Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-18 / 83. szám
83. szám. HÍR October 18. 1844. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű_statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Halasfalvi Orosz József* Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetés e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél Hófehérutczában a 21. sz. a. ház udvarra eső lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Jelentjük a t. ez. közönségnek, hogy a többektől nyilvánított kívánságnak megfelelni akarván, lapjainkra odtob. 1-től decemb. végéig ismét elfogadjuk az évnegyedi előfizetést, postán 3 frt. 24 kral, helyben boríték nélkül 3 írttal p. p.; azonkívül figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, hogy szerkesztői irodánkat Hófehér utczába a 21. sz. a. házba az udvarra eső első emeletbe tettük által. Szerk. Tartalom. Magyarország. Halálozás. Felszólítás Országgyűlési közlések. 246. orsz. ülés a m. FRRnél: hitelintézetek, s kir. válaszok olvasása. 246. orsz. ülés a t. Kir. és RRnél: hitelesítések, s kir válaszok olvasása. 308. ker. ülés: pénzügyi munkálat. 247. orsz. ülés a m. FRRnél: Fiume és Buccari kerületek rendezése, községi jegyzők, zsidóügy. 309. ker. ülés: pénzügyi munkálat. 310. ker. ülés: hitelesítések, Pesten építendő országház tárgyábani jelentés. Pótléka az oct. 10-ki orsz. ülésnek a t. Kir. és RRnél: hitelintézet. Irodalmi mozgalom. Megyei tudósítások. Pozsonyból. Vegyes közlemények. Székesfehérvár. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Svézia és Norvégia. Fris hirvirágok. Hirdetések. 1r Magyarország. Halálozás. Esztergom, Oszhó 12. Tekint, idősb Huszár Imre táblabiró s kebelbeli únyi közbirtokos nincs többé! Folyó hórkán éjfélutáni fél órak. szelíd telkét, miután e földi pályán 62 évet haladt meg, rövid szenvedés mellett, a teremtőnek visszaadd.elemei a finnyei családi sirboltba tétették le örök nyugalomra, hová számos baráti , egykori tisztviselő társai s nagy néptömeg követé. Itt nyugvandja szelíd álmát, ezen éltében munkás férfi, ki Esztergom megyét majdnem 30 éven át fáradhatlan buzgalommal szolgálá, ki a közügyi pályáról, mint első alispán, mint az 1825/7. és 1830ik évi országgyűléséről megtért képviselő lépett le ; kesergik őt derék neje született Miskey Krisztina asszony, fiai: Zsigmond jeles főjegyzőnk és Imre táblabiránk, úgy kedves négy leánya, megyénk mindannyi gyöngei: Krisztina, Emilia, Octavia és Vilma. Béke lebegje a boldogultat körül, s a föld hantjai gyengén simuljanak koporsójára. Felszólítás: Kunoss Endre barátunk folyó évi junius 22-én, és Fehérvármegyében kebelezett Kálóz helységben mindnyájunk szomorúságára elhunyván, ugyanott minden legkisebb kitüntetés nélkül el is temettetvén, Arady János, Kajdacsy István, Ney Ferencz , Garay János, Stancsics Mihály, ifj. Palugyay Imre, és Frankenburg Adolf urak, s az elhunytnak még egyéb barátai, Pesten, azon czélból egyesültek, hogy a mint ember, költő és hazafi egy iránt jeles férfiú tetemeinek egyszerű ugyan, de mindenesetre hozzáméltó sirkövet állíttassanak; ehez járulván az elhunyt rokonainak megegyezése, illetőleg óhajtása, hogy a kedves rokon, s illetőleg fiú és testvér szülőföldén, Helyén, és Vasvármegyében tétetnék le örök nyugalomra. A testnek ezen átszállításával járó költségek födözésére is kötelezték magukat ollyformán , hogy mivel a kedves dalnok, gyermekbarát és munkás írónak Pesten kívül az ország más vidékein is élnek barátai, jóakarói és szellemrokonai, minél többeknek nyuttatnék alkalom e kettős czél elősegítéséhez járulásra, elhatározván egyszersmind, hogy ha mi a begyülendő pénzek összegéből az átszállítási, sirkövi s egyéb mellékköltségek födözése után felülmaradna, azt akár az elhunyt eddig kiadatlan, s kiadásra érdemesítendő munkáinak kinyomatására, akár pedig , ha netán