Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-06-11 / 46. szám
46. szám. •• Júniustl. 1844. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetése 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok átellenében a 245. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Ikerlapjainkra a második félévi előfizetést ezennel megnyitván, a t. ez. közönséget pártolása folytatására tisztelettel megkérjük. Lapjaink külső s belső formája, főképen általánossága, részrehajlatlansága s minden pártokon kívüli állása változatlanul megmaradandó s e részben az országgyűlésnek e félév folytában netalán bekövetkezhető berekesztése a tartalom érdekességére s bőségére semmi befolyással nem leend, miután semmit sem mulasztandunk, hogy a megszűnő országgyűlési tudósításokat a bel-s külföldi politikai életnek más érdekes rajzaival s feletöki érdekes értekezésekkel az olvasó teljes megelégedésére pótolhassuk. Ezen kívül még az országgyűlés végével mindenter. előfizetőnknek a legújabb törvények egy csinos példányával, borítékkal, kedveskedni bátorkodandunk. Lapjaink ára mint eddig félévre postán 6 fr. 48 kr. e. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Az előfizetés minél előbbi megrendelését kikérjük, nehogy azon kellemetlen helyzetbe jöjjünk, az elkésettek - legjobb akaratunk mellett is — teljes példányokkal nem szolgálhatni. Tartalom. Magyarország. Kinevezések. Erdészhivatali csőd.: Pozsonyi újdonságok. Gyászesemény, t. Ung megye követe meggyilkolva. Országgyűlési közlés. 210. kerületi ülésben a bűdi indítvány folytatólagosan, s a 211 — 212 ker. ülésekben a kir. városok elrendezéséről átküldött 2-ik főrendi válasz tárgyalva, Ungh megye meggyilkolt követéről s nyomozások eredményéről Személynek ő czdljáról értesítés kéretni inditványoztatik. 156. főrendi ülésben a bányai, s a szabad kerületek elrendezése körüli munkálatok ; a 157. főrendi ülésben az országos választmányok mikép összealakitása tárgyalva. Megyei tudósítások. Pest-, Krassó-, Liptó-, Sáros és Szerémbőlből. Vegyes közlemények. Eisler Fanny Pestről eltávozik. Pesti vásár. Iíajászó- Szentpéteren nagy jégeső. Nagybritannia. Brougham lord tory-párthozi áttérése Francziaország. Joinville hery röpiratát egy londoni levél alapszempontjaiban helytelen rendszerűnek állítja. Laffitte. Éjszakamerika. Texas-ügy. Philadelphiában pártfelekezetek. Hayti. Fris hírvirágok. Kis Futár. Kimoss verseinek bírálata. (Boleman J.) Hirdetések. Magyarország. A nm. m. kir. udv. Kamara a szucsáni és fiumei sóhivataloknál megürült sómázsáló ellenőri, és illetőleg sómázsáló hivatalt Szepessy Ferencz aradi k. sóhivatali írnokra, és illetőleg a tengerparti k. szághajói capo-ra Matkovics Péterre, az aranyidkai bányakamarai sebészhivatalt Jácz János maluzsinai bányakamarai sebészre, végre a rézbányai bányahivatalnál megürült iktatói hivatalt Waechter Gyula erdélyi k. kincstári bányagyakornokra ruházni méltóztatott. A rékási k. kam. erdészhivatal Zeidler József f. é. máj. aki halála által megürülvén, ezen hivatalra vágyók illető bizonyítványaikkal ellátott folyamodványai a temesi kamarai igazgatóságnak lesznek benyújtandók. Pozsonyi újdonságok. Pozsony, jun. 10-én. Tegnap óta városunk közönségét egy borzasztó gonosztettnek épen most történő bírói nyomozása feszült várakozásban tartja. Ugyanis Orosz Elek. Ungh megye követe már múlt hónap 22ke óta nem láttatott, mivel azonban a szolgálatában levő