História 1999
1999 / 5-6. szám - HORVÁTH SZABOLCS: Anna-bál
Anna-bál Társasági élet a Balatonnál A z Anna-bálok szokása régebbi eredetű, mint ahogy hinnénk. A 18. század végén haladó szellemű fiatal osztrák nemesek - a Martinovics-féle összeesküvésben vállalt szerepe miatt halálra ítélt Hebenstreit főhadnagy kivégzése után - a bécsi Annakolostor pincéjében tartották titkos összejöveteleiket. Itt rendezték meg báljaikat is, amelyeken - liberális szellemiségük bizonyítására - még szolgáik is részt vettek. Innen terjedtek el Magyarországra. Rendeztek Anna-bálokat Budán és Pesten, még Parádon és Pöstyénben is, de a füredi volt az igazi, és az is maradt a mai napig. Az első bálok - Bécs-ellenes kiállások Ma már nem lehet pontosan megmondani, mikor volt az első itteni bál, de azt igen, hogy azoknak a Szentgyörgyi Horváthoknak köszönhető, akik a reformkori Füred társadalmi életének központjába kerültek. Ha elfogadjuk 1825-ös kezdetét, akkor azt Szentgyörgyi Horváth Fülöp János lánya, Anna Krisztina névnapján rendezhették. A reformkori Balatonfüred társadalmi életének központjában állt a Horváth család. Kiváló üzleti érzékük mindig is azt diktálta, hogy ne sajnálják a befektetéseket tágabb környezetük felvirágoztatására, vendégeik kényelmének tökéletesítésére, mert jól tudták, ezzel saját boldogulásukat, anyagi gyarapodásukat is szolgálják. Talán nem járunk nagyon messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy az első füredi Anna-bál megrendezését is üzleti megfontolások diktálták. Ez persze nem zárja ki, hogy a fiatal leány társasági bemutatása ne játszott volna szerepet, vagy hogy ne lett volna motiváló a politikai véleménycserék lehetőségének megteremtése, a nemzeti identitás nyílt felvállalása, demonstrálása. Ha ehhez hozzágondoljuk, hogy a települést olyan tehetős emberek keresték fel, akik a gyógyító kúrákon túl élénk társasági életre - hogy azt ne mondjuk: szórakozásra - vágytak, akkor együtt a kép: a füredi Anna-bálok a nyár nagy mulatságát jelentették. Később már „sikk” lett elutazni erre az eseményre, a hölgyeknek itt pompázni kellett, és szükséges volt bemutatni az akkori öltözködés sokféle és bonyolult kellékét. Nem csoda hát, hogy a kosarakkal, dobozokkal, bugyrokkal zsúfolt kocsik valóságos tábort vontak a Horváth-ház, a Nagyvendéglő és a Gyönyörde - a fürdőépület köré. Azt is tudjuk, hogy a bál jelentősége állandóan nőtt, néhány év múlva már három megye társadalmi eseményévé nőtte ki magát. Az 1825-ös kezdet után néhány évig csend volt, hiszen Anna Krisztina egy év múlva már férjhez ment, a kisebbik Anna pedig még nem volt eladósorban. Az 1831-ben újraindult báli sorozat - szerencsére csak egy évre - 1834-ben megszakadt. Július 26-án kigyulladt a fürdőtelepi épület: a nagy készülődés közbeni szaladgálás miatt a konyhában a szakács zsírt öntött a tűzre, és a fellobbanó láng belekapott a zsíros üstbe. Ettől akkora tűz lett, hogy leégett a Horváth-és további két ház, a Nagyvendéglő, az Ó-fürdőház, de még a fák egy része is. A múlt század közepén csak kétszer, 1848-ban és 1849-ben maradt el a bál. A szabadságharc után viszont a közönsége összetétele „népibb” lett. A korabeli tudósító szükségesnek látja megjegyezni, hogy a társalgás fesztelen volt, a társadalom különböző osztályainak egybeolvadása azt igazolta, hogy a „magyar testvéri egyetértésben” van. Sajnálatos tény viszont, hogy a klikkesedés - akár egy-egy báli összejövetel erejéig - továbbra is rányomta bélyegét a hangulatra. Kossuth Lajos 1842-ben - füredi levelében - megrója ezért a résztvevőket mint olyanokat, akik „gőgösen külön kotterákat alkotnak”. A Bach-korszak első éveiben - de még később is - az Anna-napi táncmulatságok igazi „tüntető bálok” voltak, hangos, sírva-vigadó nótázásokkal. Jelentőségét vesztve A történelem változásai mindig hatással voltak a bálokra. Az 1867. évi kiegyezés után Füred arculata is megváltozott, de a bálok külsőségei is átalakultak. Kevesebb selyem, kisebb tumultus lett a jellemző. Később, az ezeréves ünnepség lázában égő ország már Budapestre figyelt, olyannyira, hogy 1896-ban nem tartották meg a füredi Anna-bált. Vélhetően igaza volt annak az újságírónak, aki arról panaszkodott, hogy a fürdőhelyek elhagyottak, a világ közepe Budapest lett. Az idők múltával változott Füred szerepe is. Ide a gyógyulni vágyók jöttek, míg a látványos, színes Az egykori Horváth-ház épülete Balatonfüreden, 1840 körül