Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-06-25 / 50. szám
50. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piacziárak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudománya értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HíRe Junius 25. 1844. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József* Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetése 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok átellenében a 245. sz. ház lső emeletében Pesten Wéber Józsefnél a tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. -urr Ikerlapjainkra a második félévi előfizetést ezennel megnyitván, a t. ez. közönséget pártolása folytatására tisztelettel megkérjük. Lapjaink külső s belső formája ? főképen általánossága? részrehajlatlansága s minden pártokon kivüli állása változatlanul megmaradandó s e részben az országgyűlésnek e félév folytában netalán bekövetkezhető berekesztése a tartalom érdekességére s bőségére semmi befolyással nem leend, miután semmit sem mulasztandunk, hogy a megszűnő országgyűlési tudósításokat a bel-s külföldi politikai életnek más érdekes rajzaival s felette ki érdekes értekezésekkel az olvasó teljes megelégedésére pótolhassuk. Ezen kívül még az országgyűlés végével mindent, ez előfizetőnknek a legújabb törvények egy csinos példányával, borítékkal, kedveskedni bátorkodandunk. Lapjaink ára mint eddig félévre postán 6 fr. 48 kr. e. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Az előfizetés minél előbbi megrendelését kikérjük, nehogy azon kellemetlen helyzetbe jöjjünk, az elkésőknek — legjobb akaratunk mellett is — teljes példányokkal nem szolgálhatni. Országgyűlési közlés. Százhatvannegyedik orsz. ülés a tt. RB-nél június 20-kán. Miután tegnap a b. indítvány következtében a városi tisztviselők megválasztására a kijelölés szüksége kimondatott, és a kijelölő választmány száma a b. módosítás szerint megállapitatván, az inditvány lényegére nézve elfogadtatott: a mai tanácskozás csupán olly elvek megvitatására terjeszkedett, mellyek az indítványozott szerkezetben foglalvák ugyan, de irántuk a RR. többsége még nem határozott, így a javaslati 361. §-ban kitett, a tisztválasztást megelőző egy napi határidőt azon közgyűlés tartására, mellyben a kijelöléssel megbízandó választmány lesz választandó, a RR. nagy része keveselvén, egy megyei követ ezen közgyűlést a tisztválasztás előtt egy héttel, hogy a szabad választásban a szűk idő miatt akadály ne történjék, kívánta tartatni; többen három nappal előbb , míg mások azt a városok minéműségéhez képest nagy városokban 8, középvárosokban 3, kis városokban pedig 1 nappal előbbre kívánták határoztatni, okut adván, hogy nagy városokban a választópolgárok nagyobb száma miatt sokkal több idő szükséges a választásra, mint olylyan kis városokban, hol csak néhány száz polgár választ. A hoszabb határidőt kívánóknak megjegyeztetett, mikép a választmányt rendelő közgyűlésnek a tisztújításnál sokkal előbb tartása már azért sem óhajtható, mivel ekép a kijelölendő egyének nevei a tisztválasztás előtt jóval előbb megadatnának, mi csak factiora és éorteskedésre szolgálna alkalmuk Végre a BR. e tekintetben a városok között különbséget felállítani nem kívánván, a nml. elnök javaslatára a 3 nap elfogadtatott. Továbbá a választmány számára nézve egy megyei követ megjegyzé, hogy az tegnap 3 számban állapitatott meg, s ha most a szerkezet szerint ahoz még az elnök is hozzájö, akkor a választmány nem 3 hanem 4 tagból fog állani; e szerkezet szerint tehát azon esetben — kérdés szóló — ha valamelly egyén