Hód-Mező-Vásárhely, 1875. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1875-09-12 / 37. szám
rosok ezen versenyre lapok útján oly megjegyzéssel hivatnak meg, miszerint a vám- és szállítási dijak leszállítása céljából az egylet a kellő lépéseket megtette. A versenyre szánt gépek és eszközök e címen küldendők: „A békésmegyei gazdasági egyletnek B.Csabán. (Magyarországon.)“ 9. Versenyző gyáros urak felkéretnek, hogy verseny tárgyaikat f. évi szeptember hó 20-ig Bartóky István rendezőnek B.-Csabán, áruk megemlítésével, bejelentsék. A verseny tárgyaknak f. évi szeptember 31-ig B.-Csabán meg kell érkezniük; elhelyezésükről és a verseny helyére való szállításukról az egylet gondoskodik. 10. A verseny esős idő esetén a következő alkalmas napokon fog megtartatni. 11. A bíráló bizottság a gazd. egylet igazg. választmánya által fog megalakíttatni, s e mutatkozó szükség szerint a helyszínen az egyleti rendező elnökök által bővíttetni. A bírálat könnyítése s gyorsítása céljából a bírálók több albizottságra oszolnak. 12. Ezen bizottságok a bírálásnál 50 számot kapnak rendelkezésükre, és pedig a) gép vagy eszköz szilárdságára 10 számot, a vonó erőre, erő, mező alkalmazásával 10 számot, c) a munka minőségére 10 számot, d) a munkások számára és az erő igényére 10 számot, e) a gép vagy eszköz árára 10 számot. Ezen tételek szerint minden egyes versenyző gép vagy eszköz, kapja kiérdemlett számjait, s ezek összege fogja az illető gépek és eszközök elsőbbségét eldönteni. A gépek és eszközök minden csoportja kiérdemlett sorozat szerint háromféle díjazásban fog részesülni: egy-egy ezüst, egy-egy bronz érem s egyegy dicsérő oklevélben; utóbbiakból esetleg több is kiosztható. 14. A bírálat eredménye a verseny végeztével az egyleti elnök által a helyszínen és későbben a lapok utján is közhírré fog tétetni. Az igazgatóválasztmány meghagyásából B.Csabán, augusztus 15-én, 1875. Rimler Pál, Bartóky István, Udvardy János, rendezők. A „h.-m.-vásárhelyi dalábra“ alapszabályai. 1. §. Az egylet neve. Az egylet neve „hódmező-vásárhelyi dalárda.“ 2. §. A dalárda célja. A dalárda célja az ének-zenének mivelése és gyakorlása a társasélet s erkölcsi érzület nemesítésére. 3. §. Eszközök a cél elérésére. Fent előadott célját a dalegylet az által véli elérhetni, hogy hetenként kétszer, szükségéhez képest azonban többször is gyakorlatot tart. 4. §. A dalárda alakulása. A dalárda működő és pártoló tagokból áll és alakul. 5. §. Működő tagok felvétele. Azok, kik mint működő tagok kívánnak a dalárdába lépni, e célból magukat a karigazgatónál jelentik, s az előtte teendő vizsgát kiállván, ajánlata folytán a választmány által — ha ellenök kifogás nem létetik, s különben feddhetlen jellemű, önálló egyének — felvétethetnek, s írásbeli jegygyel (diplomával) elláttatnak. — A felvétel a közgyűlésnek bejelentendő. A felvett tagok neveiket sajátkezűleg írják be a tagok névsoráról vezetett jegyzőkönyvbe. 6. §. A pártoló tagok felvétele. Ki a dalárda céljainak előmozdítása tekintetéből, mint pártolótag kívánja magát felvétetni, e végett magát az elnöknél, vagy az egylet bármely tagjánál jelenteni, ez utóbbi nyilatkozatot az elnökhöz, s ez ismét a választmány elé terjeszti, és az illető felvétele a működő tagok felvétele szerint — a választmány által eszközöltetik. 