Református Bethlen Gimnázium, Hódmezővásárhely, 1873
4 zajában, a véráztatta talajon egy kellő nyomatékú magyar irodalom sarjadzott fel, — azt elsősorban prot elődeink áldozatkészségének alkotó buzgalmának kell tulajdonítanunk. Százszor hánytorgatott tétel, hogy a magyar Protestantismus hatalmas elterjedését — mintha bizony az 1523. és 1525-iki országos kemény törvények ok nélkül hozattak volna, — egyszerűen a mohácsi vésznek, ott a főpapok elestének és annak köszönhetné, mert a hatalmaskodó főurak ezek jószágait magukhoz ragadván, hogy ragadmányaikat megtarthassák, jobbágyaikat is átkényszeriték az új egyházba. Nem támasztanék kétséget, ha eme kapzsi főurak fejedelmi bőkezűséggel számosnál számosabb iskolákat nem alapítanak, tehetséges ifjakat a külföldi egyetemekre seregestül nem küldenek, tudósaink műveik kiadását nemes áldozatkészséggel elő nem segítik. Ez az érem túlsó oldala. Ha már az iskola eszmei hivatása szerint tűzpontja az egyetemes felvilágosodásnak, a Protestantismus, mint a gondolatszabadság s emberi jogérzet természetes védője, eleitől fogva egyszersmind fentartatása legbiztosabb oszlopául tekinti vala azt. Innen az a buzgólkodó verseny fensőbb tanintézetek létesítése körül főuraink és vagyonosabb egyházközségeink között; innen egész korunkig az a szorgos gondosság, hogy azokat az idő fejlődő követelményeivel öszhangzatban erejüket meghaladó áldozatokkal is tökéletesítsék. És ezen aggó ragaszkodás, ezen lankadatlan áldozatkészség nem is volt porba hullott pazarlás. Prot. iskoláink megfigyelve mindenkor a jegyet, melybe a haladó korszellem lépett, a mellett, hogy a szabad vizsgálódás, az önálló nevelés terén a többi testvérfelekezetek soraiban a legelsők között harcolnak vala: hamisítatlan nemzeti volt mindig a talaj, melyen alapjuk állott. Valóban tanodáink a hatalom nyomása dacára is fentárták ugyan külföldi hitsorsosaikkal az érdekközösséget, de mert valódi súlyukat nem valamely külföldi, a nemzeti törekvésekkel gyakorta ellentétes irányzatú, idegen hatalom fényében keresték, életfeltételük legnemesebb érdekeit bent a hazában találták, ügyök a hazáé is lévén, idegen célzatok eszközeiül sem a nemzeti önállóság és függetlenség, sem a felvilágosodás hátrányára szolgálniok épen nem, akaratuk még kevésbbé lehetett, így kezdet óta a nemzeti hűség eszméinek hordozói lévén, a más hitűek is ezek nyílt képviselőiül tekinték. Értették is ezt ellenségei, ezért valahányszor az absolutisés nemzetölő működését megkezdő, fegyvereit elsősorban a pro