kijelölése felett a választmányban a nézetek egyenlőn oszlanak fel, mellyik részen fog állani a szótöbbség? Ezen észrevételt elnök őnmaga is helyeselvén, ha nem kívánják a BB az elnököt eldöntő szavazattal felruházni, hogy a szavazatok egyformám állása kikerültessék, a szerkezetet ollyképen vélné módosítandónak, hogy az elnökkel együtt még két választott gyakorolja a kijelölést; ha pedig a RR eldöntő szavazatot akarnak adni az elnöknek, akkor a szerkezetre nincs észrevétele. Azonban egy dunai követ javaslatára, minthogy szerinte az elnök a tisztválasztás alkalmával a csend és rend fentartásával s a szavazatok számlálásával felette el lévén foglalva, egyébiránt sincs reája a kijelölő választmányban olly nélkülözhetlen szükség, hogy e miatt a választmány működésében akadályoztatnék, a szerkezetből az elnök megemlítése kihagyatott. Ezután egy tiszai követ felhivá a BR. figyelmét, miképen a szerkezetben tett minden módosítások az egyenes választás feltételéhez köttettek, ez azonban ezen szerkezetből nem tűnik ki, hanem inkább azon 3 választmányi tagnak a képviselők által leendő megválasztása értetik; nem gondolná pedig hogy a BR felállított elvükhöz következetlenek akarnának maradni, minélfogva a szerkezetet a feltételkép kimondott elv szerint kivánta módositatni. Mire elnök ő amíg, megjegyzé, hogy miután a képviselőket egyebeknek úgy sem tekinthetni, mint az összes polgárság többsége kifolyásának, s midőn a kijelölés jogát olly választmányra bízzák a BR , mellynek tagjait a nép többsége által választott képviselők fogják választani, akkor, úgy hiszi ő exc., az összes polgárság érdekének elég van téve, ellenben annyi ezer választóknak azon 3 nap alatt naponkint kétszer is szükséges összehívását nem vélné czélszerűnek, mert ekét a rendet és csendet bajosan lehetne fentartani. Minthogy pedig a jelen kérdés iránti nézet két részre oszlott, az indítványozott módosítás felett, élénk vitatkozás keletkezett, és egy tisztás követ megemlítvén, mikép a tegnapi indítvány az ő módosítása mellett nyert többséget, a deák közpélda szerint pedig optimus interpres verborum quisque suorum , annál fogva kijelenti, miképp az indítványba egyedül csak azon feltétel mellett egyezett meg, hogy a kijelölő választmány a polgárok által közvetlen fog választatni; de nem is érthetett mást, mert a BR mindent az egyenes választásra bázisoztak, s épen ezért keveselte emint az egy napot és kivánta a tisztviselők megválasztása előtt tartandó közgyűlést egy héttel előbbre határoztatni. — Ellenben egy más megyei követ megemlítvén, hogy a kijelölő választmánynak a képviselők általi választásával, a mellett hogy a polgárok érdekei is képviselvék, mivel azok tisztán a polgárság kifolyásai, csak az élelmességnek nyujtatik tágabb hatáskör, melly által a választási szabadság legkevésbé sem fog csorbítatni; szóló nézete szerint nem is lehetne ezen választmányt, midőn annak megválasztására általános többség kívántatik, a polgárok összegének választani. Ennek valódiságáról meggyőződtek a BB magok is akkor, midőn a tisztviselők választásánál a kijelölés szükségét elismerték. De egyébiránt honnan is tudhatná meg a nagyszámú polgárok többsége, hogy mellyik egyén nem fog kívánni majd hivatalt vállalni, vagy mellyik nincs valamelly hivatalt vállalni akaróival rokonságban? és ha illy egyén nyerne többséget, minthogy a BB határozata szerint annak, ki a kijelölő választmányba alkalmaztatik, sem hivatalt vállalni, sem ollyannal, ki hivatalba jutni kíván, rokonságban állani nem szabad, akkor természetesen új választásnak kellene történnie. Igaz