Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-04-23 / 32. szám

32. szám. HÍRNÖK. Április 23. 1844 A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden kedden és pénte­ken. Előfizetés­e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgal­ma­s­o­k árellenében a 245. sz. ház lső emeleté­ben, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Névmagya­­ritás. Országgyűlési közlés. 182—183. kerületi ülések. A mart. 30ki főrendi ülésnek részletei. Pozsonyi uj­donságok. Ő Felsége születés­napjának megü­nnepelése. Megyei tudósí­tások: Pest és Krassóból Vegyes közlemények. Magyar academiai jelentés és felszólítás. Pesti hírek. Sobri. Aláírási fel­szólítás. Adakozások a miskolcziaknak. Erdélyi hírek. — Nagy­­britannia. Izland számára választási törvény. Francziaor­­szág. Titkolt sürgönyök Taitiból. Spanyolország. A király­né a cadixi herczegnek eljegyezve. Portugália. Almeida ostro­­moltatik. Görögország. Az alkotmány befejezve. Török­ország. Rendszabályok az albán háborgók ellen. Éjszaka De­­ameri­ka. Texas egyesülni akar. Hayti. Uj forradalom. Hir­detések. Magyarország és Erdély. Ő cs. s ap. kir. Felsége legkegy. engedelme következté­ben E­ö­r­d­egh Alajos és gyermekei ezentul „Ábrányi“ veze­téknévvel fognak élni.“ Ő cs. s ap. kir. Felsége Detrich Ignácz hradeki és lykavai kamrai ügyészt érdeme szerint nyugalmaztatni leg­kegyelmesebben méltóztatott. Ö cs. s ap. kir. Felsége a zágrábi kir. academiában mathesis tanítójává P­etter Kajetán szép nm. és bölcsészeti tanárt méltóztatott legkegy. kinevezni. A nm. m. k. udv. Kamara Takács Ferencz pestkerü­­leti felvigyázói gyakornokot eszéki sómázsálóvá nevezé, a kőrösmezői harminczadi ellenőrséget pedig Baternay Jó­zsef leordinai harminczadi ellenőrre ruházd. Lukyban a kamarai alerdészség megürült. Országgyűlési közlés. CLXXXII-ik kerületi ülés, ápril 20án kezdete 9­/2, vége 10­­2 órakor. A bányászati munkálat felolvastatott s minden lényeges változás nélkül elfogadtatott. CLXXXIII-ik kerületi ülés, april 22-én kezdete 9% órakor. Elnökség Rakovszky Adolf Thurocz, Nagy Ká­roly Gömör megyék követei. Jegyző Szentkirályi Móricz, tollvivő Zákó István. A tanácskozások tárgya a nm.FRR nek a kir. városok elrendezése iránti észrevételei valának, mellyek pontonkint felolvastatván s részint elfogadtatván, részint a rendi szerkesztés mellett megmaradván, a KR. a 65. §-ig ju­tottak. Az ülés­ részleteit következő számunk nyujtandja. Pótoljuk ezennel a mart. 30-án tartott Förendi 134 or­szágos ülésnek csak rövid vázlatban adhatott tudósítását. A tanácskozásokat egy m. gróf nyitá meg indítványával, melly a többség által el is fogadtatott. Előadásának ez a veleje: A városoknak alkotmányos törvényhozói joguk felett kérdés nem lehet, azt kétségbe nem vonhatja senki sem hazánkban, hol a városok a 4-dik rendet képezik. Nem is fogok eresz­kedni ezen historicus jog alapjának fejtegetésébe, mert ha­bár igen gyéren élvezték is ezen jogot utolsó időkben, és ha­bár csaknem illusióvá szállíttatott az le, azon jognak histori­cus alapját senki nem tagadhatja. A kérdés tehát csak az arány körül foroghat, melly szerint a városok ezután ezen jo­got gyakorolni fogják. E részben kimondom véleményemet, hogy én azon arányt, mellyet a tt. RR. javaslanak, elfogadom, és tiszta szívemből óhajtom, hogy ezen véleményem a mélt. Főrendi táblánál többséget nyerjen, mert ez­által a méltá­nyosságnak és