Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-02 / 61. szám
61. szám. A Himök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmánok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. IRMOK Szerkeszti s kiadja Balasfalvi Orosz József. Augustus 2. 1844. Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetése 15-dik félévre postán 6 fr 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok átellenében a 245. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Országgyűlési közlések. 185. orsz. ülés a m. FRB nél: sérelmek és kiváltatok feletti tanácskozás 248. ker. ülés: sérelmek és kiváltatok. 185. orsz. ülés a t. KKr. és RRnél: a középponti vasútvonalak iránti főrendi válaszüzenet. 186. orsz. ülés a m. FRRnél: sérelmek és kivánatok. 249. ker. ülés: sérelmek és kivánatok. 187. orsz. ülés a m. FRRnél: országgyűlési szállások. 250. ker. ülés: borsodi kívánat. Részletei ájul. 270 ki orsz. ülésnek: az esztergomi főkáptalan sérelme tárgyalása. Részlete a jul. 10-ki és 25-ki kér. üléseknek: sérelmek és kivonatok. Pozsonyi újdonságok. Vegyes közlemények. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Belgium. Brasilia. Frishirvirágok. Hirdetések. Magyarország. Országgyűlési közlés. Száznyolczvanötödik országos ülés a m. FRRnél jul. 30-kán, kezdete reggeli 10 órakor. Az országos sérelmek s kivánatok 2-ik osztálya feletti tanácskozások folyaltatván, a 18-iknál egy m. gróf és alelnök a panaszt ad specificum kívánta a t. R.kel deducaltatni; Nádor ö cs. k. Fensége azonban helyesebbnek találván, ha a sérelem felterjesztelik , mint ha a rendi tábla részletes eladásra felszólittatik, a felterjesztés nem hátráltatott. — A 19-ik sérelemnél nem annyira a vádlott tábornok, kinek minden sértéstel távol szándékáról egy nm. püspök a tábornok önnyilatkozása után ten bizonyságot, mint inkább a kormány ellen halált, némelly tag sérelmet, mellynek felterjesztésében a többség meg is egyezett. A tanácskozások lényeges részét képezé a 24-ik, a káptalanok szavazati jogát magában foglaló sérelem, mellynek felterjesztését egy nm. ország nagy sürgetésnek találván, számos tagok által pártoltatott. Emelkedtek azonban ellenvéleményü szavak is, de mellyeket egy nm. püspök rendre meg czáfolván, miután remek beszédéből ezen felhozott ellenokok is voltaképen kiviláglanak, ennek közlésére szorítkozunk. A demosthenesi előadás igy hangzott: Valóban igen sajátszerű és sajnálkozásra méltó a t. RR. táblájánál a káptalanbeli követek állása ; királyi meghívó levél által meghagyatik a káptalanoknak, hogy a kebelekből békét szerető követet küldjenek az or.gyűlésre, kik az ország Rendeivel együtt annak javát előmozdíthassák, és ha meg nem jelennek, az engedelmességre pénzbeli büntetés által is kényszeríttetnek, ha pedig megjelennek, a t. RR. táblájánál van ugyan székek, van szavuk, de szavazatuk nincsen. A jogról teljességgel nem lehet kérdés, mert az 1608: 1. t.cz. határozata e részben félremagyarázhatlanul áll, és a káptalanbeli követek szavazatuk jogára nézve ugyanazon törvény utalma alatt állnak, melly e tekintetben a többi ország rendes szavazati jogát is biztosítja. Tagadhatatlan tehát, hogy a káptalanbeli követeknek a t. Rendek táblájánál szavazati joguk egyenként van , de az is tagadhatatlan, hogy mint a dolog újabb időkben kifejlődött, ezen joguk, mint a kir. városok követeiké is, zérusnak