Hód-Mező-Vásárhely, 1875. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1875-09-12 / 37. szám

rosok ezen versenyre lapok útján oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, miszerint a vám- és szállítási dijak leszál­lítása céljából az egylet a kellő lépéseket megtette. A versenyre szánt gépek és eszközök e címen küldendők: „A békésmegyei gazdasági egyletnek B.­Csabán. (Magyar­­országon.)“ 9. Versenyző gyáros urak felkéretnek, hogy verseny tárgyaikat f. évi szeptember hó 20-ig Bartóky István rendezőnek B.-Csabán, áruk megemlítésével, beje­le­ntsék. A verseny tárgyaknak f. évi szeptember 31-ig B.-Csabán meg kell érkezniük; elhelyezésükről és a ver­seny helyére való szállításukról az egylet gondoskodik. 10. A verseny esős idő esetén a következő alkalmas na­pokon fog megtartatni. 11. A bíráló bizottság a gazd. egylet igazg. választmánya által fog megalakíttatni, s e mutatkozó szükség szerint a helyszínen az egyleti ren­dező elnökök által bővíttetni. A bírálat könnyítése s gyor­sítása céljából a bírálók több albizottságra oszolnak. 12. Ezen bizottságok a bírálásnál 50 számot kapnak ren­delkezésükre, és pedig a) gép vagy eszköz szilárdságára 10 számot, a vonó erőre, erő, mező alkalmazásával 10 számot, c) a munka minőségére 10 számot, d) a mun­kások számára és az erő igényére 10 számot, e) a gép vagy eszköz árára 10 számot. Ezen tételek szerint min­den egyes versenyző gép vagy eszköz, kapja kiérdemlett számjait, s ezek összege fogja az illető gépek és eszkö­zök elsőbbségét eldönteni. A gépek és eszközök minden csoportja kiérdemlett sorozat szerint háromféle díjazásban fog részesülni: egy-egy ezüst, egy-egy bronz érem s egy­­egy dicsérő oklevélben; utóbbiakból esetleg több is ki­osztható. 14. A bírálat eredménye a verseny végeztével az egyleti elnök által a helyszínen és későbben a lapok utján is közhírré fog tétetni. Az igazgatóválasztmány meghagyásából B.­Csabán, augusztus 15-én, 1875. Rimler Pál, Bartóky István, Udvardy János, rendezők. A „h.-m.-vásárhelyi dalábra“ alap­szabályai. 1. §. Az egylet neve. Az egylet neve „hód­­mező-vásárhelyi dalárda.“ 2. §. A dalárda célja. A dalárda célja az ének-zenének mivelése és gyakorlása a társasélet s er­kölcsi érzület nemesítésére. 3. §. Eszközök a cél elérésére. Fent elő­adott célját a dalegylet az által véli elérhetni, hogy he­tenként kétszer, szükségéhez képest azonban többször is gyakorlatot tart. 4. §. A dalárda alakulása. A dalárda mű­ködő és pártoló tagokból áll és alakul. 5. §. Működő tagok felvétele. Azok, kik mint működő tagok kívánnak a dalárdába lépni, e cél­ból magukat a karigazgatónál jelentik, s az előtte te­endő vizsgát kiállván, ajánlata folytán a választmány által — ha ellenök kifogás nem létetik, s különben fedd­­hetlen jellemű, önálló egyének — felvétethetnek, s írás­beli jegygyel (diplomával) elláttatnak. — A felvétel a közgyűlésnek bejelentendő. A felvett tagok neveiket sajátkezűleg írják be a tagok névsoráról vezetett jegyzőkönyvbe. 6. §. A pártoló tagok felvétele. Ki a da­lárda céljainak előmozdítása tekintetéből, mint pártoló­tag kívánja magát felvétetni, e végett magát az elnök­nél, vagy az egylet bármely tagjánál jelenteni, ez utóbbi nyilatkozatot az elnökhöz, s ez ismét a választmány elé terjeszti, és az illető felvétele a működő tagok felvétele szerint — a választmány által eszközöltetik. 