igazságnak eleget teszünk, hazánknak alkot­mányát pedig egy erőteljes támasszal gazdagítjuk. Lejártak azon idők, hol a nemesi rend ellenséges indulattal és gyana­kodó szemmel nézett a városokra, mellyekben most az ipar­nak, a műveltségnek, és hazánk kifejlődésének egyik leghatha­­tósabb tényezőjét szemléli; — lejártak ezen kivü­l azon idők is, hol az aristocratia elszigetelt állásában és kiváltságiban helyeztette dicsőségét, erejét. A méltányosság nemcsak, hanem az aristocratiának önérdeke kívánja a 19-dik szá­zadban, hogy a 4-dik rend, melly nagy részt nem nemes polgártársainkból áll, a politicai jogok gyakorlatába helyez­tessék, mellyeknek nélkülözése őt nem is a hazától, de bi­zonyosan az alkotmánytól és magától az aristocratiától elide­genítette; a méltányosság kívánja kimondani azt, hogy a 4-ik rendet a szerint, a­mint műveltsége,intelligenciája, jelentősége napról napra növekedik, gyámság alól kiszabadítsuk, és hogy a 4-dik rend önérdekét tulajdon küldöttei által az ország­­gyűlésen közvetlen képviselhesse; de ezenkívül a monarchiát és az aristocratiát semmi által nem biztosítjuk inkább, mint ha az aristocratiának érdekével a 4-dik rend érdekét egye­sítvén és összeolvasztván, az aristocratiának a 4-dik rendnél sympathia eszközöltetik, nem pedig az által, ha az aristocra­tia minden más osztályokat tulajdon érdekeinek képviselésé­ből kizár. Azoknak pedig, kik ez által aristocratiai életünket veszélyeztetve találják, és kik a democraticus elemeknek túl­nyom­­óságától tartanak, megnyugtatására meg kell jegyeznem, hogy én egy olly democratiától, mellynek politicai joga elég­séges vagyonbeli qualificatiókon alapszik, mellynek a köz­csend és bátorság fentartása úgy fekszik szivén mint nekünk, melly democratia hazánknak anyagi és szellemi előmenetelét, kifejlődését, iparát és szorgalmát előmozdítja, illy democra­­tiától én nem tartok. Egy olly democratia a hazát és az al­kotmányos életet veszéllyel nem fenyegeti, sőt szükséges, hogy egy olly democratiára, egy illy vagyonos közép­rendre támaszkodjunk azon számos democratikus elem ellen, melly a megyékben túlnyomó hatalmat gyakorol, melly ha­zánk kifejlődését és valódi haladását akár valóságos korbá­csolás akár makacs ellenszegülés által gátolja, a közrend és közbátorság biztosítására nézve pedig semmi garantiát nem nyújt. Ezen tekintetből indultak alkalmasint a tt. Rt., mi­dőn méltányolva a kir. városok históriai jogát, méltányol­va kifejlődésöket, a városok országgyűlési szavazatának számát talán nagyobb mértékben állapították meg, mint azt a városok népessége, vagyona és az általuk viselt közter­hek mennyisége jelenleg igényleni látszik; — ugyanezen szempontból indulok ki én is, és mint előbb kijelentettem, a tt. RR. által ajánlott arányt részemről elfogadom. De mi­dőn a tt. RRkel in Ihesi tökéletesen kezet fogok, az alkal­mazásra nézve némi észrevételeim vannak. Ugyanis 1-el a tt. RR. a megyei szavazatot kettőztették, én pedig ezen ren­delkezést szükségtelennek tartom, mert szintúgy megállhat azon arány, mellyben a tt. RR. a városok szavazatát megál­lapítani akarják, ha 32 voks helyett a városoknak 16 tul­aj­­­donittatik; azon rendelkezés pedig, melly szerint a megyék szavazatai kettőztetnek, az országgyűlés elrendezésébe igen bevág; — és azt vélem, lehetetlen volna, legalább a mél­tányosság elve szerint, ha a megyék szavazatai kettőztetné­­nek, egyszersmind