vétetik. Miután tehát a törvény világos, miután a jog és a legújabb gyakorlat által a jogon ejtett sérelem bizonyos , nem kételkedem valamint a felterjesztett sérelmet helyesnek, úgy a követelést jogszerűnek elismerni, és igy járnok önmaga előadására szavazok. — Én míg gr. P. J. urban egy olly alkotmányszerető férfit tisztelek, ki a törvénynek mindenkor barátja, és ki eddig mindenütt, ahol jogsértést, törvényáthágást talált, nem kételkedett a kormányszéket is megróni, ha azt hitte felőle, hogy a törvény kerékvágásából kitért. S miről van itt szó? Egy alkotmányos jogról, — és miről szól a panasz? A káptalanok panaszosodnak, hogy követeiknek abeli joga erőszakosan elfojtatott, elnyomatott; és ezen káptalanok alkalmasint bizodalmasan emelik fel szemeiket e magához is, számot tartván pártolására, mint olly férfiúéra, ki a törvénysértést, a jogsértést, jöjjön az bár felülről bár alulról, nem szokta, nem tudja, nem szereti tűrni. Ha arról volna szó, hogy a káptalanoknak olly just adjunk, mellyel eddig nem bírtak , azt fognám talán nekik mondani: „áldjátok sorsotokat, jó férfiak, hogy szerény körötökben békén maradhattak, és hogy távol lehettek a politikai zavaroktól, távol azon helytől, hol a legvngasabb vélemények is dogmákká, a legszelídebb emberek politikus bajnokokká, és a hívatlanok is törvényhozókká válnak, és a hol naponta tartó harczoknak évek által nincs vége s a győzedelmeknek igen parányi az eredménye.“ Azonban itt jogról, egy tagadhatatlan alkotmányszerü jogról van szó; olly jogról, mellynek századokon keresztül a káptalanbeli követek birtokába voltak. E gyakorlatot igen könnyű volna egyes adatokkal bebizonyítani, de ez felesleges; tették ezt a kir. városok követei, mind haszontalanul, mert hol a törvény a jog védelmére nem elegendő, ott a históriai adatoknak sem lesz e tekintetben különös nyomatéka. Ő maga gr. P. J. onnan ment ki, hogy bizony különös nagy hasznunknak a káptalanokat nem tekinti. Erre elmésen és helyesen megfelelt magos gr. Sz. A., miszerint igen is bajos volna a jogokat és a törvényhozásbani befolyást attól függeszteni fel, hogy minő hasznosak vagyunk mi esetemen kívül. Ha rostára veszszük ezt, azt tartom magunk is sokan kimaradhatnánk ezen táblánál a befolyástól, mert vagy a kisebbség, vagy a törvény fogja mondani, biz ez sem őfelségének, sem az országnak különös hasznát nem teszi. Egyébiránt minden embernek van körében bizonyos haszna, és épen azon haszon, melly a káptalanából van az országban, bírta a nemzetet arra, hogy tisztelvén működéseiket, és azt, a mit török várhatott és nyert, abeli joggal is felruházta. Ha egyéb érdemök nem volna is, noha ott olly jeles férfiak vannak , elég az , hogy megőrzötték a nemzet kincseit, még azon nagy tekintetű érdemdús család kincsét is, mellynek ő mlga egy ivadéka, s mellynek szélesen kiterjeded birtokait biztosították a káptalanok. Továbbá a káptalanok a püspököknek tanácsnokai lévén, bíráskodnak ; és pedig egy bíróság ellen sem hallottam kevesebb panaszt, mint épen az egyházi bíróság ellen azon ügyekben, mellyeket az egyházi törvényeken kívül hazánk törvényei is birósága elébe adnak. A jelen nem lévők követeit magos gr. T. L. ur előhozta az egyházi rend, a káptalanok irányában. Mélyen tisztelt országunk Nádora , cs. k.hge bölcsen méltóztatott már erre felelni, és csakugyan világos az 1608: 1. t.czikk rendelete, hol a káptalanokról világos és félreérthetetlen szavakkal van mondva: „singulum capitulum cum suo praeposito unum votum habeat.