vármegyehuszárja mind a követ ur testvéröccsének, mind más tudakolóknak azt mondotta, hogy ura a gőzösen Pestre utazott, barátjai visszajöttét Budáról, hol nőszülendő vala, napról napra várták, mig tegnapelőtt a város kapitányjának jelentés létetett, hogy egy mosóné véres fehérruhát mosott. Előhívatván a némber, ezen tettét nem tagadta s azon fehérneműk tulajdonosának bizonyos halászlegényt jelölt meg, ki is gazdájával együtt legott előidéztetvén, mindketten azt vallották, hogy pünkösd kedden az alsó dunai sarkantyúk egyikénél halászván, e ruhaneműk, mellyekbe több darab kő volt kötve, az ottani igen sebes örvény által a viz színére sodortattak, hol is azokat, egy vánkost kivéve, melly elúszott, kifogván, semmi roszat nem gyanítva magoknak meglarták. A buzgó városkapitány a talált ing, lepedő, vánkos-héjak stb. jegyeit megvizsgálván, s egyikén „Elek“, másikán „D. E.“ — még máson „E. M.“ betűket szemlélvén, noha az unghi követ aggasztó távollétéről mit sem tudott, még is országgyűlési személyt gyanítván e ruhaneműek tulajdonosának, az or.gyűlési lakkönyvet átvizsgálta, és ott a megfelelő nevet megtalálván, azonnal a követ szállására ment, s mind ott, mind a gőzhajóhivatalnál tett tudakozások s az illető hatóságoknáli jelentések után a gyanús inas befogatására minden szükséges rendeleteket megtett, ki is délután nehány követ urak által az utczán előtaláltatván, azonnal a szállásra hozatott, hol elfogatván, a városházához vitetett, miután a most épülő vármegyeházban alkalmatos hely nincsen. A szállásban kutatás által egy sötét kamarának szögletében egy belül igen véres nagy zsák, E. M. betűvel megjegyezve, az inasnak névbetüivel megjegyzett nagyon bevérzett gatyája s annak fejér köpönyege találtatott, mellynek belsején szinte vérfolt látható. Személynök exclja azonnal a t.kir. táblából küldöttséget rendelt s több gyanús egyének befogatását elrendelte, a küldöttség pedig vizsgálatait nyomban megkezdvén, több tanuk kihallgatása után magát a gyanús huszárt benevolum alá vette, ki is tegnap este, mennyire értesítve vagyunk, gonosztettét be is vallotta, hogy t. i. urát a május 21-től 22-ikrei éjjel meggyilkolta. Reményijük, hogy e valóban szivrázkódtató eseményről , valamint a többi igen érdekes körülményekről már jövő számunkban bővebb tudósítást fogunk adhatni. Országgyűlési közlés. CCX-ik kerületi ülés jún. 7-én. Elnökség, jegyző s tolóvivő az előbbiek. Tanácskozás tárgya a budi indítvány további vitatkozása, melly — kivévén a választók minimuma feletti utat — egészen elfogadtatott. Az egyes pontok körüli fő észrevételeket összepontositva, az a) pont közül a főváros követe legalább küldői részére kivételt kért s a pesti házak értéke minimumát 1500 p. forintra határoztatni kívánta. Ezen indítvány épen nem pártoltatván, több szónokok a felső tábláhozi közelítést ajánlották, mert miután ott a BB. indítványa mellett egyetlen hang sem emelkedett, e pontra nézve is engedni lehetne, jelenleg a qualificatio nem olly lényeges lévén, miután a választók nem bizonyos számra szorítkoznak. Azért pénzben fejeztessék ki a minimum, mert a FeRt. főelve, bizonyos summát határozni; ehez kell tehát a jelen javaslatot alkalmazni, ha eredményt akarunk. Sem a birtok, sem a szám magában véve a qualificatiok tiszta bázisa, de ha már birtokban akarjuk ez aristocratiai országban alapítani a választási jogot, ez olly kiterjedésű legyen, miszerint biztosságot