a káptalanokról és kerületekről és mások­ról is nem rendelkezni, hogy azon arány helyreállíttassék ; nem találom egyáltalában rendben, hogy e törvényczikkben, hol egyedül a városok elrendezéséről és a városok szavazati jogáról rendelkezünk, egyszersmind per tangentem a megyék szavazatát megkettőztessük, és e részben változást tegyünk, és igy előrebocsátván, hogy szükségtelennek tartom a sza­vazatok megkettöztetését, mint a tt. RR. kívánják, és megtart­ván azon arányt, mellyből a tt. RR. kiindulnak, midőn én azon 16 voksot megállapittatni kívánom, ennek természetes következése az, hogy azon felosztás, mellyet a ti. RR. közöl­tek, vélekedésem szerint legalább többé meg nem állhat. En­nélfogva bátorkodom a mélt. FőRRet felszólítani, hogy egy olly kulcsnak kidolgozására nézve, akár a mélt. FőRendi tá­blának köréből egy választmány küldessék, akár a tt.RR. szó­lhassanak fel, hogy azon mennyiséghez, mellyel bátor valék ajánlani, módosítsák a jelen kulcsot, fentartván mindazáltal magamnak a tanácskozás további stádiumában azon felosz­tásra nézve némi észrevételeimet. Hanem ezenkívül 3-szor figyelmeztetnem kell a méltóságos Főrendeket még egy kö­rülményre. Habár igen sürgető körülmények kívánják is azt, hogy a városok szavazata iránt rendelkezzünk, két­séget nem szenved az, hogy ez is az országgyűlés coordi­­nátiójának egyik lényeges kérdését praeoccupálja, de fel­séges Urunk a k. kir. előadásokban felszólította az ország RReit arra, hogy addig, m­íg az országgyűlés koordináltatik, a városokat rendezzük el. — ezen útmutatást követve, kívá­natosnak tartom, hogy egy külön szakaszban jelentessék ki, miszerint a tt. RR. tervezzenek egy új szakaszt, mellyben je­lentetnék ki, hogy a városok szavazatáról történt rendelke­zés addig, míg az országgyűlés koordináltatni fog, ideigle­nesnek tekintetik. Abban öszpontosítom tehát véleménye­met, 1-er, hogy m­­idest elfogadom az arányt; 2-er: szük­ségtelennek tartom a megyék szavazatát kettőztetni, és nem találom helyén ezen munkálatban a 32 voksot, mert ugyan­ezen arány megállhat a 16 szavazat mellett is, és ennélfogva új kulcsnak kidolgozásáról gondoskodjanak a mélt. FeRR, akár egy választmány kiküldése, akár a tt.­RRnek felszólítása következtében. Végre hogy egy külön §-ban kimondassék, miszerint ezen provisio a városi szavazatokra, mig az or­szággyűlés coordináltatik, csak ideiglenesnek tekintetik. — Egészen ellenkező értelemben nyilatkozott egy méltósá­gos báró: Midőn, úgymond, a tt. RB. a királyi városok or­szággyűlési aránylagos szavazatát ezen VII. Részben elha­tározták, ezt az elrendezéstől, még pedig azon elrendezéstől föltételezték, mellyet a­z első fokban előadtak. Ezen elren­dezés minekutána a maga lényegében a m. FRR. által meg­változtatott, ezen szavazati arány nem állhat meg. Bátor leszek azon változásokat rövid vázlatban elősorolni: a t. RB. azon név alatt: „város“ a „polgárok összegét“ értvén, a városi lakosok közül azokat, kik fekvő birtok tulajdonosai, kik keresetmódjuk által független állásukat fen tudják tartani, kiknek önjóléte a rend­ben tartásától feltételeztetik, polgárokká akarták tenni, hogy igy ezeknek összes nagy száma az egész várost méltókép képviselhesse. A m. FRR. olly annyira fel­csigázták a polg. qualificatiót, hogy az illy qualificatióval bí­rók összege repraesentálhat egy vagyonos castát, de nem az egész várost. A t.