7. §. A tagok jogai. — A) működő tagok. — a) Minden működő tagnak joga van a közgyűlésben a dalárdát érdeklő javaslatokat tenni, és a szőnyegen levő tárgy és indítvány felett szavazni. b) Továbbá minden az egylet által rendezett előadásra díjmentesen megjelenhetési joggal családjának egy tagját felruházhatja. A) Pártoló-tagok. a) Joga van minden pártoló-tagnak résztvenni a közgyűlésben, ott a dalárdát érdeklő javaslatokat tenni s a szőnyegen levő tárgy felett szavazni. b) A dalárda által rendezendő dalestélyeken és előadásokon saját személyétől beléptidíjat nem fizet. 8. §. A tagok kötelezettségei. A) Működő tagok. — a) Minden működő tag köteles a meghatározandó napokon s időben tartandó tanórában pontosan s lelkiismeretesen megjelenni. b) A mely tag négy egymásutáni tanóráról indokolás nélkül elmarad, az többé tagnak nem tekintetik s a karigazgató e részbeni bejelentése alapján a választmány által a működők sorából kizáratik. c) a tanórák és gyakorlatok, úgy az előadások alatt mindenki komoly és szerény magaviseletre köteleztetik. d) Minden működő tag belépésével kötelezi magát, hogy az egyletnek három évig tagja lesz, azonban a választmány előtt történendő egy havi bejelentés után az egyletből kiléphet. e) Köteles továbbá a dalárda által rendezendő előadásokon pontosan megjelenni, — az indokolatlan meg nem jelenés ezen §. b) pontjában körülírt következményeket vonná maga után. B) Pártoló-tagok. Minden pártoló-tag évenként tetszés szerinti összeggel járulhat a dalárda alaptőkéjéhez, de az oszt. ért. 2 írtnál kevesebbet nem tehet, — belépésükkel szintén kötelezik magukat három évig az egyletbeni részvétre. Minden egyes pártoló-tag hátraléka bírói után is behajtható. — Az ajánlott összegek félévenként, fizetendők. 9. §. Igazgatás és felügyelet. A dalárdát a közgyűlés, s egy 15 tagból álló választmány igazgatja. Radics Pista * — Népballada. — Jaj be keskeny, jaj be bosszú ez az út, Hej! amelyen kilenc betyár elindult. ..Fordulj vissza, kedves babám írtadról, Hej! amelyen kilenc betyár elindult !“ „Adjon isten korcsmárosné jó estét! “ „Adjon isten kilenc betyár nektek is!“ Korcsmárosné szép piros bort hozott be. A betyárok el sem fogadták tőle. „Korcsmárosné nem kell nekünk a borod Még az éjjel piros véred kiontjuk ! Fenjed a kést, fenjed Jancsi élesre, Hadd vágom le mind a hetet egyszerre!4 Radics Pista kiment a másik házba, Julcsa húgát a bölcsőnél találja: „Ringasd húgom, ringasd a testvéredet!“ Még az éjjel kés járja a szivedet! * „Két húg vére hull a földre , Jaj, hogy menjek a mennyekbe!?“ Radics Pista kiment most a konyhába A harmadik hugát sírva találja: „Édes bátyám, ne fogjanak megölni, Nem fogom a neveket kimondani!“ „Szúrjál Jancsi a szivébe, Jaj, hogy menjek a mennyekbe?!“ Radics Pista kiment a ház elébe, Három bugát találja térdepelve. „Jaj istenem, vedd hozzád a lelkünket, Vigyél fel a mennyországba bennünket!“ A kés alatt piros vér hull, Radics Pista arca borul . . . „Jó pajtások, ne bántsátok a kicsit, Szivem úgy is fáj e sok vért látni itt!