenek a vámmentesség felől, míg a közlekedési módokról rendszeresen nem intézkedtek, mert ha az eddigi vámmentesség megmarad, ez országnak soha jó utai nem lesznek. Csak még rövid ideig tessék a t. RR- nek eziránt várakozni, minthogy a financiális küldöttség talán e körül is véleményt fog adni.»-Több oldalról szavazás sürgettetvén azon kérdés iránt: a 95 §. megtartassék-e vagy nem? Szótöbbség által annak kihagyása rendeltetett. —A bányamivelők adómentességéről rendelkező 281k czikk szinte több szónok által kihagyandónak tartatott, s az előbbi indítványozó e czikk helyett a 627 §1 e szavakkal kívánta pótoltatni: „bányászok adózására nézve jelenleg a törvényes gyakorlat megmaradván a törvény utóbbi rendelkezéseig.“ De némelly bányavárosi követek olly élénk színekkel festék a bányászok ingadozó s veszélyes sorsát, kik ma dúsgazdagok s holnap koldusok; megmutaták tovább, hogy a bányászat megadóztatására nem találtathatnék pracsicai kulcs, s azért létezik az urbura, mint az adózásnak legbiztosabb kulcsa ; — egy másik bányavárosi követ még tovább menvén, csak üdvözlé a bányászok újabb terheltetését, mert ez által azoknak legnagyobb része a bányászatról örökre felhagyván, nem jutand többé tönkre, mint eddig nagyobb részben történt, hanem más biztosabb s nyereséges!) életmódra adván magát, jobb jövendőre számo hatand. Az imint említett kárpátmegyei követ hasonló buzgósággal védé a bányászokat, s névszerint a 107. §ra nézve megmutatá, hogy ha a bányatiszt adót fizet, úgy nem ő fizeti azt tulajdonképen, hanem a bányabirtokos. — Egy másik megyei követ azon körülményt hozá fel, hogy a vaspályákra szükséges szinvas olcsóbb volt Angliából Triestbe szállítva, mint azt honi hámoraink előállíthatták, s így ezeknek megadóztatása még inkább nehezítné a külfölddeli concurrentiát, aminek ellenében az indítványozó követ erősité, hogy ez csak a vaspályaépítés elején történt, de másfél esztendő után már több magyar gyár ugyanazon áron kínálkozott. — A szerkezet szavazás következtében meghagyatván, a tanácskozások a többi czikkekre nézve gyorsan haladtak. CLXXX-ik kerületi ülés, ápril 17-dikén d. e. 912 év. A szőnyegen forgó bányamunkálat vizsgálata tovább folytattatván, kissé élénkebb fordulatot csupán a 197. és 198. §. tartalma eszközlött, melly a zsidókat, a bányavárosokból, eddigi törvényeink és szokásaink szerint, kizárja. Huzamos vitatkozás mindazáltal ebből sem keletkezett, mert a zsidók ügyének kérdése egyébként is külön tárgyalásra lévén fentartva: a kérdéses szakasznak innen ezuttali kihagyása javasoltatott, mi elfogadást is nyert. — Az e napi vizsgálat a munka a 154től—475ik §-áig haladt. — Délutáni 1 órakor kezdődik a Száz harmincznyolczadik országos ülés a KK. és RReknél, mellyben a verif. választmánynak Korpona követe iránti jelentése után — a kerületileg megállapított üdvözlő felirat Ő Felsége dicső születésnapjára— fölolvastatott, s helybenhagyatván, a nagy FöRRekhez átküldeték. Százharmincznyolczadik országos ülés a nagyméltóságu Főrendeknél ápril 17-kén d. e. 10 órakor. Tárgya ezen nevezetes ülésnek vala a tt. Ennek a büntető törvénykönyv javaslatának a börtön rendszerről szóló III-ik része iránti üzenet. Ez üzenetnek főbb tételei s állításai éles taglalás alá vétetvén s megczáfoltatván, ez alkalommal a magánrendszer körül olly érdekes és jellemző adatok hozattak elő több m. szónokok által, hogy azoknak leghívebb közlésével lapunk legközelebbi számaiban tisztelt olvasóinkat megörvendeztetni nem késlendünk, meg lévén győződve, hogy ha az egész magyar időszaki sajtó e tárgyban kötelességét híven teljesítőleg