Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-21 / 6. szám
magától, s úri hatalmát gyakorolva, midőn ez térdre boruland előtte, el fogja őt rúgni magától, de képzeletében tett rúgásával a kosarat rúgta föl, az áruk darabokká zúzottak, s egész álmodott dicsőségének egyszerre vége volt. — Az utóbbi előadások egyike közben a hallgatóság tömegéből, a folytonos zsibongás zaján egy kukorikoló hang tört keresztül, minek következtében a vezértagok egyike fölhivá az elnökséget ezen illetlenség elkövetőjének kinyomozására, melly kívánatban a kér. Rzek összes fölkiáltással osztoztak. — Végre a szerkezet mimódoni megállapítása körül forogtak a nyilatkozatok, s fölolvastatván az illető jegyző által a 135-ik ker. ülés határozata nyomán készült módosítványnak a megvesztegetésről szóló különös pontjai, CL. a 139. ker. ülésről szóló tudósítást többek által szavazat sürgetteték azon kérdés fölött : maradjon-e a szerkezet vagy módosíttassák? A szavazás megkezdődött. E közben több tagok elégedetlenségüket jelenték a föltett kérdés iránt, mellyet egészen fölöslegesnek állítottak, minthogy a szerkezettel való elégedetlenség általános, ha nem kívánták, hogy az utóbb ajánlott szerkezeti módosításokra történjék a szavazás, vagy pedig egyes követek utasításszerű változtatásai vézessenek szavazási kérdésül: elfogadtatnak-e azok vagy nem? —A szavazat félbenszakasztása miatt keletkezett közbeszólalások, s a szavazati kérdések előleges kifejtésének szükséges volta miatt huzamosabban folyt vitatkozások után a kér.étek a megkezdett szavazattal tettleg elállónak, s némellyek a választmányi munkálat eredeti szerkezetére kívántak visszamenni; minthogy azonban ezt már a decemb. 21-kei határozat által kielégilennek nyilatkoztatá a többség, más tagok, a szerkezetbe iktattatni kívánt egyes kifejezéseket sürgetők szavazat által eldöntetni; jelesen ha beletétessék-e az, hogy csak „a meggyőződése elleni szavazó vonassék"büntetés alá; továbbá — a „kialkudott bér“-en kívül „bármiféle adomány vagy ajándék“ elvétele is megvesztegetésnek jelentessék-e ki; nemkülönben kivétessék-e a megvesztegetés fogalma alól a ..nemfegyveres csoportok befuvarozása s székhelyem élelmezése;“ végre benmaradjon-e a szerkezetben, hogy csak a „határozottan kijelölt czélra“ kialkudott bér tekintessék megvesztegetésnek. Ezen kifejezések helyes vagy helytelen voltak a szavazati kérdéseknek mi módomi kitüzetése iránt újabban kifejtett szólalkozások után, melly közben a „meggyőződés“ beleiktatását sürgető tag javaslatát visszavonó, következő kérdések kitűzésében állapodtak meg a vélemények: 1) Benmaradjon-e a szerkezetben ezen kifejezés: „Határozottan kijelölt czélra?“ 28 megye 20 ellenében, benmaradására szavazott; 2) Benmaradjon-e a szerkezetben: „Kialkudott bérért ?“ 34 megye 14 ellenében kihagyását rendelé. 3) Beletétessék-e a szerkezetbe: „bármiféle adomány vagy ajándék?“ 27 megye 21 ellenében beleiktatni határozd.— E három egymásután folytonosan végzett szavazás után az ülés d. u. 1/2 óra tájon eloszlott. CXLII-ik kerületi ülés, jan. 19-én d. e. 9 72 órakor. Az ülés kezdetével jelentést ten az elnökség, hogy a tegnapi botrány elkövetőjét fölfedeznie nem sikerült. Ezután egyik felsővidéki követ indítványba hezd az országgyűlési szállások ügyében kiküldött országos választmány munkálkodásának mibenléte, s a mennyire szükséges volna befejeztetése iránti szorgalmazás végett Nádor ő fenségétől tudomást szerezni, s illetőleg hozzá e részbeni megkérést intézni, minthogy a lakbért számos polgárok sürgetik, holott kielégítésük addig nem történhetik, míg a fizetendőség aránya meghatározva nem leend. Indítványa semmi ellenzésre nem talált. Következve a szőnyegen forgó szerkezeti módosítást illetőleg egyik megye követe javaslatba hozd, hogy a szerkezetben a megvesztegetés „becstelen“ tettnek nyilváníttassák,mert,úgymond, ezáltal leginkább fölhivatik ellene a közvélemény, s bizonyos erkölcsi óvószer állittatik fel olly megvesztegetési tények ellen is, mellyek nyilvánosságra nem könnyen juthatnak, s a becstelen ténynek öntudata már magában egy neme leendő büntetésnek, melly a megvesztegetéstől számosakat visszatartóztatand.