­RR. ezen polgárokat azon joggal kívánták felruházni, hogy közvetlen válasszák az országgyűlési köve­teket, a m. FRR. ezen választást kizárólag a választott pol­gárokra akarják bízni, tehát még azon egész polgárságra sem, melly aránylag csekély, s a nagy qualificatio által leolvadt száma által összesen sem képviselheti valójában a várost, hanem ennek csak egy részére. Ezen csekély szám által meg­bízott követeket hogy lehessen már úgy tekinteni, mint a vá­ros képviselőit. A tt. Rt. a város beligazgatását a képviselők­re és a szabad választás útján alakítandó tisztviselői karra bízták ; a m.­FRR, a képviselők vagy megbízottak hatáskörét megszorítván, a tisztviselőkre bízták ezt, olly tisztviselőkre, kiket, korlátlan kijelölési jogot adván a felügyelőnek, egyedül a közbirodalom választottéinak tekinteni többé nem lehet. A tt. RR. a kir. dij megváltását kötelességekü­l tévén a kir. váro­soknak, független, egyforma állásba akarták ezeket helyez­tetni; a vn. FRR. ezen függést továbbá is fentartani akarják azáltal, hogy a megváltást a kormány akaratától feltételezik, sőt sértetten hagyni akarják a Kincstár azon jogát, hogy a díjt felebb emelhesse, melly jog ügyes használata által mi ily hathatós befolyás gyakor­oltathatik a városokra, tovább mutogatni szükségtelen. Tiszta meggyőződésem szerint ezen belszerkezetre nézve történt, most általam felhozott lényeges változások után a sz. kir. városok nevében az országgyűlés­re küldendő követeket épen olly kevéssé lehet úgy tekinteni, mint az összes polgárság képviselőit, mint az eddigi követek i­lyeneknek el nem ismertethettek, ehhez járulván még az, hogy ha utasítással fognak elláttatni a városi követek, ezen utasítást nem azok adják, kik a követeket választották. Ezeknél fogva ezen, a maga lényegében megváltoztatott bel­­szerkezetben többé én az ellen, hogy a kir. városok ország­gyűlési befolyásának növelése a közállományra nézve káros következéseket nem okozhatna, elegendő garantiát nem talá­lok, és a kir. városok szavazati jogának gyakorlatában válto­zást tenni addig nem akarok, míg ezen általam említett lé­nyeges különbségek a m.FBR. s a t. RR. nézetei közt a belszer­­kezetre nézve azáltal meg nem szüntetnek, hogy a t. RR. nézetei elfogadtatnak. Az előttem szólott gróf által tett indítványhoz én egyáltalában nem járulok. — Ezen előadást czáfolólag egy m. kormányzó igy szólalt fel: A m. FRR. tettek ugyan változásokat a t. RR. javaslatában és a polgárok qualificatió­­ját bizonyos tekintetben felemelték, de teljes meggyőződésem szerint azon változások o­lyanok, mellyek egy részről a sza­badság minden gyakorlatának korlátozása nélkül oda van­nak irányozva, hogy a polgári jogok ollyanok által gyakoroltas­sanak, kik annak gyakorlatára képesek, és kiktől ezen gya­korlat által idővel haszon a hazára nézve méltán reményk­e­­zik. Ha a polgárok száma némileg kevés illetett is, úgy vélem, hogy ez a szabadság eszméjének egyáltalában semmi kárá­val nem történik.Látjuk a megyékben, mennyire ferdén h­asz­­náltatik és mennyi visszaélések történnek a szabadság gya­korlatával olly egyének által, kik azt felfogni, méltányolni és ítélni nem képesek; kik sem értelemmel, sem megbírálással és részrehajlatlansággal nem bírnak ; és úgy vélekedem, hogy ha a megyékben is olly rendszer hozattatnék be, mint azt a m.