História 1993
1993 / 3. szám - DISPUTA - RÁNKI GYÖRGY: A világháború és a Szovjetunió gazdasága
A világháború és a Szovjetunió gazdasága Számos okból rendkívül nehéz áttekintést nyújtani a Szovjetunió háborús költségvetéséről és pénzügyi helyzetéről, s összehasonlítani azt a többi hadviselő ország hasonló adataival. Mivel a Szovjetunióban a legfontosabb termelőeszközök állami tulajdonban voltak, a költségvetés már a békeidőszakban is a nemzeti jövedelem sokkal nagyobb részét ölelte fel, mint más országban, ha ugyan ennek összetétele némileg különbözött is. Költségvetés a háború előtt A közvetlen adózásnak a háború előtt viszonylag jelentéktelen szerepe volt a szovjet állam bevételeiben, jóllehet a különböző kölcsönöket, az állami vállalatok nyereségeiből származó jövedelmek nagy részét az adózás valamilyen formájának lehet felfogni, ami kiegészült a forgalmi adókból származó bevételekkel. Ami a költségvetés kiadási oldalát illeti, ebből a gazdaságba eszközölt állami beruházások jelentették a legfontosabb tételt. De a társadalmi és kulturális kiadások is fontosabbak voltak a költségvetésben, mint a kapitalista országokban. Az 1940-es költségvetés, valamint az 1941-re tervezett költségvetés még mindig a gazdasági beruházásokat tekintette a legfontosabb tételnek, jóllehet ekkor már a katonai kiadások egyre jobban megközelítették a gazdasági beruházásokra előirányzott összegeket. Hadi kiadások Egészében a szovjet költségvetésben folyó áron 499,4 milliárd rubelt fordítottak a háború céljaira, ami 52%-át tette ki a költségvetési kiadásoknak. Viszont 1942- ben a hadviselés a költségvetési kiadások közel 60%-át emésztette fel, és nagyjából hasonló volt a helyzet 1943-ban is. Csak 1944-ben kezdett a hadikiadások aránya csökkenni a költségvetésben, midőn már megkezdődött a visszafoglalt területek helyreállítása. Ez viszont szintén súlyos terhet rótt a gazdaságra. Egészében a Szovjetunió rendkívül nehéz helyzete ellenére is a katonai kiadások aránya nagyjából a többi hadviselő országéhoz hasonló volt. Deficit A háború kitörése előtt a szovjet költségvetés kiegyensúlyozott volt. A háború első esztendejében viszont már deficit mutatkozott, jóllehet éppen erre az évre meglehetősen bizonytalanok az adataink. 1942 folyamán a szovjet adatok 10%-os deficitről szólnak, amely 1943-ban 4%-ra csökkent. Figyelembe véve azokat a súlyos veszteségeket, amelyeket az ország 1941- ben és részben 1942-ben elszenvedett, amikor az ország legértékesebb területei ideiglenesen német megszállás alá kerültek, joggal merülhet fel a kérdés, miként lehetséges, hogy a szovjet költségvetésnek sikerült a deficitet ilyen alacsony szinten tartani. Ha a nemzeti jövedelem a háború előtti 66%-ára csökkent, s az ipari termelés csak 72, a mezőgazdasági termelés pedig csak 38%-át tette ki a háború előtti szintnek, akkor az 1942-re vonatkozó szovjet adatok valószínűtlenül alacsonynak tűnnek. Újabb számítások, melyek különböző szovjet munkákra és forrásokra hivatkoznak, lényegesen magasabbra becsülik a deficitet. James Millar tanulmányában sikeresen összegyűjtötte a háború időszakából a szovjet hadikiadásokra vonatkozó információkat és nézete szerint a szovjet deficit magasabb volt, 21,5%, illetve 10,3% között mozgott. A számítások szerint 1942 volt a deficit éve, ezután a deficit nagysága csökkenni kezdett, viszont még 1945-ben is volt deficit, amelyet a szovjet források nem ismernek el. A költségvetés kiadási oldala világosan mutatja, hogy a háború finanszírozása milyen mértékben vette igénybe az állami költségvetést és a nemzeti jövedelmet, valamint hogy a háborús kiadások következtében milyen mértékben csökkent a gazdaságra, illetve a szociális és kulturális kiadásokra fordított központi és helyi kiadások összege. Abból a 24,4 milliárd rubelből, amelyet a gazdaságba ruháztak be, 14 milliárdot fordítottak az iparra (ebből 12,8 milliárd a nehéziparé), 3,6 milliárdot a mezőgazdaságra és 3,6 milliárdot a közlekedésre és szállításra. A szociális és kulturális kiadások között 8,5 milliárdot fordítottak közoktatásra, 4,3 milliárdot egészségügyre és 6,6 milliárdot egyéb szociális célokra, melyek jó részét a sebesültek, hadiözvegyek, hadiárvák támogatására adták. Adók növelése Az érem másik oldala a költségvetési bevételek alakulása. A háborús kiadásokat a bevételek növelésével fedezték, mindenekelőtt a háború előtt rendkívül alacsony szinten tartott egyenes adók szerepe növekedett, másrészt pedig a deficit fedezésére a kormány különböző pénzügyi intézkedéseket hozott, nem utolsósorban növelte a forgalomban levő pénzmennyiséget. A jövedelmek összetételének egyik sajátossága az, hogy a legfontosabb tétel: a szocialista gazdaság eredménye az 1940. évi 158 milliárd rubelről 1942-re 108 milliárdra csökkentek. A háború előtt a szocialista gazdaság szolgáltatta a bevétel 87%-át, a lakosság közvetlen adóztatása alig volt több a bevétel 10%-ánál. 1942-re az arányok lényegesen megváltoztak. Ekkor a szocialista gazdaság a bevételeknek csak 65%-t adta, és a lakosság által fizetett adók az összes állami bevétel 27%-ára emelkedtek. Az adóbevételek növekedése abból adódott, hogy a Szovjetunió elleni német támadást követően számos új adót vezettek be, illetve a régi adóknál megváltoztatták, emelték az adózási rátát. Először is, mindenkire, aki elmúlt 18 éves, egy speciális hadiadót vetettek ki, ennek fizetése alól csak azok kaptak felmentést. Megnevezés Szovjet költségvetés kiadásai a háború alatt Kiadások 1940 1941 1942 1943 1944 1945 Összesen Katonai kiadások 5,7 8,3 10,8 12,5 13,8 12,8 58,2 Gazdasági kiadások 5,8 5,2 3,2 3,3 5,4 7,4 24,5 Szociális és kulturális kiadások 4,1 3,1 3,0 3,8 5,1 6,3 21,3 Adminisztratív kiadások 0,7 0,5 0,4 0,5 0,7 0,9 3,1 Összesen 16,3 17,1 17,4 20,1 25,0 27,4 107,1 Maradvány 0,8 1,7 0,7 0,7 1,1 2,1 6,3 Szovjet költségvetés Kiadások 1940 1941 tervezett 1941 tényleges (milliárd rubel) Hadsereg 56 70,9 83 Gazdaság 57,1 73,2 51,7 Társadalmi-kulturális 43 47,9 31,4 Egyéb 18,2 24,0 25,3 Összesen 174,3 216,0 191,4