— Ellene szóltak e javaslatnak többen, azon szempontból, minthogy minden tény, mellyre a törvény büntetést szab, már magában sem becsületszerű, s a ténylegi becstelenség a cselekedettől különben is elválaszthatlan; jogi becstelenséget azonban a személyre magára sütni nem lehet, mert a criminalis codexnek egyik fő elve, hogy a kiállott büntetés után a személyt, törvénynél fogva semmi szenny ne illethesse; a tettre pedig fölösleges illeszteni a „becstelen“ szót, mert ez a bűntett fogalmában rejlik. A javaslatot azonban többen pártolák, leginkább azért, hogy még a titokban maradó megvesztegetésre is legyen szabva morális büntetés, de azért is, mert a megvesztegetés, mint az alkotmányos szabadságnak legveszélyesb férge,s kútfeje a vérengetéseknek és gyilkosságoknak, kitünőleg becstelenséggel bélyegeztessék, mi nem példanélküli, mert — mint egyik szónok érintő — Romában a „crimen ambitus“-ra, melly a megvesztegetéssel igen rokonnemű, szinte becstelenség volt kimondva. Szavazásra bocsáttatván a kérdés: Bele menjen-e a szerkezetbe a „becstelen“ szó vagy ne? Pozsony, Soprony, Trencsin, Vas, Nógrád, Liptó, Bars, Somogy, Győr, Veszprém, Esztergom, Mosony, Árva, Pozsega, Verőcze, Szerém, Zemplén, Sáros, Ungh, Szathmár, Szabolcs, Szepes, és Bihar, „igen“-nel: Nyitra, Zala, Komárom, Hont, Zólyom, Fejér, Pest, Tolna, Bács, Turócz, Gömör, Borsod, Heves, Beregh, Torna, Ugocsa, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál és Krassó „nem“-mel szavaztak; B. nem volt jelen; A. alölhivatása alkalmával nem-szavazást nyilatkoztatott. A szavazatok e szerint egyenlően állottak; ekkor azonban A. az utóbbi megyékhez csatlakozva, a „becstelen“ szó beiktatása ellen add szavazatát; Sz. is elállott előbbi szavazatától s szinte az utóbbiakhoz kapcsold kijelentését; e szerint 3 szótöbbséggel a „becstelen“ szó kihagyatott. — A szavazás végével történt ezen catastropha iránt megjegyzé egy követ, hogy minden megtámadása vagy kétségbevonása nélkül bármelly tag szavazatjogának is, kénytelen aggodalmát nyilatkoztatni, s illetőleg óvását fejezni ki az illy szavazatváltoztatások fölött mert e nemű gyakorlatnak meggyakerezése esetén a tanácskozások ügye legkétségesb, a végzések pedig örökös ingatagsági állapotba helyeztetnének. Ezen kijelentésre A megye követe azt válaszold, hogy szavazása iránt csak küldőinek tartozik felelettel, s a felszólalt követ csak akkor kérhetne tőle számot annak idején szavazata minőségéért, ha küldői sorába tartoznék; Sz. m. követe pedig, nem ugyan feleletkép, mellyel, úgymond, N. követének ő sem tartozik, hanem fölvilágositásul adja, hogy időközben követtársával szavazatuk hová adása iránt az utóbbi módon egyezett meg. — Következve egymás után még öt kérdés tűzetett szavazatra, mellyeknek miképi eldöntése után a szerkezetnek módosíttatnia kelljen. A fenebbi első kérdés után kik volt: kell-e súlyosítani a megvesztegetés büntetését fogsággal is vagy nem? 39 megye 8 ellenében „igen“-t határozott. A kisebbségben maradott megyék: Csongrád, Békés, Torontál, Nyitra, Zala, Hont, Pest és Bács. B. nem volt jelen. Abaúj nem szavazott. — A sik kérdés iránt némi vitatkozás volt: vallyon szavazatvesztéssel kelljen-e büntetni a megvesztegettedet még azon esetben is, ha megvesztegettetése a választás után bizonyíttatnék be? Hogy a választás előtt vagy alatt bebizonyult megvesztegetett az akkori