e remek előadásoknak a legkiterjedtebb nyilvánosságot szerzendi meg, ezáltal annyira tisztulandóak országszerte a börtönrendszer körüli ismeretek, hogy a következő megyei tanácskozások s az ezek következtében várandó utasítások mindinkább a theoriák köréből kiemelve, a gyakorlati kellékeknek megfelelendnek olly tárgy körül, mellynél életbevágóbb alig létezik a polgári élet egész cyclusában. A tanácskozások ez ülésben véget nem érhetvén, a Fenséges Elnök azok folytatását jövő ülésre tűzte ki, s miután a tt. Rt. küldöttsége az üdvözlő felirási javaslatot áthozta, ez pedig felolvasása után nyomban megvizsgáltatott volna, a két tábla elegyes ülésre gyűlt össze, a mellyben a felirás szokott módon felolvastatván , pecsételtetvén s elküldetvén , az ülés délutáni két óra után eloszlott. Százharminczkilenczedik országos ülés a nm. FRB nél, ápril. 18-kán d. e. 10 órakor. Ugyanazon remekséggel s gyakorlati tárgy-ismerettel folytattatván a börtönrendszer körüli tanácskozások, mellyeket szintén a legkörülményesebben közölni kötelességünknek tartandjuk, a Fenséges Nádor a többséget egy m. grófnak tegnap tett s ma általa módosított indítványához képest kimondotta, mellynek tartalma következő: Am. FRR. a minta-börtön eszméjéhez még továbbá is ragaszkodnak; tekintve egyébiránt honi börtöneink szomorú állását, azoknak javítása és czélszerűbb elrendezése tekintetéből egy általános szabályzó rendelet kidolgozását, az általuk javaslatba hozott 1827ki választmányi munkálat használatával és részbeni alkalmazásával most is szükségesnek vélik, nehogy mindazonáltal az újonan felépítendő börtönökre nézve a megkívántató költségek akármi módon később netalán teendő változások által veszélyeztethessenek , ott, hol új építéseknek mellőzhetlen szüksége fenáll, megegyeznek, hogy a kir. Htó Tanács felügyelése mellett a magánykamarák is építethessenek, a nélkül mindazonáltal hogy a magányrendszer szabályainak alkalmaztatása eziránti további törv. intézkedés nélkül a hatóságokban megállapítathatnék, a büntető scála eszméjét továbbra is szükségesnek tartják.“ — E szerint rendelés cs.k. Fensége a főrendi viszonszenetet feltétezni, azon világos előrebocsátással, hogy a börtönök mostani rendszere minden esetre minél előbb megváltoztatandó, azon véleményt nyilvánítván a fenséges Elnök, hogy ha ez mindjárt kezdetben igy tétezék, az egyezés sokkal könnyebben eszközöltetett volna; de a tt. Rt. egy egészen uj rendszerrel állván elő, ezáltal a Főrendek tanácskozásait szabályozták, s a jelen térre átvitték. Többnyire ő cs. k. Fensége is azon esetre, ha már valamelly kísérlet tétessék, czélirányosbnak vélné, hogy az mindkét rendszerrel, a hallgatóval. is a magányrendszerrel, eszközöltessék, ami azonban előbb a rendi tábla által indítványozandó lenne. Az ülés délutáni két óra után eloszlott. — A jövő tanácskozások tárgyául ő cs. kir. Fensége az évenkinti országgyűléseket, s aztán a szabad kerületek elrendezését tűzte ki. CLXXXI-ik kerületi ülés apr. 18 án reggeli 91/A órakor. A bányatörvénykönyveik része végig olvastatott , s bevégeztetett. Mindenek kerületileg is meghagyatlak. A 615. §. tartalma azonban némi kis vitát okozott. Ugyanis B. Ö., B. követő indítványozás kiváná, miként a hétszemélyes táblához még azon esetben is engedtessék meg a bányapolgároknak az appellala, ha az előbbi mindkét törvényszék egyenlő ítéletet hozott is. Az indítvány módosítás mellett több pártolókra talált, de szavazás alá kifizetvén, 28 szavazási többséggel 19 ellen megmaradt a szerkezet. A 623. §nál pedig K. követe indítványozá, miszerint a megyéje keblébeni