“ A betyárok fogják Radicst, megkötik, Bűnös testét Duna vizébe vetik. * * * Kimene a kisbéres a tanyára, Minden ajtót zárva, nyitva találja, „Én istenem, nem jól van itt a dolog, Minden ajtót zárva, nyitva találok!“ Belépett a konyhaajtó küszöbén, Térdig vérben nem maradhatott szegény, Felnézett a kökre, magas egekre, „Jaj istenem, ne vigy a kisértetbe!“ * Iricz Dávid h.-m.-vásárhelyi főgymnasiumi tanuló népköltészeti gyűjteményéből A kalandor. Aasolaat Alfréd bostólya (Folytatás.) XXVIII. Lövésem nem talált. Medor azonban a lövés hangjára felszökött helyéről s a nemzetőr torkára ugrott. Ez ösztönszerüleg hátrálni akart, de mivel háta mögött a Thorion volt, belebukott s elejtő fegyverét is. A fegyver elsült, azonban minden veszély nélkül. Szerencsére tudott úszni, s kevés idő alatt elért a túlpartra. Kiáltása és a puskalövések odahozták társait s ezek nemsokára jókora távolságra körülfogták a sziklát, a melynek üregébe menekültem. — Keressétek — kiáltá át hozzájuk a nemzetőr, kiúszva a túlpartra s a vizet rázva magáról — keressétek ott az üregben, ott vannak! A többes szám, amelyet az rám és Modorra használt, megkétszerezte ellenségeimnél az elővigyázatot.— Hányan vannak ? — kérdé a csapat kapitánya. — Lépjen be, és majd meg fogja látni! — hangzott a válasz. Nagyon reszkedvű lett a miatt, hogy a vízbe bukott, s attól tartott, hogy társai ki fogják gúnyolni. Meg akarta őket előzni, s bizonytalanságban hagyta azokat. Eközben tanakodni kezdtek odakint. — Az egész bandának itt kell lenni — mondá a kapitány. — Ki kell előbb kémlelnünk őket. Ezt mondva nekihasalt a sziklának s egy kissé meghajolt, hogy az üregbe beláthasson. Vártam rá. Hallottam beszélgetésük minden szavát, s készen tartom fegyveremet. Alig pillantam meg fejét a szikla szélén, a mikor csákója felső részére egy lövést irányoztam. Ez mivel nem volt megerősítve, allán a vízbe repült, és a kapitány egy pillanat alatt a szikla mögé vonta magát. — Nos kapitány! — kiáltott át a túlpartra menekült nemzetőr — hányan vannak? megszámlálta-e önöket? A többi nemzetőrök hangosan nevetni kezdtek. Csupán a kapitány nem nevetett. — Lássuk — mondá — az egész banda, úgy tudom tiz tagból állt. A tiz rablóból három már meghalt, ezek hulláit a múlt éjjel megtaláltuk. Egy kevés türelem és bátorság s nem sokára készen lehetünk velük. — De hát — szólt közbe egy a nemzetőrök közöl — a kapitány úr előadása szerint a bandának még mindig hét jól fegyverzett embere és egy kutyája van. Talán jobb lenne, hogy ha ahelyett, hogy őket élve elfogdosnák vagy megölnék, körülvennék az üreget, vagy pedig tisztességes feltételek mellett fölszólítanák őket, hogy adják meg magukat .... — No igen — szólt a kapitány — hogy például a bakó, aki majd lenyaktilózza őket, e műtétnél hófehér salon-keztyűt fog a kezén viselni___ Barátim, nekünk még ez este és tüstént végeznünk kell, különben kénytelenei leszünk az egész éjszakát itt tölteni el. — Igaza van — szólt egy a nemzetőrök közül — hanem hát ki lesz a kezdő ? E szóra rögtön készen volt egy a nemzetőrök közül. Kiránta pisztolyát övéből, fölvonta a kakast, kardját a másik kezébe vette s az üreg nyilása felé bátran kezdett behatolni a bokrok közt. A mikor észrevett, rámlőtt, azonban annyira elsietve, hogy az nem találhatott, mivel nem is vehetett célba. A golyó helyettem a