7. §. A tagok jogai. — A) működő tagok. — a) Minden működő tagnak joga van a közgyűlésben a dalárdát érdeklő javaslatokat tenni, és a szőnyegen levő tárgy és indítvány felett szavazni. b) Továbbá minden az egylet által rendezett elő­adásra díjmentesen megjelenhetési joggal családjának egy tagját felruházhatja. A) Pár­toló-ta­gok. a) Joga van minden pártoló-tagnak résztvenni a közgyűlésben, ott a dalárdát érdeklő javaslatokat tenni s a szőnyegen levő tárgy felett szavazni. b) A dalárda által rendezendő dalestélyeken és elő­adásokon saját személyétől beléptidíjat nem fizet. 8. §. A tagok kötelezettségei. A) Működő tagok. — a) Minden működő tag köteles a meghatározandó napokon s időben tartandó tanórában pontosan s lelki­­ismeretesen megjelenni. b) A mely tag négy egymásutáni tanóráról indoko­lás nélkül elmarad, az többé tagnak nem tekintetik s a karigazgató e részbeni bejelentése alapján a választ­mány által a működők sorából kizáratik. c) a tanórák és gyakorlatok, úgy az előadások alatt mindenki komoly és szerény magaviseletre köteleztetik. d) Minden működő tag belépésével kötelezi magát, hogy az egyletnek három évig tagja lesz, azonban a választmány előtt történendő egy havi bejelentés után az egyletből kiléphet. e) Köteles továbbá a dalárda által rendezendő elő­adásokon pontosan megjelenni, — az indokolatlan meg nem jelenés ezen §. b) pontjában körülírt következmé­nyeket vonná maga után. B) Pártoló-tagok. Minden pártoló-tag évenként tetszés szerinti összeg­gel járulhat a dalárda alaptőkéjéhez, de az oszt. ért. 2 írtnál kevesebbet nem tehet, — belépésükkel szintén kötelezik magukat három évig az egyletbeni részvétre. Minden egyes pártoló-tag hátraléka bírói után is be­hajtható. — Az ajánlott összegek félévenként, fize­tendők. 9. §. Igazgatás és felügyelet. A dalár­dát a közgyűlés, s egy 15 tagból álló választmány igaz­gatja. Radics Pista * — Nép­ballada. — Jaj be keskeny, jaj be bosszú ez az út, Hej! amelyen kilenc betyár elindult. ..Fordulj vissza, kedves babám írtadról, Hej! amelyen kilenc betyár elindult !“ „Adjon isten korcsmárosné jó estét! “ „Adjon isten kilenc betyár nektek is!“ Korcsmárosné szép piros bort hozott be. A betyárok el sem fogadták tőle. „Korcsmárosné nem kell nekünk a borod Még az éjjel piros véred kiontjuk ! Fenjed a kést, fenjed Jancsi élesre, Hadd vágom le mind a hetet egyszerre!4 Radics Pista kiment a másik házba, Julcsa húgát a bölcsőnél találja: „Ringasd húgom, ringasd a testvéredet!“ Még az éjjel kés járja a szivedet! * „Két húg vére hull a földre­­ , Jaj, hogy menjek a mennyekbe!?“ Radics Pista kiment most a konyhába A harmadik hugát sírva találja: „Édes bátyám, ne fogjanak megölni, Nem fogom a neveket kimondani!“ „Szúrjál Jancsi a szivébe, Jaj, hogy menjek a mennyekbe?!“ Radics Pista kiment a ház elébe, Három bugát találja térdepelve. „Jaj istenem, vedd hozzád a lelkünket, Vigyél fel a mennyországba bennünket!“ A kés alatt piros vér hull, Radics Pista arca borul . . . „Jó pajtások, ne bántsátok a kicsit, Szivem úgy is fáj e sok vért látni itt!“ A betyárok fogják Radicst, megkötik, Bűnös testét Duna vizébe vetik. * * * Kimene a kis­béres a tanyára, Minden ajtót zárva, nyitva találja, „Én istenem, nem jól van itt a dolog, Minden ajtót zárva, nyitva találok!“ Belépett a konyhaajtó küszöbén, Térdig vérben nem maradhatott szegény, Felnézett a kök­re, magas egekre, „Jaj istenem­, ne vigy a kisértetbe!“ * Iricz Dávid h.-m.