História 2010
2010 / 9-10. szám - MŰHELY - VÁMOS GYÖRGY: A Szabad Európa Rádió és a magyar forradalom, 1956 : A rádió mint történelmi forrás
több, politikai, oktatási, jóléti ügyekkel törődő testületet is létrehozott: információgyűjtő, -elemző és -terjesztő sajtószervezet alakult, és hamarosan megkezdték egy rádió szervezését. Példaként a Nyugat-Berlinben működő amerikai katonai rádió, a RIAS (Radio in the American Sector) szolgált, és hasznosították a háborúban szerzett tapasztalatokat is. A SZER magyar nyelvű adása 1950 elején kísérleti félórákkal indult, augusztus 4-én kezdték meg a (napi kétszeri) rendszeres adásokat, majd hivatalosan és ünnepélyesen 1951. október 6-án az üzemszerű, egész napos sugárzást. Abban az évben hat kelet-európai ország (Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Magyarország és Albánia) lakosságának sugároztak műsort. Később megszüntették az albán adást, mert mindössze 9000 vevőkészülék volt az országban, viszont megszervezték a Szovjetunióba sugárzó Szabadság Rádiót, amely 1953-ban Felszabadítás néven kezdte meg műsorát. A rádiózás a több évtizedig tartó hidegháború legkiterjedtebb és a legtöbb embert elérő „fegyverneme” lett. Noha a földrajzi-technikai körülmények megszabták a besugározható területeket, és a politikai viszonyok döntően befolyásolták a hallgatás lehetőségét, a rádióműsor meghatározó szerepet játszott a nemzetközi tájékoztatásban, segített a hazugságok leleplezésében - és természetesen hamis célok érdekében is képes volt hallgatóit befolyásolni. A SZER alapítói azt hirdették, hogy magánszemélyek adományaiból tartják fenn a kialakuló, egyre terjedelmesebbé váló szervezetet. S valóban: a Keresztes Hadjárat a Szabadságért (Crusade for Freedom) elnevezésű szervezet adománygyűjtő kampányokat indított. Ezek keretében 1950-ben, Berlinben felállították a Szabadság Harangot, amely mindmáig a SZER hivatalos jelképe. Az adakozás azonban nem bizonyult elegendőnek. A Szabad Európa Bizottság az amerikai kormánytól is kapott anyagi támogatást. Mivel az USA hivatalos diplomáciai kapcsolatban állt azokkal a szovjet befolyás alatt álló országokkal, amelyeknek antikommunista politikusait felkarolta s ahová a kormányzatukkal ellentétes, esetenként ellenséges rádióműsorokat is sugározni kívánta, az állami dotációt eltitkolták. Az állami pénzeket előbb egy fantomhivatal közbeiktatásával, majd a CIA közreműködésével juttatták el a címzetthez. Ennek később, az 1970-es évek elején jelentkeztek a hátrányai. A Szenátus külügyi bizottságának követelésére akkor módosították az információs és oktatási cseréről szóló törvényt, és attól kezdve a SZER nyílt költségvetésű intézmény lett. Az első évek A kísérleti időszakban napi félórás programokat állítottak össze New Yorkban, az Empire State Buildingben bérelt irodában, a hangfelvételeket repülőgépen szállították Európába. A magyar részleget Vajda Pál, már régebben Amerikában dolgozó újságíró vezette. A Szabad Európa Rádió úgy akart megszólalni, mintha a célország belföldi rádiója beszélne. Jól követhető műsorrendet vezetett be: minden óra kezdetén tíz perc hír, a következő ötven percben tíz, legfeljebb húsz perc terjedelmű aktuális műsorszámok, napjában többször műsorismertetés. Figyelemmel követték a hazai sajtót, hallgatták a budapesti rádiót, gyakorta vitatták egyes megállapításait, következtetéseit, hírmagyarázatokat és kommentárokat fűztek hozzá. Szemlézték a hazai közönség számára elérhetetlen nyugati lapokat, bemutatták a nyugati kultúra újdonságait, a divatos slágereket. Hármas tartalmi feladatot kívántak ellátni: az antikommunista propaganda mellett a polgári eszmék és a nyugati gyakorlat ismertetésével s a magyar hagyományok ápolásával igyekeztek előkészíteni a közönséget egy új, demokratikus rendszer fogadására. 1951 májusában a SZER európai központja Münchenbe került át. Felépült az új rádióház az Englischer Garten nevű park szélén. Attól kezdve az Isar partján voltak a szerkesztőségek, de az irányító apparátus egy része még sokáig New Yorkban maradt. A magyar szerkesztőség vezetésére Dessewffy Gyula, a Kis Újság korábbi főszerkesztője, volt kisgazdapárti képviselő kapott megbízást. A Magyarországra, Lengyelországba és Csehszlovákiába szóló műsort Nyugat- Németországban, Mannheim mellett, egy amerikai repülőtérről, mozgatható adótoronnyal sugározták ki. Az adók zavarása, hallgatottság Mivel minden rádióadó olyan nemzetközi megállapodás keretében kapta a használható frekvenciákat (hullámhosszakat), amelyet a szocialista országok is aláírtak, a célországok kormányzatai a műsorsugárzás ellen nyilvánosan nem tiltakozhattak, legfeljebb annak tartalmát kifogásolhatták. Az adások hallgathatósága ellen titkos módszerhez folyamodtak: megszervezték, majd kiterjesztették a rádiózavarást, melynek lényege az, hogy annak a műsornak a hullámhosszán, amelyet élvezhetetlenné kívánnak tenni, titkos adóállomásokkal értelmezhetetlen zúgást és zajt keltenek, amely a vételi viszonyoktól függően akár el is nyomhatja az eredeti műsort. A SZER-nek a zavarás ellenére széles körű hallgatósága volt, de annak mértékéről pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Számszerű összegezés nem készülhetett, hazai közvélemény-kutatás nem volt. Következtetni legfeljebb a készülékek számából kiindulva lehet. Az 1950-es évek első felében Magyarországon mintegy 400-500 A SZER központja Münchenben az 1950-es években