szolgáltasson, hogy az illetők vissza nem fognak élni polgári jogaikkal, azért a házakban is qualificatio kívántatik. Sokkal számosabbak valának az ellenvéleményüek, a házaknál semmi qualificationak szükségét nem látván. Háza lakást a város érdekéhez köti, s ez nem csak a négy falból áll, hanem van benne más érték is. Többnyire ki egy városban a legkisebb házzal bir,ugy ragaszkodik e tulajdonához, mint herczeg E.bármelly fényes palotájához; sőt erősebben, mert minél kisebb pontban összefoly valamelly vagyon, annál kevesebben ragaszkodik hozzá tulajdonosa. Hibás fogalom, hogy a városi birtok ingó, mert noha a nemesi vagyon elidegeníthetéséhez mérve némileg annak látszik, általán véve még is olly ingatlan minta nemesi. Mihelyt valamelly ház a telekkönyvbe beírva, már nem vakondokturás, de sok városokban jelenleg is léteznek rendőri szabályok, mellyeknél fogva az építés határai kitüzvék s értéktelen bódékat építeni tilos. — Az indítványozó követ három fő elvekre alapitottnak ismétlő indítványát, hogy t. i. a választó a közterhekben részt vegyen, hogy minimum alapítassék, azon esetre, ha valamelly városban a qualificatioval biró egyének igen csekély számmal volnának, s végre hogy e qualificatiok összekötve legyenek a direct választásokkal. Ha indítványában olly változások történnek, mellyek ezen elvektől eltávoznak, a szónok azt visszahuzandja. A ház és külső birtok közt ollyan körülbelül a különbség, mint valamelly ember kabátja s zsebórája közt; ára az egyiknek tán az lehet mint a másiknak, de a tulajdonosra nézve az egyik sokkal előbb nélkülözhető mint a másik. A külső birtokot minden órán eladni kész, de nem úgy házát, mert ő családfő, apa, házához emlékezetek csatolják, s azért csak a legnagyobb szükségben válik meg tőle. Azért olly nagy a ház becse Angliában, azért a rómaiak a külső birtokra a Terminust rakták, de a lareseket házaikban őrizték. Midőn a status a házbirtokban bízik, akkor bizik a polgárok erkölcsi tekintetében, házi körülményeiben, sőt vallásosságában. — Sürgettetvén a szavazat, az a) pont nevezetes többséggel megtartatott. — Ab) pont iránt úgy vélekedek egy kárpátvidéki követ, hogy miután az első pont elfogadtatott, ennek kimaradnia kell. Kinek tűzhelye nincsen, az választó nem lehet, kivált tisztviselőkre nézve. Angliában, Francziaországban,sőt Északamerikában is kisebb qualificatio kívántatik parlamentaris mint municipális választásokra; az amerikai praesidenst kiki választja, de a városi tisztviselők választásánál megkivántatik a házbirtok. Széles e világon sehol sincs elfogadva, hogy külső birtok qualificatiok nélkül adjon választói jogot, azért ha már a b) pont elfogadtatik, akkor a külső birtok értéke a városok osztálya szerint 500, 1000 és 1500 ezüst forint legyen. Ezen utóbbi indítványt egy alföldi nagy város követe igen terhesnek tartó, miután az ő városában felette kevesitné a polgárok számát. Ő tehát a külső birtokra szabályul felállítni kívánja, hogy az felérjen a legkisebb ház értékével. — Voltak azonban, kik a külső birtokra semmi qualificatiot nem kívántak; voltak mások, kik elvöklil vallották, hogy mindazok, kik a városban állandóul laknak s adót fizetnek, bírjanak választójoggal. Ez ellen egy felföldi város példája idéztetett, melly annyi jövedelemmel bir, hogy polgárai adót nem fizetnek; de az illető követ felvilágosításul adá, hogy házi adótól igen is mentek a lakosok, de nem a