História 1981
1981 / 4. szám - FIGYELŐ - KÖPECZI BÉLA: A gyermek Rákóczi környezete
A gyermek Rákóczi környezete A Téli Könyvvásárra jelenik meg az Akadémiai Kiadó gondozásában Köpeczi Béla: A fiatal Rákóczi szellemi útja című monográfiája. Az alábbiakban ebből közlünk részletet. (A szerk ) Közhely, hogy a személyiség formálásában fontos helyet foglal el a gyermekkor. Rákóczinak különösen mozgalmas gyermekkora volt, amelynek emléke mélyen bekeivódlott szívébe, s eszmei fejlődésének egyik fontos eleme lett. Igazi mesét élt meg, amely egyszerre figyelmeztette az egyéni és közösségi sors váratlan fordulataira, kalandjaira, de mint a mesebeli királyfinál, nála is hamar kifejlesztette az önbecsülést és az elhivatottságot. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fiaként 1676. március 27-én született a család nem túlságosan fényes udvarházában, a Zemplén megyei Borsiban. A két leghatalmasabb magyarországi család sarja, s ez a körülmény alapvetően meghatározó számára. A Rákóczi család hatalmát a több mint egymillió holdas birtok, a sok kastély és vár, a familiáriusok hada, a jobbágyok tízezrei feletti uralom jelentette. Rangját az adta, hogy elődei között I. és II. Rákóczi György személyében két erdélyi fejedelmet tarthatott számon, akik közül az első a Habsburgok elleni harcok egyik vezetője volt, a második meg akarta szerezni a lengyel trónt, de a török büntető hadjárata miatt Bécs szövetségeseként csatában halt meg. Az apa, I. Rákóczi Ferenc csak címzetes erdélyi fejedelem volt, de nem mondott le uralkodói igényeiről s arról, hogy részt vegyen, ha nem is Erdély, de Magyarország ügyeiben. 1676-ban, néhány hónappal fia születése után meghalt. A fiú körül kezdettől a legkülönbözőbb politikai intrikák és mendemondák alakultak ki. Alig született meg, már azt terjesztették, hogy meg akarják ölni, „babonasággal környékezték” s bölcsőjét is megbabonázták. Hogy ki és miért tört életére, ez rejtély, de sokan bécsi udvari köröket sejtettek e szándék mögött. Már arról is beszéltek, hogy a gyermek meghalt. Kazinczi Péter 1678. március 13-án jelenti Bécsből Zrínyi Ilonának: „Két nagy úr kérdezte cancellarius uram asztalánál tőllem: Igaz-e, úgymond, hogy az kis úr meghalt volna? Cancellarius uram felelt: A feje sem fait, él. Ott is ez atkozot bölcsü forgha fen az discursusban”. Gubassóczy János nyitrai püspök, magyar kancellár mégis azt javasolta Zrínyi Ilonának, hogy a gyerekre való gondviselést másra ne bízza, „magának legyen vigyázása kiválóképpen ételére-italára s őnagysága igen megvigyázza, kit fog közel hozzá tartani”. Várak, kastélyok, udvarházak Milyen volt az a környezet, amelyben először eszmélkedett? Várak, kastélyok és udvarházak világa Észak-Magyarországon. Anyja szívesebben tartózkodik Sárospatakon, de onnan gyakran rándul át Regécre és más birtokokra. Nagyanyja Munkácson él, ahol a gyermek hosszabb időt tölt. Jól ismerjük a munkácsi várat és berendezését, amelyről a feladás után a császári tisztviselők leltárt készítettek, összesen 42 szobát vagy — ahogy akkor mondták — „házat”, 15 „boltot” (tehát boltozatos kis szobát), több mint száz, felében megrongált ablakot, 99 ajtót és 42 kályhát (12 pince vagy kazamata mellett) írtak össze. A bútorzat a következő volt: 25 asztal, 5 szék, 15 pad, 60 láda, 3 szekrény és 16 ágy. A lakóházak fő dísze a szőnyeg és a kárpit, s Munkácson török szőnyegek és zöld selyemkárpitok szép számiban akadtak. A leltárból megismerjük a főurak ruházatát is, amely gazdag, díszes és élénk színű volt s különböző külföldi anyagokból készült, brokát, bíbor, bársony, kamuka, aranyszállal átszőtt más értékes szövetek, velencei, angliai vagy „fajlandis” posztók, selymek, gyolcsok szerepelnek a leírásban. A korabeli életmódhoz hozzátartozott a lovaglás, és az összeírásban sok gazdagon díszített lószerszámot is feljegyeztek. Csak egy példát idézünk, nem a leltárból, hanem egy 1688. augusztus 16-i feljegyzésből: „Vittünk ki praefectus Uram számára az Urfik Nagysága nyergei közül egyet, ennek az két kapaja [kápája] egészen bé volt borítva aranyos ezüsttel kívül felöl, belöl veres bársonnyal borítva és 47 aranyos ezüst szeggel meg varva, párnaja is veres barsonybul 25 sepfium arany ezüstbül verve rajta, nagy veres, jó gazdagon kis oldal bür is rajta baranybul, úgy meg varva, öreg oldal bür is rajta, csak bür ismét más nyeregrül”. A fejedelmi gyermek nyergéről van szó, de ez a pompa jellemző a leltárba felvett lószerszámok többségére is. Zrínyi Ilona engedélyt kapott arra, hogy ékszereit később magával vigye Bécsbe, s a leltár 120 különböző ékszert 17. századbeli csésze a Rákóczi-család asztali edényei közül. Fedelén fiát etető Delikán Munkács