bányahelységekben municipális hatóságok rendeltessenek törvényileg, és a megye hatósága azokra kiterjesztessék , mert eddig a civilis hatóságot is a k.kamra tisztjei gyakorlák. Az indítvány elfogadtatott azon végzéssel, hogy minden illyen nevek, akármelly megyében legyenek is, a törvényben nyíltan megneveztessenek név szerint. Bevégeztetvén e munkálat, a benne tett változtatások tárgyalása f. h. 20-ra tűzetett ki, mivel 19 én mint ő Felsége születése napján, ülés nem tartathatik. A százharmincz harmadik orsz. ülés részleteit még következő előadásokkal pótoljuk. A már minap említett főfelügyelési kérdésben igy nyilatkozék egy m. báró : A mélt. FRBnek eddig felszólalt tagjai szinte elismerték azt, hogy igen kívánatos, ha a főispán vagy főfelügyelő ezen reá törvény által bízott kijelölési joggal vissza nem él, és azt mindenesetre úgy nem gyakorolja, hogy az zsarnoksággá váljék. Mondatott, hogy erre nézve igen czélszerű korlát a conferentia; ezt nem hiszem, mert akár kimondjuk a törvényben, hogy conferentiák fognak tartatni, akár nem, a józan felügyelő minden esetre fog conferentiát tartani, és alig tudok képzelni olly főfelügyelőt vagy főispánt, ki valamelly városban vagy megyében az előkelő tagokkal ne tanácskozzék aziránt, kiket fog kijelölni. Ha tehát a m. FRR. valamelly korlátot kívánnak, ez egyszersmind czélszerű legyen, de ollyan is hogy a mellett a főfelügyelő pictus masculussá ne váljék; a legczélszerűbb korlátja a kijelölési jognak volna az, melly törvényeinkben az első alispánra nézve már létezik; t. i. helyesnek tartanám kimondani, hogy a főfelügyelő minden tisztviselőt, ki valamelly hivatalt visel, ugyanazon hivatalra candidálni tartozik ; igy tehát valamint ez a megyékben az alispánra nézve kimondatott, úgy a városokban minden hivatalokra nézve, hogy kimondassék, szeretném. Megengedem, hogy a főispánok ritkán élnek jogaikkal olly kiterjedésben, hogy valamelly személyt, ki hivatalban áll, fontos ok nélkül azon hivatalból kihagyjanak; de mégis szükséges,hogy a tisztviselők megnyugtatására legalább azon candidaliót adják, hogy közülök mindenki azon hivatalra, mellyel eddig viselt, ismét candidáltatni fog.— Utánaegym. gr. igy szólt: A tisztviselők biztosításáról most szó nincsen, hanem arról van szó, hogy a főfelügyelő önkénye ellen a város közönsége biztosittassék, miszerint olly egyének candidáltassanak, kiket a közvélemény azon hivatalra választani akar, mert például lehet valaki tisztviselő, de kiben a város közönségének bizodalma nincsen, következésképen a városi közönség azáltal biztosítva nincsen semmikép, ha azon hivatalban levő egyén fog candidáltatni. Úgy hiszem a főfelügyelőnek semmikép nem lehet olly just adni, mellyel visszaélhet, és melly nem azért adatik a főfelügyelőnek, hogy nézeteit kövesse, hanem hogy kövesse a város közönségének véleményét, t. i. hogy azt candidálja, kit a többség kíván; következéskép ha korlátokat akarunk, ollyakat kell meghatározni, mellyek által a főfelügyelő nem élhet vissza azon joggal; és kérdem : azáltal, mit am. FKR. előadnak, hogy a főfelügyelő conferentiát hívjon össze, de tulajdon nézetét kövesse: mi korlátok vannak téve a főfelügyelő önkénye ellen? Ha a főispán vagy főfelügyelő emberséges és józan gondolkodású, fogja követni a többség véleményét, de lehetnek olyanok, kik józan ésszel és emberiséggel nem bírnak, és nem fogják azt candidálni, kit a közönség kíván. És igy olly korlátokat kívánok megállapítani, mellyek által a főfelügyelő önkénye ellen a városi közönség biztosítva legyen. — Ezen előadásra a fenséges Nádor illy elnöki kijelentést ten. Meg