haditól, mellyhez kivétel nélkül járulnak. — A külföldről felhozott példára nézve teljes felvilágosítást nyújtott egy dunamelléki megye követe. Tudományos avatottságát tanúsító beszédének tartalma ez. Megengedik a t. RB., hogy B. érd. követének ezen indítványozott szerkezete iránti nézeteimet előterjeszthessem. Az indítványozó, ha jól felfogtam múltkori előadását, arra alapítá főleg előterjesztését, hogy a városok függetlenségének érdekében kívántaték meg az, hogy a polgárok száma egy határozottan kimondandó minimumnál kevesebb ne lehessen, és ezen szempontból indulván ki, következtető, hogy ahol a megállapítandó képességgel felruházottak sorából ezen szám ki nem kerülne, a fogyatkozás pótoltassák azokból, kik legtöbb adót fizetnek, habár egyébiránt polgári képességgel nem bírnak is, s ebek véleménye támogatására felhozta Francziaországot, és különösen az arondissement alakulásának példáját; nem tagadom ugyan, hogy számos polgárokból álló városokban nagyobb morális erő, melly mindig a függetlenség érdekében fog működni, inkább ne fejlődhessék; de kételkedem, hogy a szőnyegen lévő városok szerkezetének kérdése ezen elv mellett következetesen feloldathassék, s egyáltalán nem látom, miként lehessen ezen elv támogatására különösen Francziaország példájára hivatkozni is, midőn legalább előttem egészen tisztán áll az, hogy a franczia arrondissementi, a sz. kir. városok állásával összehasonlitani semmikép sem lehet. Ugyanis az arrondissement egy administratioi kormányzó-testület, mellyre nézve a tagok számát a státushatalom a priori meghatározhatta a szerint, a mint azt czélszerünek találta; egy város ellenben már egy fenálló testület, mellyre nézve azt mondani: te csak akkor fogsz város lenni, hogy ha ennyi vagy annyi polgárt számítasz kebledben —többé nem lehet,mert itt már valami létezőről s nem valami létesítendőről vagyon a szó. De kérdem: hová is vezetne ezen elvnek következetes alkalmazása? felfogásom szerint nem egyébre, mint hogy ki nem telvén, ki nem telhetvén a polgárok határozott száma,mi kivált a kisebb városokra nézve a felállított arány szerint gyakorlatilag is igen könynyen megtörténhetik, sőt hihetőleg meg is fog történni, ha város lenni megszűnjék ; mit azonban nem hiszek, hogy az indítványozó maga is czélba venni szándékozott volna. Ha hasonlatosságot vonni kívánnék, ezt inkább vélném feltalálhatni a franczia községek municipális szerkezetében, mellyekben a tanács tagjainak száma a népesség számához arányoztatik ugyan, valamint ezt az indítványozó előterjesztő, de nem létezik a második rész, vagyis az a priori meghatározott minimum, s ez a lényeges különbség, melly intheti a vitavitatást, egészen más térre viszi. Meggyőződésem szerint mindenekben csak akkor lehet üdvös eredményt reményleni, ha egymástól különböző elvek nem zavartatnak össze, és ha az egyszer felállított elv a maga tisztaságában alkalmaztatik mindazon kérdésekre, mellyek bármi tekintetben elvrokonságban vagynak. Legyen szabad erre vonatkozólag figyelmeztetni a t. RR. és RRet Anglia példájára, hol épen most a banktörvény létesült, ennek lényeges részét teszi a bankjegyeknek csak határozott számokbani kiadathatása, minek nemcsak az leend közvetetlen jótékony hatása, hogy a gyártmányok és egyéb portékák árának mesterséges felebbrugtatása többé lehetetlen leszen, hanem közvetve, mivel ezáltal egy általános elv állapíttatott meg, mellyel egyedül még csak