ugyan, hogy ezen ok a képviselők választására is alkalmazható, de azon kívül hogy a kevesebb számból álló testület, a szükséges kellékekkel ellátott egyéneket könnyebben megismerheti, a választást is szükség esetében sokkal rövidebb idő alatt ismételheti, és nem kívántatik itt arra annyi idő, amennyi a nagy számú polgárság öszszejövetelére igényeltetik. Egy harmadik követ, miután a tegnapi indítványt csak a tisztválasztásoknál fentartandó rend szelleméből látta kiindultnak, a választás szabadságát némi formalitások végett feláldozni már azért sem akarja, mert ha a követválasztás az összes polgárság által megtörténhetik, nem látja okát, miért ne lehetne minden zavar nélkül itt is a három tagból álló választmányt a legnagyobb rendben megválasztani. Különben nem is lehetne azon választmányt a polgárok egyenes kifolyásának tartani, hanem inkább csak a képviselők akarata teljesítőjének, s ekép a képviselő-testület az összes polgárság felett olly kizárólagos intézkedhetés gyakorlatába jutna, millyennel nagyobbat a mostani úgynevezett választott polgárok sem gyakorolnak. — Mondatott továbbá, miképen a kijelölő választmányt sokkal nagyobb tekintetű hivatalnak ismerik, mint bármelly városi tisztviselőnek állását, mivel a kijelölés a választási szabadságnak némiképen megszorító eszköze; ha tehát a kijelölő választmány nem az összes polgárság választásának, hanem egy más testületnek kifolyása lenne, akkor a kijelölés által a polgárság érdeke mellőztetvén, a választás azon testület kezére játszathatik, mellytől a választmány egyenesen választatik. De egyébiránt is a kettős választás hiányai miatt tért ő át a RB. többsége megszorított qualificatioja mellett az egyenes választásra,és miután már a hiányok elismervék , lehetetlen itt mégis a közvetett választást állítani fel. Mindezek folytában a tegnapi indítványt tevő követ-szónok megjegyzé, mikép a kijelölés sorára nézve az igazságot nem egészen látja a szabad kerületek és kir. városok között a Bt. által egyformán felosztva, mivel a jászkun és hajdúkerületekben a kijelölés joga a képviselők által választandó kiküldöttségre bízatott, most pedig az illy választás veszedelmesnek tartatik; ha tehát erre nézve a közvetett választás csakugyan veszedelmes, akkor azt a kerületekben sem kellett volna alkalmazni; és most nem tudja a szónok, valljon a BR a városok, vagy pedig a szabad kerületek iránt viseltetnek nagyobb szeretetlenséggel ? Különbséget egyik között sem sza-. ,■bad tenni. Ha a sz. kerületekben, mellyek elrendezése később dolgoztatott ki mint a városoké, elegendő garantiát találtak a képviselők által választandó küldöttségben, nem látja okát miért ne lehetne azt itt is feltalálni. Tegnap , midőn egyszerre két kérdés felett történt a tanácskozás, elfogadtatott t. i. a kijelölés elve és meghatároztatott a választmány száma, azt óhajtotta volna a szónok, hogy mindenekelőtt csupán az elv felett lett volna megállapodás, mert ő a b-i módosítással, melly szerint a választmány 3 tagra leolvasztatott, teljességgel meg nem elégszik. A számokban ő igen nagy erőt nem helyez ugyan, mert ott a pártszinezetek képviseltethetnek, és e szerint nem a választók sokaságában, hanem a javaslati, 17, és 21 számban látja rejteni a szabad választás biztosítékát; miután azonban a választmány száma olly kevésre szállitatott le, hogy abban a pártszinetet nem képviseltethetik, és így az már az összes polgárság érdekére sem nyújthat többé elegendő biztosítékot, kénytelen azt a polgárok összegében keresni, mihez képest tegnap felolvasott indítványát a mai javaslati, módosítás