kiadását könyvárus elvállalná, valamelly közhasznú alapítványra forditandják. — Ezen okból a fenérintettek egy aláírási ívet olly felszólítással küldtek hozzánk, hogy azt az elhunyt Kunoss Endre barátai, ismerői és jóakarói körében minél sikeresb gyűjtésre használni igyekezzünk. Minek következtében felhívunk minden barátot, ismerőst és jóakarót, ki az elhunyt derék férfiú emléke iránt tisztelettel viseltetik , hogy e méltó terv kiviteléhez segédkezekkel járuljon , s az e végre ajánlandó öszveget vagy szerkesztői hivatalunkban letenni, vagy Pestre hites ügyvéd Arady János ur kezéhez (Hatvani utcza 585 szám I-s emelet biztos után módon szolgáltatni szíveskedjék. S valamint a pénz lelkismeretes kezeléses hováfordításáról a felemlített egyesültek kezeskedni fognak, úgy mi a hozzánk beküldendő ajánlatokat lapjainkban rendesen köztudomásra fogjuk juttatni. Pozsonyban lakók számára az aláírási ív szerkesztői hivatalunkban mindig készen áll. Országgyűlési közlés. Kétszáznegyvenhatodik országos ülés a m. FRRnél oct. 15-kén országbírói kegyelmessége elnöklete alatt délutáni 1 órakor. Hitelesíttetett válaszüzenete a m. FRRnek a Pestről Ausztria határszéléig, s Debreczenig vezetendő vasút tárgyában. — Ezután a t. RR. elegyes ülésbe meghivatván, Elnök ő kegyelmessége következő k. kir. válaszokat terjesztett az ország Rendes elbe: a} A kir. válaszokban foglalt észrevételeknek a törvényjavaslat egyes szavaira is kívánt kiterjesztése tárgyában f. évi oct. 5 röl tett felírásra kelt k. kir. választ, mellynek értelmében, a menynyiben ő Felségének k. kir. válaszai az ország Rendei által elbe terjesztett törvényjavaslatoknak nemcsak érdemére, hanem egyes pontjaira nézve is, eddig is kiterjesztettek: ő Felsége az ez ideig szokásban volt concertatio módjához továbbá is ragaszkodik. b) Az országgyűlési költségeknek egyedül a nemesek, s ezen nevezet alá foglaltak által leendő viselése tárgyában od. 5én felterjesztett felírásra kelt k. kir. választ, mellyben ő Felsége a felterjesztett törvényjavaslatot kegyesen helybenhagyja. c A törvénykezés folyamata tárgyában pet. bén tett felírásra kelt k. kir. választ, melly tárgyat érdeklő törvényjavaslatnak 2. és 3. §át ő Felsége az igazságkiszolgáltatása minden alkalmas eszközökkeli előmozdításán az ország Rendeivel egyiránt igyekezvén, kegyelmesen helybehagyja ; az érintett törvényjavaslat l. §ban említett s a királyi és báni táblák, mint első bíróság előtt folyó ügyekre nézve pedig ő Felsége továbbá is az 1836: 45. t.cz. rendeletéhez s értelméhez ragaszkodik, de A szekeres házallók eltiltása tárgyában i. e. sept. 13 án felterjesztett felírásra kelt k. kir. választ, mellynek értelmében, a mennyiben az érintett felírásban az ország Rendei által idézett törvényekből a házalló kereskedésnek szekerén is gyakorolhatása nem következtethető, de amellynek illyetén kiterjesztése sem a helyes politikai rendszerrel, sem a közkereskedés, sem az adózó nép boldogítása czéljával meg nem egyeztethető, a kir. Helytartótanács által Somogy megye RHhez e tárgyban kiadott eltiltó rendeletben semmi olyasmi a törvényekkel ellenkeznék, nem foglaltatván: ő Felsége az ország Rendes kivánatában meg nem egyezhetik. Ezután a t. RR. eltávozván, hitelesíttetett az országos sérelmek és kivánatok érdemében kik, s a pótlólagos sérelmek irántik üzenete a FRRnek. Ezután az itélőmester bemutatta a t. RBnek a) a magyar ezredekbeni tisztségekre s hadi parancsnokságokra született honfiaknak alkalmazása iránt; b) a nemnemesek hivatalképessége tárgyában, és c) a zsidók ügyében kelt izenetét, felirási és törvényjavaslatát. Ezzel az ülés eloszlott. CCCVIII. kerületi ülés October 15-kén. Elnökök Zmeskál Móricz Árva, és Lónyay Menyhért Sereg megyék követei; jegyzők Palóczy, Ghiczy, naplóvivő Eischl. A zsidók dolgában készített 2-dik üzenet hitelesítése után a magyar