“ Azonban mit mond a törvény a jelen nem levők követeiről? „Absentium quoque Nuncii locum et dignitatem et vota more antiquitus recepto inter Regni status habeant.“ Továbbá azt mondja a magos gróf, hogy mit mondana Europa felőlünk, miután annyi teendők vannak előttünk, s azzal foglalatoskodunk, hogy a káptalani követeknek országgyűlési szavazati joguk legyen? Európának nem nagy gondja van Magyarországra, de hálábná, hogy a nemzet elsőbb teendői közé tűzte ki azt, hogy ott, hol jogsértést talál, azt szüntesse meg, csak magasztalná hazánkat. A világ minden országaiban Európában és Európán kívül, hol törvényhozó testek vannak, a legelsőbb feladat az, hogy azon jogokat és kiváltságokat, mellyekkel a törvények a törvényhozótesteket felruházták, védjék és kinek kinek adják meg azt, mi őt a törvény rendeleténél fogva illeti; s így azt hiszem, ha a t.RB. azzal kezdették volna meg országgyűlési működéseiket, hogy megadták volna tagtársaiknak azt, mit nekik a törvény tulajdonított, abban Európa bizonyosan nem botránkozott volna meg. Nem is botrányos dolog, hogy az egyházi rend az országgyűlési teremekben helyet foglaljon, mert ugyan ezt még a protestáns tartományokban is mindenütt találom, s újabb időkben csupán azon alkotmány által, mellyet Norvégia nyert, zárattak ki; de kinek rovására történt az ? Kizáratott ugyan az egyházi rend, de egyszersmind a nemesség is; az egyházi rendnek régi privilégiumaival megszűnt a nemesség. Feltalálom az egyházi rendet Angolhonban, nem ugyan az alsóházban, minek helyes okát tudom, mert Angolhonban fenmaradt a 17i. századból azon szokás, hogy az egyházi rend tagjai évenkint összegyülekeznek és dolgaikat önkörükben, ön püspökük elnöklete alatt végezik; de feltalálom a káptalanbeli követeket és az egyházi rendet azon alkotmányokban is, mellyek Németországban csak tegnap létesültek. Bajorhonban a köttenburgi, Nassauban a limburgi káptalan képviselve van, sőt azon követ jelenleg az alsóháznak elnöke ; tehát nem gondolnám , hogy Európa megbotránkoznék azon, ha sürgetősnek tekintené ezen tábla, hogy azok, kik jogaiktól megfosztanak, ismét eredeti jogukba visszahelyeztessenek. Gróf A. K. ő maga állapotunkat egy roskadásnak indult házéhoz hasonlítja, és az egyházi rendet ezen ház egyik rothadó részének nevezvén, kijelentette, hogy bizony neki itt helye csakugyan nem igen van. Azt hiszem, hogy az egyházi rendnek tagjai szinte nem estek le a holdvilágból; azok szinte magyar szülök gyermekei, magyar anyák emlőin nőtek fel; a földtekén ők sem ismernek más hazát mint e pontot, melly Magyarországnak hivatik; ők is érzik azon kötelességet, hogy ezen hazának nagyságát, felvirágzását elősegítsék, s azért nem látok semmi természetelleni dolgot abban, hogy ha az , mit honunk javára kívánni kötelesek, a törvényhozás útján is iparkodnak eszközölni. Mi is valljon ezen polgári törvényhozás? Egy különszerű intézkedése az illető nemzeteknek aziránt, hogy a közhaza felvirágozzék és minden egyes polgárnak anyagi jóléte, nyugalma, boldogsága eszközöltessék. Ezen szép feladat az egyházi rend hivatásával ellenkezésben nincsen, és bátor vagyok magát emlékeztetni, hogy nemcsak Magyarországnak, hanem Európa valamennyi országainak legrégibb, legdrágább