-vásárhelyi főgymnasiumi tanuló nép­­költészeti gyűjteményéből A kalandor. Aasolaat Alfréd bostólya (Folytatás.) XXVIII. Lövésem nem talált. Medor azonban a lövés hang­jára felszökött helyéről s a nemzetőr torkára ugrott. Ez ösztönszerüleg hátrálni akart, de mivel háta mö­gött a Thorion volt, belebukott s elejtő fegyverét is. A fegyver elsült, azonban minden veszély nélkül. Szerencsére tudott úszni, s kevés idő alatt elért a túlpartra. Kiáltása és a puskalövések odahozták társait s ezek nemsokára jókora távolságra körülfogták a szik­lát, a melynek üregébe menekültem. — Keressétek — kiáltá át hozzájuk a nemzetőr, kiúszva a túlpartra s a vizet rázva magáról — keres­sétek ott az üregben, ott vannak! A többes szám, a­melyet az rám és Modorra hasz­nált, megkétszerezte ellenségeimnél az elővigyázatot.­­— Hányan vannak ? — kérdé a csapat kapitánya. — Lépjen be, és majd meg fogja látni! — hang­zott a válasz. Nagyon reszkedvű lett a miatt, hogy a vízbe bu­kott, s attól tartott, hogy társai ki fogják gúnyolni. Meg akarta őket előzni, s bizonytalanságban hagyta azokat. Eközben tanakodni kezdtek odakint. — Az egész bandának itt kell lenni — mondá a kapitány. — Ki kell előbb kémlelnünk őket. Ezt mondva nekihasalt a sziklának s egy kissé meghajolt, hogy az üregbe beláthasson. Vártam­ rá. Hallottam beszélgetésük minden szavát, s készen tartom fegyveremet. Alig pillantam meg fejét a szikla szélén, a mikor csákója felső részére egy lövést irányoztam. Ez mivel nem volt megerősítve, allán a vízbe repült, és a kapitány egy pillanat alatt a szikla mögé vonta magát. — Nos kapitány! — kiáltott át a túlpartra mene­kült nemzetőr — hányan vannak? megszámlálta-e önöket? A többi nemzetőrök hangosan nevetni kezdtek. Csu­pán a kapitány nem nevetett. — Lássuk — mondá — az egész banda, úgy tu­dom tiz tagból állt. A tiz rablóból három már meghalt, ezek hulláit a múlt éjjel megtaláltuk. Egy kevés türe­lem és bátorság s nem sokára készen lehetünk velük. — De hát — szólt közbe egy a nemzetőrök közöl — a kapitány úr előadása szerint a bandának még min­dig hét jól fegyverzett embere és egy kutyája van. Ta­lán jobb lenne, hogy ha a­helyett, hogy őket élve el­­fogdosnák­ vagy megölnék,­­ körülvennék az üreget, vagy pedig tisztességes feltételek mellett fölszólítanák őket, hogy adják meg magukat .... — No igen — szólt a kapitány — hogy például a bakó, aki majd lenyaktilózza őket, e műtétnél hófehér salon-keztyűt fog a kezén viselni___ Barátim, nekünk még ez este és tüstént végeznünk kell, különben kény­telenei­ leszünk az egész éjszakát itt tölteni el. — Igaza van — szólt egy a nemzetőrök közül — hanem hát ki lesz a kezdő ? E szóra rögtön készen volt egy a nemzetőrök kö­zül. Kiránta pisztolyát övéből, fölvonta a kakast, kard­ját a másik kezébe vette s az üreg nyilása felé bátran kezdett behatolni a bokrok közt. A mikor észrevett, rámlőtt, azonban annyira elsi­etve, hogy az nem találhatott, mivel nem is vehetett célba. A golyó helyettem a sziklát találta s a vizbe pattant vissza. Most egy kardvágást irányzott felém, azonban én rögtön oly erővel ragadtam meg mindkét karját, hogy ő elejte a fegyvert. Ekkor belöktem a vizbe s mosolyogva mondám : „légy a Jaquet társa,“ a mit az nagy gyor­sasággal s egészen könnyedén meg is tett. Hanem ez alatt már egy harmadik nemzetőr elfog­lalta ennek a helyét, más kettő meg készen állt, hogy ezt kövesse. A hű Medor azonban az elsőt oly jóízűen találta megharapni s erre ez oly szivéből jövő kiáltást hallatott, hogy azok mind a hárman megborzadva vonultak vissza. — Maga az ördög van ebben az üregben itt! — mondá egyikük. — Menjünk aludni kapitány, majd visz­­szajöhetü­nk ide reggel. — S magunkat gúny tárgyul tehetjük ki a Saint- Julieni gyermekeknek, — viszontá az — a miatt, mert Fenestranges Róberttel és kutyájával nem bírtunk el­bánni. Nemde igaz? Azonban kezünkre kell ő kelmének kerülni, ha máskép nem, hát kif­üstöljü­k őt az