História 2010

2010 / 9-10. szám - MŰHELY - VÁMOS GYÖRGY: A Szabad Európa Rádió és a magyar forradalom, 1956 : A rádió mint történelmi forrás

több, politikai, oktatási, jóléti ügyekkel törődő testületet is létrehozott: információgyűjtő, -elemző és -terjesztő sajtó­szervezet alakult, és hamaro­san megkezdték egy rádió szervezését. Példaként a Nyu­­gat-Berlinben működő ame­rikai katonai rádió, a RIAS (Radio in the American Sec­tor) szolgált, és hasznosítot­ták a háborúban szerzett ta­pasztalatokat is. A SZER magyar nyelvű adása 1950 elején kísérleti félórákkal indult, augusztus 4-én kezdték meg a (napi kétszeri) rendszeres adásokat, majd hivatalosan és ünnepélyesen 1951. október 6-án az üzemszerű, egész napos sugárzást. Ab­ban az évben hat kelet-európai ország (Csehszlovákia, Lengyelország, Romá­nia, Bulgária, Magyarország és Albá­nia) lakosságának sugároztak műsort. Később megszüntették az albán adást, mert mindössze 9000 vevőkészülék volt az országban, viszont megszervezték a Szovjetunióba sugárzó Szabadság Rá­diót, amely 1953-ban Felszabadítás né­ven kezdte meg műsorát. A rádiózás a több évtizedig tartó hi­degháború legkiterjedtebb és a legtöbb embert elérő „fegyverneme” lett. Noha a földrajzi-technikai körülmények megszabták a besugározható területe­ket, és a politikai viszonyok döntően befolyásolták a hallgatás lehetőségét, a rádióműsor meghatározó szerepet ját­szott a nemzetközi tájékoztatásban, se­gített a hazugságok leleplezésében - és természetesen hamis célok érdekében is képes volt hallgatóit befolyásolni. A SZER alapítói azt hirdették, hogy magánszemélyek adományaiból tartják fenn a kialakuló, egyre terjedel­mesebbé váló szervezetet. S valóban: a Keresztes Hadjárat a Szabadságért (Crusade for Freedom) elnevezésű szervezet adománygyűjtő kampányokat indított. Ezek keretében 1950-ben, Berlinben felállították a Szabadság Harangot, amely mindmáig a SZER hivatalos jelképe. Az adakozás azon­ban nem bizonyult elegendőnek. A Szabad Európa Bizottság az amerikai kormánytól is kapott anyagi támoga­tást. Mivel az USA hivatalos diplomá­ciai kapcsolatban állt azokkal a szovjet befolyás alatt álló országokkal, ame­lyeknek antikommunista politikusait felkarolta s ahová a kormányzatukkal ellentétes, esetenként ellenséges rádió­műsorokat is sugározni kívánta, az ál­lami dotációt eltitkolták. Az állami pénzeket előbb egy fantomhivatal köz­­beiktatásával, majd a CIA közreműkö­désével juttatták el a címzetthez. En­nek később, az 1970-es évek elején jelentkeztek a hátrányai. A Szenátus külügyi bizottságának követelésére ak­kor módosították az információs és ok­tatási cseréről szóló törvényt, és attól kezdve a SZER nyílt költségvetésű in­tézmény lett. Az első évek A kísérleti időszakban napi félórás programokat állítottak össze New Yorkban, az Empire State Buildingben bérelt irodában, a hangfelvételeket re­pülőgépen szállították Európába. A magyar részleget Vajda Pál, már ré­gebben Amerikában dolgozó újságíró vezette. A Szabad Európa Rádió úgy akart megszólalni, mintha a célország belföl­di rádiója beszélne. Jól követhető mű­sorrendet vezetett be: minden óra kezde­tén tíz perc hír, a következő ötven percben tíz, legfeljebb húsz perc terje­delmű aktuális műsorszámok, napjá­ban többször műsorismertetés. Figye­lemmel követték a hazai sajtót, hallgat­ták a budapesti rádiót, gyakorta vitat­ták egyes megállapításait, következte­téseit, hírmagyarázatokat és kommen­tárokat fűztek hozzá. Szemlézték a hazai közönség számára elérhetetlen nyugati lapokat, bemutatták a nyugati kultúra újdonságait, a divatos slágereket. Hármas tartalmi feladatot kívántak ellátni: az antikommunista propaganda mellett a polgári eszmék és a nyugati gyakorlat ismerteté­sével s a magyar hagyomá­nyok ápolásával igyekeztek előkészíteni a közönséget egy új, demokratikus rendszer fogadására. 1951 májusában a SZER európai központja München­be került át. Felépült az új rádióház az Englischer Gar­ten nevű park szélén. Attól kezdve az Isar partján voltak a szer­kesztőségek, de az irányító apparátus egy része még sokáig New Yorkban maradt. A magyar szerkesztőség veze­tésére Dessewffy Gyula, a Kis Újság korábbi főszerkesztője, volt kisgazda­­párti képviselő kapott megbízást. A Magyarországra, Lengyelországba és Csehszlovákiába szóló műsort Nyugat- Németországban, Mannheim mellett, egy amerikai repülőtérről, mozgatható adótoronnyal sugározták ki. Az adók zavarása, hallgatottság Mivel minden rádióadó olyan nemzet­közi megállapodás keretében kapta a használható frekvenciákat (hullám­hosszakat), amelyet a szocialista orszá­gok is aláírtak, a célországok kormány­zatai a műsorsugárzás ellen nyilváno­san nem tiltakozhattak, legfeljebb an­nak tartalmát kifogásolhatták. Az adá­sok hallgathatósága ellen titkos mód­szerhez folyamodtak: megszervezték, majd kiterjesztették a rádiózavarást, melynek lényege az, hogy annak a mű­sornak a hullámhosszán, amelyet él­vezhetetlenné kívánnak tenni, titkos adóállomásokkal értelmezhetetlen zú­gást és zajt keltenek, amely a vételi viszonyoktól függően akár el is nyom­hatja az eredeti műsort. A SZER-nek a zavarás ellenére széles körű hallgatósága volt, de annak mértékéről pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Számszerű összegezés nem készülhetett, hazai közvéle­mény-kutatás nem volt. Következtetni legfeljebb a készülékek számából kiin­dulva lehet. Az 1950-es évek első felé­ben Magyarországon mintegy 400-500 A SZER központja Münchenben az 1950-es években

Next