szerint kívánta vátoztatni. Egy másik megyei szónok állítása szerint a mai tanácskozás igazolja, hogy akkor, midőn valamelly tárgyban elvek czéloztatnak felállítatni, sokkal czélszerűbb, ha az indítvány a kerületi ülésekben létezik; ezáltal azonban nem azt akarja állítani, hogy az országos ülésben indítványt tenni nem lehetne, mert arra mindenki jogosítva van, s nem is ezért kívánta tegnap az indítványnak kerületi ülésbe vitelét, hanem csak attól tartott, hogy az olly változásokon fog keresztül menni, melly még az indítványozónak szándékában sem volt; hogy pedig számításában nem csalatkozott, megmutatta a következés, mivel olly térre jutott e tábla, honnan többé kimenekednie nem lehet. Szeretetlenséggel azonban nem vádoltathatik e tábla többsége azért sem, mivel mindig oda törekedett, hogy a polgárok választási szabadságát minél jobban biztosíthassa. Más állásban vannak a szabad kerületek mint a kir. városok, hol soha sem voltak felügyelők, egy két esetet kivéve, midőn kir. biztosok által tartottak a tisztújítások; egyébként mindig kiváltságaik értelmében szabadon gyakorolták a választás jogát; ellenben a Jászkun-kerületben részint a Nádor által megerősített választmány, részint pedig a kapitány befolyásával szinte kiváltságuk értelmében történtek a választások, úgy a hajdúknál is az elnököt ő Felsége szokta megerősíteni. Az indítvány ellen még egy megyei követ szólott. Ha, úgymond, a választás szabadságának megszorításáról volna szó, akkor a módosításhoz szívesen járulna, mert a polgárok szabadságát semmikép korlátozni nem kívánja; de jelenleg olly jogról, t. i. a kijelölési jogról van kérdés, mellyet a polgárok összege soha sem gyakorolt, és azt reájuk bízni ezután sem akarja. A megyei conferentiákban a kijelölésnél tudjuk, milly csekély befolyása van az összes nemességnek, de azért mégis mindekkoráig senki sem állította, hogy ezáltal a nemesség joga csorbítatik, szóló pedig a városi polgárokat több joggal, mint mennyivel a nemesség él, felruházni nem akarja; minélfogva elégli, ha a kijelölő választmány a képviselők által választatik. — Még több vitatkozások is történtek e tárgyban, és hangzott a RR. többségének „maradjon1”; végre elnök ő nmlga felírni a RRket, valljon nem kivánnak-e már többen a tárgyhoz szólani? és kijelenté miképen Tartalom. Magyarország.Megtiszteltetés. Országgyűlési közlés. 209. ker. ülés. Váltó-ügy. Sérelmek. 210. ker. ülés. Részek visszakapcsolása. A bányai törvénykönyvre tett főrendi észrevételek tárgyalása megkezdetik. 164., 165. orsz. ülésekben a t. R.nél a városi tisztviselők megválasztása tárgyában indítványozott bihari módosítás s e tárgy körüli elvek vitatása; a városok tárgyábani III. rendi szenet bevégeztetik, s a szabad községek rendezése megkezdetik. 165. főrendi ülésben a vegyes házassági váló pereket tárgyalók; 167. ülésükben pedig a görög nem egyesültek ügyét vették szőnyegre. — A jun. 19-én tartott 163. orsz. ülés vége. A jun. 20ki főrendi ülésnek részletei. 163. főrendi ülésben mondott egy m. püspök beszéde. Pozsonyi újdonságok. Magyar egyesületi örömünnep. A követgyilkosok bünpere. Megyei tudósítás. Nyitrából. Felsége Fiumébe váratik. Nagybritannia. A dublini repeal-egylet heti gyűlése. Poroszország. Kis Futár. Mutatvány a pozsonyi lyceumban fenálló „Magyar Egyesület“ örömünnepéből. Hirdetések. Magyarország. Ő cs. k. Felsége i. é. julius 8-i legfelsőbb határozatánál fogva Grosschmidt Sándor debreczeni só- és harminczadfelügyelőt, a marmarosi kamarai igazgatóságnál kir. tanácsosi czimmel díszített első ülnökké nevezni kegyeskedett.