választás alkalmával szavazatát veszítse, eziránt csakhamar általános volt a megegyezés; de azon esetre, ha a vesztegetettségi bűn a választás után bizonyíttatnék be — többen ellenezték a közelebbi választáskor szavazati jogától való megfosztást, főleg azon elvnél fogva, hogy a polgári jogoktól megfosztás csak óvószer lehet, nem pedig büntetés, mint ez a cíím. Codexben világosan kifejeztetik, hol az van, hogy semmiféle bűntettért meg nem foszthatni senkit polgári jogától; de nem lehet, úgymondok, megfosztani szavazatától előre azért is, mert nem tudható, meg hagyja e magát akkora ismét vesztegettetni vagy nem; s ha igen, úgy akkor is utoléri őt majd a büntetés. De fölhozatok ezek ellenében, hogy a büntető törvénykönyv csak criminális esetekre nézve állítja fel azon elvet; továbbá, hogy a státus nemcsak óvás, hanem büntetés gyanánt is alkalmazhatja a szavazástóli megfosztást, s így azt nagyobb beszámítások eseteiben több választás alkalmára is kiterjesztheti végre, hogy igazolva van ezen elv magában a criminális Codexben is azáltal, hogy a megvesztegetett tisztviselő nemcsak elmozdíttathatik hivatalától, sőt ismétlések esetében örökre is alkalmatlannak nyilatkoztathatik. Végre általánosságban tűzetett ki a kérdés : büitethető-e szavazatvesztéssel utólagosan is a vesztegetés vagy nem ? Igennel szavaztak: Pozsony, Sopron, Trencsin, Vas, Nógrád, Komárom, Somogy, Győr, Veszprém, Zólyom, Fejér, Mosony, Tolna, Árva, Pozsega, Verőcze, Szerém, Zemplén, Sáros, Szathmár, Szabolcs, Szepes,Bihar és Marmaros, nemmel: Hont, Zala, Liptó, Bars, Hont, Esztergom, Pest,Bács, Turócz, Ungh, Gömör, Borsod, Heves, Beregh, Torna, Ugocsa, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál és Svrassó. B: nem volt jelen. Abaúj nem szavazott, s így a szavazatvesztés büntetése csak egy szótöbbséggel határoztatott el. Minthogy a szavazatot előzött nyilatkozók némellyike a megvesztegetés ismétlése esetén a választási jogtól örökös megfosztatást, mások pedig fogságot is kívántak büntetésül szabatni, 4-dik kérdésül tűzetett ennek el-vagy el nem fogadása: 28 megye 19 ellenében a javaslatot félrevetette. Sik kérdés volt: legyen-e helye a fogság büntetésének? s erre 28 megye 18 ellenében „igen“-nel szavazott. Ezen büntetés alkalmazását egyébiránt következve az általános többség a megvesztegetettség „ismétlése és nagyobb beszámítás eseteire“ szorító a megvesztegetettre; szintúgy, de kétszeresen, a megvesztegetőre nézve is. Végre sik kérdés volt: megfosztassék-e hivatalától az, ki maga mellett veszteget? Erre Pest megyén kívül (B. jelen nem lévén, Abaúj nem szavazván) a többi megyék mind igennel szavaztak. Hátra lett volna még a szerkezetnek azon pontja, melly a vádtétel idejét egy hónapra határozza, ugyszinte választás után felfedezendő vétségek megítélésében eljáró bíróságnak megállapítása is. Ez utóbbi iránt egy szónok abban a véleményben volt, határoztassék el, hogy az őrszék a választás után perbefogó bírósággá alakuljon, s egy hónapig a illesse hivataloskodását, azontúl pedig semmi vádnak többé helye ne legyen; minthogy azonban mások a választás után feladandó bűntetteket esküdtszéki bíróság által javaslók megítélendőknek, mások pedig egy főbb szónok javaslata szerint a bíróság ezúttali kijelölését mellőzve, a követi választások iránti kérdések elhatározását országgyűlési verificationales testületre kívánták bízni; az ezek behozatala iránti fontos kérdés tárgyalása a közelebbi ülésre halászhatott. CXLII-dik kerül, ülés, jan. 20-kán d. e. 92 órakor. Fentartva jövő számunkra bővebb közlésünket, a mai ülésnek csupán alapkérdéseit s az ezekre költ határozatokat foglaljuk rövid tudósításunkba. — A tegnap elintézettek folytában szőnyegre hozott azon kérdés: valljon a választási kicsapongásokról szóló