Hitel, 2018. január-június (31. évfolyam, 1-6. szám)

2018 / 2. szám - Gy. Szabó András: Utópia Jókai után

Gy. Szabó András Utópia Jókai után Kedves Endre! Leveled felvetett kérdései több irányban is meglódítják az ember képzeletét. Hogy mégse szaladjanak szét a szálak, engedd meg, hogy a felsorolt és nevesí­tett víziókból, jóslatokból, melyeknek egyike, mint erre felhívod a figyelmet, erre pontosan be is következett (lásd Cs. Szabó sorait a „művészek bosszúja" s a magát költőként is aposztrofáló Radovan Karadzsics között), én az általad is idézett jó öreg Jókait tekintsem kiindulópontnak. Miután egymás mellé tetted az elgondolkodtató próféciákat, utópiákat, a kö­vetkező kérdéseket veted fel: milyen lesz a 2050-es év Magyarországa? Mit jelent majd egy állam szabadsága, függetlensége? Vajon otthonunkká lesz az ország? S a Hitel olvasóit talán leginkább foglalkoztató kérdés: talpra áll-e a magyar lélekben is? A megfogalmazott kérdések kimondatlanul is veszélyérzetet su­gallnak. Ugyanakkor leveled hangneméből mégis arra következtetek, hogy te nem valamiféle herderi jóslatot megerősítő, a nemzethalál vízióját előrevetítő látnoki rajzra vagy kíváncsi, hanem az utópia műfajától nem idegen, könnye­debb, a bizakodást helyenként a humorba (is) mártó írásműre. Maradva tehát a nagy mesélő nyomvonalán! Jókai utópisztikus elképzelése a jövő társadalmáról, jól követhető láncolatot képeznek életművében. A jövő század regénye, mely leveledben egy bővebb idézettel is szerepel, ennek a lán­colatnak egyik állomása. Az utópia, melyet Jókai ebben a könyvben elénk tár, a Fekete gyémántokban találja meg előzményét, egészen pontosan Berend Iván tárnájában, ahol a felfedező-kutató elme hasonló eredménnyel kamatoztatja a ráció vívmányait, mint az „Otthon" államot alapító Tatrangi Dávid. Ha tovább vizsgáljuk az utat, mely a Fekete gyémántok külön életű utópiájától az „aranyem­ber" Senki szigetén át - utópisztikus vonásokat tartalmaz ez is -, az „Otthon" állam elképzelt világán keresztül, Jókai utolsó előtti, 1904-ben megjelent regé­nyéhez vezet, talán közelebb jutunk a 2050-es év egyik víziójához, melyhez épp a Jókai-életmű utópiaállomásai adnak, adhatnak kapaszkodót. Gy. Szabó András (1953) előadóművész, író. Utóbbi kötete: Legenda ez is (2014).

Next