nyelv tárgyában legközelebb érkezett k. k. válasz vétetett fel; erre nézve úgy, mint az országgyűlési szállások és az országos sérelmek és kívántak tárgyában érkezett k. k. válaszokra az illető kerületi jegyzőknek meghagyatott, hogy belőlök azokat, mik törvénybe iktatandók, törvényjavaslatba foglalják, azon pontokra pedig, leginkább a magyar nyelv tárgyában, mellyekre még semmi, vagy kielégítő válasz nem érkezett, a kedvező k. k. válasz kiadása újabb felírás útján szorgalmazandó. Ez alkalommal T. megye követe a KR. múltkori határozata következtében szükségesnek vélte azon kér. választmány kiküldetését, melly a kir. válaszok nyomán szerkezendő törvényjavaslatokat, az orsz. Rt. törvjavaslatával összeegyeztetendő; mi elfogadtatván, arra nézve az illető kér. jegyzőkön kivül a megyék részéről kerületenkint, a kir. városok, sz. kerületek és káptalanok közül választandó egy egy tag fog működni. Ezután a pénzügyi választmány munkálata folytatólag került tanácskozás alá. A t.RB. az országos választmány véleménye nyomán világosan kimondották, hogy az alakítandó országos pénztári teherviselés a törvényes idő alatt összehívandó legközelebbi országgyűlés befejezéséig fog tartani, olly formán , hogy ha a törvényhozás akkor további intézkedést e részben nem teend, ezen mostani ajánlat jövőre azonnal meg fog szűnni; kivévén mindazáltal az ollyan esetet, ha az ország egy harmadik irányába valamelly kötelezést vagy biztosítást világos törvény által bizonyos évekre vállaland magára, mert az ilyen kötelezés teljesítésére szükséges öszzeg erejéig, az országos kincstári teherviselés a kötelezett biztosítási évek lefolytéig fog terjedni; teljes joga lévén azonban a törvényhozásnak , az e végett kivántató jövedelem forrásait, s valamint a feloszlás és kivetés kulcsát, úgy a kezelés módját is időközben, országgyűlésről országyűlésre kijelölni s meghatározni. Ennek folytában II. megye követe indítványt ten egy országos választmány kiküldetésére,melly a körülmények megvizsgálása után jövő országgyűlésére véleményt készítene az iránt, miképen lehessen a közös teherviselést, az alkotmányos jogok mententartása mellett életbe léptetni. Az utána szólott B. megyei követ az országos választmányt szükségtelennek találta, ámbár lelkéből óhajta a közös teher minél előbbi életbejutását, mert a haza jólétét csak ez után hiszi elérhetőnek. Miután, úgymond a szónok, a tegnapi szavazat által a közös teherviselés elesett, az üzenetben és felírásban kimondatni kívánta, miképen a BR. elismerik, hogy a nemzet jövendő jólétét, felvirágzását csak a közös teherviselés által mozdíthatni elő, s jelenben csak azért nem kívánják eszközlésbe hozni, minthogy az igazságos arány felosztásának életbe léptetésére több olly előkészületek szükségesek, mellyek a jelen országgyűlésének rövid ideje miatt nem teljesíthetők. Az indítvány ellen I. megye követe megemlíti, miképen ezen kérdés már a tegnapi szavazat által eldöntetett, s küldői a választmányi munkálathoz és azért nem járultak, mivel az itt felállított közös teherviselés elvével az alkotmányos szabadságot hitték felforgatandónak. U. megye követe pedig a közös teherviselés elvét azért nem kívánta kimondatni, mert szerinte erről, meddig az úrbéri viszonyok el nem intéztetnek, szó sem lehet. Mire válaszul adatott, miszerint U. követe statustanja egészen új s állítása nemcsak Magyarországban de egész Európában olly absolut minoritásban áll, hogy azt eddig senki sem mondotta; ha ott, hol az úrbéri viszonyok fenállanak, a közös teherviselésről szó nem lehet, akkor Ausztria, Csehországban stb. az fen nem állhatna. Itt nem a jelenről, hanem a jövendőről van szó , s ki a közös teherviselésnek elvét kimondani nem akarja, az az 1723: 97. t. ellen cselekszik; ki van mondva itt, hogy ki mennyiben az alkotmány jóvoltában részesül, a szerint a