intézkedések, jelesen pedig a megvesztegetés miatti hivatalvesztés a követválasztásokra, s illetőleg maguk a követekre is kiterjesztessék-e? szülő tegnap egyik követnek azon indítványát, hogy, mellőzve még most a bíróság kijelösét, határozzák el a kerületi rendek, miszerint a megvesztegetési választatásról vádolt követek fölött ne megyei bíróság, hanem az országgyűlés, tulajdonkép csak a követek táblája, ítéljen. Ezen indítvány — az esküdtszékek iránti kérdés mellőztével, ma tanácskozásba vétetett, s a külföldi példák szerint alakítandó verificationális bíróság ellen és mellett, tárgyfejtegető előadások történtek,mellyeknek tudomásra juttatását közelebbi lapunkban teljesítjük. A határozatra vonatkozólag azonban meg kell jegyeznünk, hogy az indítvány ellenzői egyéb okaikon kívül leginkább azért nem akartak ezúttal az ügy eldöntésébe bocsátkozni, minthogy kötelességüknek tartják e részben küldőiktől világos utasítást kérni; e nézetben a verificationális bíróság eszméjének több pártolója is osztozott, s igy a kérdésnek mindkét oldalról történt meghányása után az utasítások megérkezésének bevárása határoztatott. Felvéteték azután II. megye követének a 138 ik kerülésben szóval tett, másnap pedig törvényjavaslatszerüleg írásba foglalt azon indítványa, hogy a főispánok s helyetteseik kihágásaira, a szőnyegen forgó munkálat folytában külön büntetések állapítassanak meg. E javaslatbeli intézkedésnek szükséges vagy szükségtelen volta felett, miután, többek állítása szerint, eziránt részint a crim. Codexben, részint a választmány által kidolgozott szerkezetben eléggé van gondoskodva, hozamosb vitály fejlett ki, melly, bárha számosan szavazás által még ez ülésben véget kívántak vetni a fölöttiés vitatkozásnak, az idő későre haladta miatt félbenszakasztatott s az ülés d. u. 1 V. óra tájon eloszlott. A megye követe f. h. 8-ikán tartott előadásának folyt.) Egyik megyében az 1839-iki követválasztásnál 1 V. évig folytattatott a pártoskodás, a szavazat-adás-vevés. Lakomázási fuvarozási béreken kívül még naponkint minden nemes az egyik párt részéről , a másikéról három huszas díjt nyert. Rendes számadások vezettettek; perceptorok kezelték nyilván a kiadásokat; utoljára olly ingataggá vált ezenválasztók jelleme, hogy biztosan egyik fél sem számíthat a reájuk, és őrizni kelle őket az átillanástól. Egy másik szomszéd megyében ismét 3 száz nemes monopolisálja a választást, kik egy helységben laknak, miután az öszves megyei szavazók száma csak hatszázra terjed. Minden választás előtt a helység házában nyilvános vásárt ütnek, hol a hivatalra vágyakodók mint licitánsok jellenek meg, és vagy barátságos egyesig, vagy a többet ígérés utján az összegyűlt nemesi közönséggel megalkusznak, és világos írásbeli szerződésre lépnek. Ők már három alkalommal egymásután 4, 5 és 6 ezer péntért adák el magukat, ezen kívül, még a megye székvárosát választás előtt egyenként megszállják, az ismerős urakat az utczákon mint koldusok megtámadják, és együgyűségükben azt hiszik, hogy igen dicséretesen járnak el hivatásukban, mert senki ezért nekik szemrehányást nem tesz. Mennyire megveti ez elfajultságot a szorgalmas polgár! mennyire gyűlöli ez institutiót, mellynek palástja alatt ezég eresen űzethetik a vesztegetés! Meg lehetünk győződve, hogy a nemesség viszálkodásai, kicsapongásai, erkölcstelensége annál kevésbé kerüli el az alkotmány sánczain kívül állók figyelmét, miután mindez közöttük, szemük láttára történik. Majdnem minden másodévben követ-vagy tisztválasztás adja magát elő. Ehez képest szünet nélkül ismételtetnek a tökéletességig kiképzett pártoskodási drámák , mellyekben a nemtelenek mint néző közönség előtt, mi nemesek, teljesítjük a színjátszók szerepét, undorodással és gyűlölőséggel töltvén el az általunk