szabadságai azon időkből származnak, mellyekről ő maga szólott, hogy akkor az egyházi rendnek az intelligentiában monopóliuma volt; és ha az egyházi rend azon századokban, midőn ezen monopóliumot a maga javára zsákmányolhatta, meg tudta őrzeni és tartani a nemzet javára a szabadságot, hanem egyébből legalább háladatosságból, tiszteletből azon régi érdeme miatt , a nemzet az egyházi rend iránt figyelemmel viseltethetik ; mert azon alkotmányt, mellynek pajzsa alatt most élünk, nála nélkül nem tudták volna védeni, fentartani. Azt mondá továbbá ő maga, hogy csak 5, 6 tagból áll a káptalan és hogy a káptalanbeli követ egynéhány emberek képviselője. Nincs a világon, még csak Amerikát sem veszem ki, olly törvényhozói test, mellynek tagjai Bizonyos anomáliának szüleményei ne volnának; igy például Angolhonban, hová zarándokoskodni szokunk magunknak ismereteket szerezni, látom az oxfordi és a cambridgei lory Universitas képviselőit; itt csak néhány ember választ és egyenlő szavazattal bír a követ a london-westminsteri követtel, kit anynyi ezer emberek választanak és küldenek az országgyűlésre. A magyarországi káptalanokat illetőleg arra kell tekintenünk, mit kíván, mit parancsol a törvény, s kérdem nem ugyanazon törvény adja-e a t. RB. táblájánál az egyházi s világi rend tagjainak a szavazati jogot, nem ugyanazon törvény hatalmazta-e a táblának valamennyi tagjait arra, hogy az országgyűlésen szavazattal bírjanak? és ha azt nézném, a káptalanban hány ember küld or,gyűlésre követelkedenem kellene azt is: bennünket ki küld ide? Felelet: a törvény. S ennek fentartására bátor vagyok a magos FöReket fölszólítani. — Ezután e tárgyra nézve még igy nyilatkozék a m. kath. egyház feje: Nem ereszkedem mellékes vitatkozásokba, csak a dolognak érdeméhez kívánok röviden szólani. — Ha az országgyűlési szavazatok utonan vagy most először rendeztetnének el, más volna a dolognak állása, de itt nem új rendezésről, hanem a törvények teljesítéséről, s a törvényes szavazati jognak fentartásáról van szó. Azon törvényt, mellyen a káptalanoknak szavazati joguk alapul, nem a clerus irta, mert hogy 1608-dik évben máskép volt helyezete , hogysem törvényt is hotott, vagy szabhatott volna, azt kiki tudhatja. És mégis ez az 1608-ki első téz. olly világosan elhatározza a káptalanok szavazati jogát, hogy a mi nem szinte régen itt, a m. FRR. gyülekezetében a különös portákkal ellátot kerületek szavazati jogukra nézve kimondatott, s az üzenetbe is felvétetett, ugyanaz a jelen tárgyra is egészen alkalmazható ; tudniillik, hogy a világos törvény által adatott szavazati jognak elmellőzése vagy megszorzása a törvény és kölcsönös jogok iránti tisztelettel, meg nem egyeztethető, és hogy a világos törvény által már biztosított szavazati jog, bármelly lépés által, érvényesen meg nem gyengíttethetett. Valóban különös fogalmat is támasztana az az országgyűléséről, ha midőn, amint a sérelmek, és kívonatoknak ezen tömege is mutatja, egyeseknek és családoknak panaszaik, kivonataik illőkép figyelembe vétetnek, a káptalani egész testületeknek olly világos törvényen alapult kérelme méltánylásra nem találna, sőt annak olly hideg fogadást kellene tapasztalni, melly az elmellőzéshez közel jár. — Ez még jövendőre is méltán aggodalmat szülne, mert ami eddig megtörtént, hogy t. i. az országgyűlésnek egészítő részei között, az erősebb