terheket is viselni tartozik; ezen elvet még a nemadózás emberei sem tagadták, s ha kimondanék azt, hogy a magyar nemesség a közterhekben részesülni nem tartozik, az általa legnagyobb igazságtalanságot mondanék ki, s a legbélyegzőbb homályt vetnék magunkra, mig a nép azon osztályait ingerelnék a nemesség ellen, mellyek a közterheket viselik, mert a közteherviselés elvét minden státus magáévá tette. Valóban különösnek találom mond Cs. m. követe azon okot, hogy a nemesség az aránylagos közteherviselésben nem osztozhatik, mig az úrbéri viszonyok el nem intéztetnek. Eddig a nemesség mindig avval védte magát , hogy ő más után osztozik a status terheiben, mi sokkal több a közadónál; azonban ha e részben computus létetnék, kitűnnék a roppant különbség. Ugyanis azok, kik a status közterheit viselik, az adózó nép 1790-től fogva 1843. évig fizetett 336 millió pengő forintot, míg a nemességnek azon időre-fizeste a-Missidiumat, beértvén a koronázási és felkelésre tett költségeket, ugya jó és termesztményekben tett segedelmezéseket is, a státus czéljára 68 millió forintnál többet nem adott; ez iszonyú nagy különbség, s nézzük, mikép áll az adózók sorsa: birtokukban alig van több 10 millió hold művelés alatt levő földnél, melly szántásra vetésre használtaik, s ha ennek holdját 40 pengő forintra számítjuk,pedig hány hold van, melly ennyit sem ér, öszszesen esik érte 400 millió forint; már most, ha a kilenc ezedet tizedet s azon úri tartozásokat felszámítjuk, miket az adózó földjétől évenkint szolgálni tartozik, s hozzá azon 336 milliót adjuk, mindenkinek meg kell vallani, hogy az adózó a közterhekben túlságosan terheltetett, s azon föld értékét, mellyre a nem adózók az állítják, mikép a nemesség adó alapjául az úrbéri telkeket jelölte ki, az adózó egészen lefizette, mihez képest a dolog illy állásában a közös adó terhének ki nem mondása valóban szégyenitő, stb. Végre a kérdés szavazatra kerülvén , a b-i indítvány, melly az orsz. választmányi munkálatban is kimondatott, 29 szó többséggel 19 ellenében elfogadtatott. A kisebbségben maradt megyék: Abaúj, Zemplén, Sáros, Ungh, Szabolcs, Szepes, Beregh, Ugocsa, Mármaros, Sopron, Liptó, Somogy, Veszprém, Fehér, Esztergom, Mosony, Bács, Turócz, Pozsega ; nem szavazott Nyitra. Ezután folytatólagosan a közmunkák szabályozását tárgyazó törvényjavaslat került vizsgálat alá, és az orsz. választmány javaslata minden lényeges változtatás nélkül elfogadtatott. Voltak ugyan, de igen kevesen, kik az ingyenmunkákat megszüntetni s azokat a közpénztárból kívánták fizettetni. Továbbá B. megye a négyes vagy kettős fogatot, minthogy ezen határozatlan kifejezés visszaélésekre szolgálhat alkalmul, kettősre kívánta tétetni, annyival is inkább, mivel az adózó saját munkáját, a szántást kivéve, többnyire kettős fogattal szokta teljesíteni. — Cs. m. követe az úrbéri házas zsellérekre rótt 6, a házaiban zsellérekre pedig 3 gyalog szolgálati napot sokalta, mivel nem látta arányban az egész telket biró 12 napi szekeres munkájával. Az egész telkes jobbágy úgymond, az úrbéri törvények szerint 62 szekeres vagy 104 gyalog napot tartozik földesurának szolgálni, a házas zsellér pedig 18 gyalog napot; itt tehát az arány úgy áll mint 1:6; az úrbéri törvények szerint tehát itt sem lehet igazságosan más arányt határozni, s annálfogva a 6 napot négyre kivánja leszállítatni, annyival is inkább, mert ezen arány megtartása szerint az V8 telkes kevesebbet szolgálna mint a külső telket nem biró házas zsellér; a házatlan zsellért pedig, kinek a status semmit sem ad, minden közmukától felmentetni kívánta, stb. Azonban ezen indítványok szavazat útján a többség által mind elvetettek, csupán Bud m. követő javaslatára, a BR. más ízbeli határozata következtében a 14. §-ban kimondatott, hogy a magános utazókra nézve a kényszerűést előfogások megszüntetnek.