mindenből kizártak és elnyomottak lelkét. A vesztegetési költségek miatt eladósult főnök pénzviszonyit még rendbe sem szedhető, a felekezeti ügyvivő indulatos fáradozást ki sem keverhető, a zsoldos verekedő sebei be sem gégedének, a polgárság pedig iszonyatos mulatságát még el sem feledé, midőn már ismét uj választás hizeltetik, és a gonosz még ritkább arczulattal újra előidéztetik. — Ha már most meggondoljuk azon hátramaradást mit a tiszti eljárás szenved, a pártoskodó birtokosok eladósulását, melly még a naponkint öregbedő fényűzés, és kéjvadászat által is neveltetik, továbbá a szegényebb sorsú nemességnek a szorgalmas munkásságtóli elvonását,és kóborló élethez szoktatását, ha megfontoljuk, mikint eme mirigy folytonosan öregbedik a milliomokat botrányosan sértő, és előbb utóbb ellene ingerlő , úgy nem vonandjuk többé kétségbe, hogy a baj körmünkre égett, hogy az orvoslás ideje itt van. Nincs mit késni; mutasson nekem bárki is a történetírásban egy statust vagy institutiót, melly akkor, midőn a vesztegetés, a depravatio mirigyétől ellepetett, nagy hamar végromlásra, vagy szolgaságra nem jutott volna. Spártát, Athenaet, Rómát pénz dönté meg és erkölcsi hanyatlás inkább mint a barbárok hadai. A megyei elementumok a depravatio tetőpontjához érkezének, az egész institutio rothadásnak indult. És ha visszaemlékezem azokra, mellyek itt magáról a törvényhozó testületről épen azok részéről, kik most e munkálat életbe léptetését ellenzik, regéltetett, ha tekintem azt, miként nálunk is hivatal, ijesztgetés, szép szó mindenkor megtenné gyümölcseit, és úgy látom, miként tükrözik bennünk viszsza választóink jelleme: úgy t. kér. R... minden tartózkodás nélkül ki merem mondani, hogy a kiváltságos rend fönnül egész a legutolsó bocskorosig vesztegetés martalékja. Igenis, bátran felkiáltok Romát elhagyó Jugurthával „urbem venalem, et mature perituram, si emtorem invenerit.“ Ez sokáig semmi esetre meg nem maradhat mi, ha kiváltságos rend állása csorbulásával nem törődnénk is, magát a nemzetiséget és a közös hon javát illetőleg üdvös eredményre nem vezetend. Magunknak kell tehát önbetegségünk gyógyításához fogni,jön tehetségeinkre támaszkodni. Nincs is mit késni, mert az idő rohan és az ítélet közéig. A polgárok erkölcsisége hérmérője a státus egésségi állapotának. Elfajult polgárokból álló országnak pusztulás a vége. A polgárok, és annál inkább a hatalmat gyakorló osztályok, a politikai jogokat gyakorlók jelleme minden szénytől, minden fekélytől megóvandó tehát; és miután bizonyos, hogy az elszegényedést, kivált midőn az maga is erkölcstelenség eredménye, karöltve kiséri a jellemi önállóság vesztesége, a polgári méltóságnak kegyvadászattá s félénkséggé fajulása; miután láttuk , miként a vesztegetés a vesztegetőt ép úgy mint a vesztegetettet megrongálja, egyiket vagyonától, másikát munkásságtól megfosztó mind kettőt henyeségre, koldusságra, szolgaságra vagy vétkekre kergető, elkerülletlenül szükségesnek tartom, hogy a vesztegetések korlátozására a törvényhozás teljes szigorúsággal lépjen fel. Miért is igen fonáknak látszik előttem azon állítás, hogy a vesztegetések megszüntetésére nem kell törvény, hogy czéltszerűibb a jó példáikkali elöjárulás, mert csekély véleményem szerint, nem az erényesek, hanem a gyarlók számára kell gyógyszerről gondoskodni. A Brutusok, Mashingtonok pedig nem mindennap teremnek, és kivált honunkban gyéren állanak a tündöklő kivételek. Azon elvek szerint a lopásra, gyilkolásra is felesleg büntetést szabni; mert hisz a jó példák még sikeresben halhatnának, miután a tolvajok, a gyilkolók száma a többi polgárok arányában nem olly nagy, mint a nemesi rend közt a vesztegetők és vesztegetettek, mellyből áll, mondható, kevés kivétellel. — Fölismerve tehát t. kér. HU.