üregből. E szavaknál, a­melyeket egészen tisztán hallottam, elveszettnek tekintem magamat. A szegény Medor, mert nem is sejtheté a veszedelmet a mely engem fenyege­tett, egészen boldognak érezte magát, s úgy nézett föl reám, mintha azt akarta volna mondani: ne tarts sem­mitől ! ketten, te és én könnyen végezhetünk ezekkel az emberekkel. Ez alatt a nemzetőrök közül mintegy tizenketten fölmentek a halomra s néhány perc múlva fával meg­terhelve tértek vissza. Ezt fölhalmozták az üreg nyílása körül s én még csak meg sem akadályozhattam őket. És a mikor minden készen volt, mielőtt azt meggyuj­­tották volna, a kapitány igy kiáltott be az üregbe: — Add meg magad Fenestranges polgár! Én nem feleltem fölhívására, hanem azon gondol­­kozom, hogy mit tevő legyek. — Add meg magad — kiálta ismét a tiszt — kü­lönben élve perzselünk meg. — Adjatok öt percnyi időt a gondolkozásra, — válaszolom. Az én részemről ez csel volt, mert koránsem gon­doltam arra, hogy magamat megadjam, sőt inkább arra. 10. §. A kiadások fedezése. A szükséges költségek részint a pártoló­ tagok évi járulékaiból, részint a netaláni rendkívüli adakozások és rendezendő előadá­sok, dalestélyek jövedelméből fedeztetnek. 11. §. A közgyűlés. Rendes közgyűlés évenként csak egyszer tartatik és pedig január hóban, fontos és sürgős esetekben azonban rendkívüli közgyűlés évenként többször is tartathatik H.-M. Vásárhelyt, mint az egy­let székhelyén. Mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés egy­­behivását az elnök nyomatott meghívó jegyek által és helybeli hírlapok útján eszközölteti. 12. §. A közgyűlés jogai: a) Az elnök, az alelnök és a 15 tagú választmánynak titkos szavazat útján általános szótöbbséggeli megválasztása. b) Titkárt, pénztárnokot és karigazgatót választ. c) A pénztárnok által tett, s a választmánynak be­mutatott évi számadás megvizsgálása a közgyűlés által kinevezendő küldöttség közbejöttével. d) Az egylet feloszlásának elhatározása, mely azon­ban a létező tagok 2/3-ának beleegyezésével történhetik. e) A hanyag, vagy az alapszabályok ellen vétő tisztviselők, — kiket ideiglenesen a választmány is fel­függeszthet — elmozdítása. f) Az alapszabályok bővítése, vagy módosítása a létező tagok 2/3-ának beleegyezésével. g) a közgyűlés hatásköréhez tartozik a választ­mány által tervezett jövő évi költségvetés megállapí­tása. h) A közgyűlés általános szavazattöbbséggel dönt, egyenlő szavazat mellett az elnök szavazata határoz. i) Érvényes határozat hozatalára legalább a tagok fele részének jelenléte szükséges, ha a közgyűlés a ta­gok elegendő számmal meg nem jelenése miatt meg­tartható nem volna, a kitűzött tárgyakra nézve a leg­közelebb összehívandó közgyűlésen a megjelent tagok érvényes határozati joggal bírnak. k) A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök nyitja meg és vezeti. 13­ .§. A választmány. A közgyűlés által vá­lasztott 15 tag, — hová a tisztviselők is tartoznak — képezi a választmányt; ez az egyletet az alapszabályom értelmében, és a közgyűlésnek fenntartott jogaiba nem vágólag igazgatja. Választmányi tagok és az egyleti tisztviselők a köz­gyűlés által egy évre választatnak. Választmányi tag az 5 tisztviselő, a többi 10 tag fele a dalárda működő, fele pedig pártoló tagja lehet póttagokut a dalárda tagjai meghivatnak. A választmány havonként egyszer ülést tart, melye­ket az elnök más esetben is összehívhat, határozat ho­zatalára legalább hat tag jelenléte szükséges. A választmányi ülésekben relatív szótöbbség hatá­roz, egyenlő számú szavazatnál az elnök szava dönt. (Vége következik.)

Next