a gyengébbeket, szavazati joguk gyakorlatában elmellőzte, vagy megszorította, ez jövendőre is megtörténhetik, s ha még akkor is, midőn ez ellen az orvoslás, szinte az országgyűlése elött illő utón, módon szolgáltatik, orvosláshoz nem juthatni, hol lesz a kölcsönös jogoknak biztossága? Járulok tehát nm. gr. tárnokmesteri excjának előadásához. A m. FRR. a sérelem felterjesztését pártolák. Délutáni 2 óra után ő cs. kir. Fensége a t. Ret elegyes ülésbe meghivatá, hol is a vasútvonalak iránti felírás felolvastatván, szokás szerint aláíratván s bepecsételtetvén, Urunk Királyunk kegyes színe elébe terjeszteték. CCXLVIII. kerületi ülés julius 30-kán. Elnökük jegyző, és naplővivő az előbbiek. Tanácskozás tárgya ezúttal is az V. osztályú sérelmek és kivánatok folytatása vala. — Élénk vitára nyújtott alkalmat, Borsod vármegyének a 115. pont alatti azon kivonata , hogy az 1723: 102. és 1791: 14. t. szerint, a törvények végrehajtásával megbízott országos főkormányszék arra szomitassék, hogy a hozott törvényeknek miképpett, vagy miért nem lett végrehajtásukról feleljen, s adjon számot; különben pedig a törvények végrehajtását elhanyagoló vagy épen el is mulasztó kormányszékek, terv hatóságok, s egyes tisztviselők ellen is szigoru büntetést szabandó törvény hozassék. — E kívánatra leginkább az 1836 : 11.1. sok helyen lett végre nem hajtása szolgál alkalmiul, s a H tanács ellen, hogy a törvények végrehajtására szorosan nem ügyel, éles kifakadások hallattak, úgy szinte a főispánok ellen is, miszerint ezek között némellyek éorteskedés eszközévé használják azon alkalmat, hogy az 1836: 11. t. következtében az úrbéri telken lakó nemességtől az adó be nem hajtatik. — Ez ellen felhozatott , mikép a Htartótanács, mivel senki előtte panaszt nem ten, nem tudhatja, mennyire hajtatik végre a törvényhatóságok által az 1836: 11. t., erre leginkább a megyék hatalmában áll felvigyázni, s a hanyag tisztviselőket kötelességök teljesítésére szorítani ; — egy megyei követ úgymond a H tanácsnak kiterjed hatalma a törvénytelen határozatokat, statútumokat akadályozni, s megsemmisíteni, de mondják meg a t. RR. mikép lehet a H tanácsnak azon törvényhatóságot a törvény végrehajtására szorítani, melly azt mindenféle módok által képes elmellőzhetni? ezen csak úgy segíthetni, ha mint az orsz. választmány véleményében javaslá, a büntető törvénykönyvben, mikép az már mégis történt, a hivatalukat hanyagon teljesítő tisztviselőkre szigorú büntetés szabatik. A főispánok ellen ugyan tudnak, ha egyik vagy másik párt érdeke úgy kívánja, elég erősen kikelni, de midőn nem pártkérdés, hanem a közügy kerül elő, azon főispán ellen, melly a törvény végrehajtásának miképeni eszközlésére hanyagul ügyel fel, vallyon van-e példa, hogy ott a megye kellő energiát fejtett volna ki ? nem lévén tehát feladás, a Htartótanács a törvény végrehajtására senkit sem szoríthatott. B. megye kivonatát bizonyosan hiteles adatokra alapítván, ha a BR. felírni kívánnak, neveztessenek meg azon hatóságok, mellyek az 1836: 11. t. végre hajtani nem akarják, azokra nézve a H tanács kötelességét bizonyosan szigorúan teljesíteni fogja. — De ezen előadásban több követek meg nem nyugodtak, mert a Hunácsnak legfőbb kötelessége az adó alapjára szigorúan felügyelni, s megkérdezhette volna a megyéket, valljon az 1836: 11. t. értelmében az úrbéri telkeken lakó