­FRR, a városokra nézve javasolják, úgy bizonyosan a sza­badság nem vesztene, hanem inkább nyerne. Hogy a képvi­selőkre és megbízottakra van bízva azon jogok gyakorlata, azt vélem, ki ki tudván, hogy mit biz arra, kit választ és kit azon jogok gyakorlatával fel akar ruházni, és kit ő köréhez képest közelebbről és bővebben ismer; ezáltal reá nézve semmi fogyatkozás nem történik. Abból, hogy az uralkodó nem köteleztetik a kir. díjnak 6 peres kamatérti átengedésére, én a szabadság korlátozását egyáltalában következtetni nem tudnám, szabadságában állván kölcsönös alku mellett egyez­kedni, és méltóztassanak felvenni, hogy valljon a papi déz­­mára nézve azért, hogy valaki papi dézmát űzet, lehet-e következtetni azt, hogy, attól, kinek fizet, az valami füg­gésben áll? A fizetés a hatalomnak semmi befolyását egyáltalában nem tételezi fel. Méltóztassanak felvenni, hogy hitelező és adós között van a szó. Mondatott, hogy azáltal, ha az utasítások nem a polgárok által adatnak, szinte a sza­badság korlátoltatik. Ez meggyőződésem szerint bizonyosan nem áll, mert mikép van a dolog a megyéknél e részben? valljon a köznemesek készítik-e az utasítást és a pótlóutasí­­tások adásába a köznemesek vannak-e befolyással, vagy nem-e inkább egy két főelmebeli túlbefolyással bíró egyén? Meg vagyok győződve, hogy a megyékben a választók rop­pant tömege az utasításadásra semmi befolyással nincsen; ebből tehát azt, mit az előttem szólott le, felhozott, következtetni nem lehet, sőt egészen az ellenkezőről vagyok meggyőződve, és hogy ha a városokban mindjárt kezdetben olly egyének­re hagyatik az utasításadás, kiket a választók azzal megbíz­nak, ezen utasítások sokkal inkább szellemükben lesznek ad­va, mintha ezen jog az ő kizártukkal, némelly, túlbefoly­ással biró egyén által gyakoroltatnék. Rég ideje annak, hogy a m. törvényhozás kimondotta azt, hogy a birtok és itelligentia képviselve legyen.— Egym.gr. szinte meg nem elégedek a vá­rosok e táblábani elrendezésével, azzal vádolván a m. FRRet, hogy a szabályhozhatási jogot­, úgy­szólván, a városok ke­zéből kivették, mivel a szabályokat csak akkor lehet végre­hajtani, miután jóváhagyattak a Htó-Tanács által, és igy a sza­bályhozhatási jogot a városoktól elvették, és a Htó-Tanács­­nak adták át; tömérdek nagy qualificaliók által a városok legtöbb lakosait a polgárságból kizárták ; továbbá a polgá­rokat polgári joguk gyakorlatából kirekesztették, mivel a pol­gárok sem nem választók,sem nem tanácskozók, hanem mind a kettőt egy testületre bízták, melly hasonló az eddig volt azon testülethez, melly castát képviselt, mellyet bureaucratiá­­nak nevezünk, mellynek érdeke mint az egész státusban, úgy a városokban is a polgárok, és többi lakosok érdekétől kü­lönbözik és elválik; továbbá a kir. dij megváltását parancso­­lólag ki nem mondják, hanem a felek önkényére bizzák, kö­vetkezéskép a kir. városokat a kamarátóli függésben megtar­tották, és miután, úgymond, a m. F.-Rt. a városoknak mos­tani abnormis állapotát nem változtatták, hanem azokat to­vábbá is abbanhagyták: nem csodálkozom azon hogy töb­ben, kik a 16 szavazat mellett nyilatkoztak, és kik, ha tőlük függne, ugyan­annyi szavazatot adnának a városoknak, mint az 1608ik törv.czikkben van, t. i. 47 szavazatot. Azt tartom, czélunk nem az, hogy a városoknak azon állásban, mellyben eddig voltak, több szavazatot adjunk. Én azok közé tartozom, kik a városoknak állását méltányolni tudják, és igy örömest adnék 16 szavazatot a városoknak, de azon elrendezés­sel-

Next