Melléklet 2010
2010 / 1. szám - Glatz Ferenc: Magyarság, kisebbségpolitika és Európa
EZREDFORDULÓ • 2010( dáskészséget. És így tovább... Az Európa Parlament végre rádöbbent: Európában 10-14 millió, az unióban 8-10 millió (a Minority Rights Group 7-8 millióról beszél) roma kisebbség él. Akiknek „roma" (cigány stb.) tudatuk van, akiknek sorsáról új kisebbségpolitikával kell gondoskodni. „Páneurópai roma kisebbség"-ről kérdeznek. Roma kisebbségi jogokról... Merthogy az általános emberi jogok nem segítenek eleget az együttéléshez. Eddig nem ismert a határátszabások miatt keletkezett vagy az eddigi bevándorlásból kinőtt ellentétektől eltérő típusú konfliktus jelent meg kisebbség és többség között. És ha az immáron egy hazában, az unióban élő roma lakosság formálisan is kisebbséggé - akár páneurópai kisebbséggé - szervezi magát, kiszorít az unió politikusainak gondolkodásából minden más eddigi konfliktust. Vajon nem fog-e az Európa-politikusok előtt minden más kisebbségi gond háttérbe szorulni a nyílt romakonfliktusok mögött? És nem kellene odafigyelni a cseh-szlovák-magyar-román politikusoknak és értelmiségieknek, államaik területén él az unió roma kisebbségének majd 70%-a. Ez is összetartó erő kellene hogy legyen az államok között. Kevesebb erőt áldozni a rivalizálásra az 1920-1992 közötti határátszabások miatt „keletkezett" kisebbségekkel. Hiszen azok társadalmilag integrált, esetleg helyi szinten versenytárs csoportok. De odafigyelni a 21. század nagy kisebbségi konfliktusára, a romák beillesztésére. És nem csak azért, mert megszülettek az első víziók a térség államaiból kiszakított roma államról. Hanem mert az integráció nélküli roma kisebbség a régió munkaszervezetének működőképességét veszélyezteti. Komolyabban, mint a „történelmi" kisebbségi konfliktusok... A 2009. október 12-ei találkozó előtt (jobbról) Pásztor István, Markó Béla, Glatz Ferenc, Csáky Pál, Szepessy László, Bunford Tivadar KÖZÖS DOLGAINK II. IDit kínál Európa a kisebbségpolitikának 2009-ben? Mit hozott közvetlen múltunk, az „európai 2008. év" a kisebbségpolitikusok számára? 2008 újabb lendületet adott Európában a nemzetállamokat átlépő regionális politizálásnak. Mégpedig a területfejlesztés és ezen belül a vidékfejlesztés szakpolitikájában. Vidék- és kisebbségpolitika összekapcsolása - 2008. június 20. Az EBESZ ajánlásokat ad ki a nemzetállami határok két oldalán kialakítandó regionális együttműködésre a kisebbségi politikák számára (Bolzano Recommendations on National Minorities in Inter-State Relations 2008). Helyi önkormányzatok - akár az államok egyeztetése nélkül is - léphetnek egymással akciókapcsolatokra. Az általuk meghatározott gazdasági-kulturális közös projektek megvalósítása céljából. Hirtelen felértékelődik az ET 1980. évi, úgynevezett madridi keretegyezménye, majd az ezt kiegészítő 1995., illetve 1998. évi dokumentumok (Additional Protocol, 1995; Secondary Protocol, 1998). A madridi jegyzőkönyvet Magyarország már aláírta, törvénybe foglalta: 1997. évi XXIV. tv., de a kiegészítő protokollokat - amelyek a helyi önkormányzatok kezdeményezési jogait biztosítják - még nem. És hirtelen felértékelődik a kisebbségpolitika szempontjából az EU Parlament és Tanács 2006. július 6-i rendelete is (1082/2006) „az európai területi együttműködés"-ről. Amely a korábbi PHARE (1994-2003), illetve Interreg (2004-2006) helyébe lépett a 2007-2013 közötti tervezési időszakra. És amelynek keretében óriási - országonként több százmillió eurós - összegek nyíltak meg a szlovák-magyar, román-magyar, szerb-magyar, ukrán-magyar, szlovén-magyar határ menti közös projektek finanszírozására. A tömbmagyarság ismert módon - a székelyek kivételével - a határok mentén foglal helyet. (Már 2005-ben publikációkban és a kormánynak, valamint a parlamenti pártoknak tett javaslatban szóba hoztuk a határ menti térségek kiemelt fejlesztését és a határ menti kétoldalú projektek felhasználását egy új kisebbségpolitika eszközeként is. Akkor még az Interregekre alapozva.) Nemzeti Vidéki Hálózatok - 2008. december 31. 2008 végéig kellett az EU tagállamaiban megalakítani a Nemzeti Vidéki Hálózatokat. Az Európai Unió 2005. szeptember 20-i rendelete (1698/2005/EK) ugyanis előírta, hogy a tagállamok a 2007-2013. évek hosszú távú fejlesztési terveit Nemzeti Vidékfejlesztési Programmal egészítsék ki. Cél: az európai vidéken az élhető életet - természet és ember számára - biztosítani. Cél: a vidék belakottságának erősítése, munkahelyteremtés (agrárgazdaságban, iparban), környezetvédelem, lakóhelyfejlesztés, vidékfejlesztő adminisztráció kiépítése révén. Mindezen célokra milliárdos nagyságrendben bizto s