sziklát találta s a vizbe pattant vissza. Most egy kardvágást irányzott felém, azonban én rögtön oly erővel ragadtam meg mindkét karját, hogy ő elejte a fegyvert. Ekkor belöktem a vizbe s mosolyogva mondám : „légy a Jaquet társa,“ a mit az nagy gyorsasággal s egészen könnyedén meg is tett. Hanem ez alatt már egy harmadik nemzetőr elfoglalta ennek a helyét, más kettő meg készen állt, hogy ezt kövesse. A hű Medor azonban az elsőt oly jóízűen találta megharapni s erre ez oly szivéből jövő kiáltást hallatott, hogy azok mind a hárman megborzadva vonultak vissza. — Maga az ördög van ebben az üregben itt! — mondá egyikük. — Menjünk aludni kapitány, majd viszszajöhetünk ide reggel. — S magunkat gúny tárgyul tehetjük ki a Saint- Julieni gyermekeknek, — viszontá az — a miatt, mert Fenestranges Róberttel és kutyájával nem bírtunk elbánni. Nemde igaz? Azonban kezünkre kell ő kelmének kerülni, ha máskép nem, hát kifüstöljük őt az üregből. E szavaknál, amelyeket egészen tisztán hallottam, elveszettnek tekintem magamat. A szegény Medor, mert nem is sejtheté a veszedelmet a mely engem fenyegetett, egészen boldognak érezte magát, s úgy nézett föl reám, mintha azt akarta volna mondani: ne tarts semmitől ! ketten, te és én könnyen végezhetünk ezekkel az emberekkel. Ez alatt a nemzetőrök közül mintegy tizenketten fölmentek a halomra s néhány perc múlva fával megterhelve tértek vissza. Ezt fölhalmozták az üreg nyílása körül s én még csak meg sem akadályozhattam őket. És a mikor minden készen volt, mielőtt azt meggyujtották volna, a kapitány igy kiáltott be az üregbe: — Add meg magad Fenestranges polgár! Én nem feleltem fölhívására, hanem azon gondolkozom, hogy mit tevő legyek. — Add meg magad — kiálta ismét a tiszt — különben élve perzselünk meg. — Adjatok öt percnyi időt a gondolkozásra, — válaszolom. Az én részemről ez csel volt, mert koránsem gondoltam arra, hogy magamat megadjam, sőt inkább arra. 10. §. A kiadások fedezése. A szükséges költségek részint a pártoló tagok évi járulékaiból, részint a netaláni rendkívüli adakozások és rendezendő előadások, dalestélyek jövedelméből fedeztetnek. 11. §. A közgyűlés. Rendes közgyűlés évenként csak egyszer tartatik és pedig január hóban, fontos és sürgős esetekben azonban rendkívüli közgyűlés évenként többször is tartathatik H.-M. Vásárhelyt, mint az egylet székhelyén. Mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés egybehivását az elnök nyomatott meghívó jegyek által és helybeli hírlapok útján eszközölteti. 12. §. A közgyűlés jogai: a) Az elnök, az alelnök és a 15 tagú választmánynak titkos szavazat útján általános szótöbbséggeli megválasztása. b) Titkárt, pénztárnokot és karigazgatót választ. c) A pénztárnok által tett, s a választmánynak bemutatott évi számadás megvizsgálása a közgyűlés által kinevezendő küldöttség közbejöttével. d) Az egylet feloszlásának elhatározása, mely azonban a létező tagok 2/3-ának beleegyezésével történhetik. e) A hanyag, vagy az alapszabályok ellen vétő tisztviselők, — kiket ideiglenesen a választmány is felfüggeszthet — elmozdítása. f) Az alapszabályok bővítése, vagy módosítása a létező tagok 2/3-ának beleegyezésével. g) a közgyűlés hatásköréhez tartozik a választmány által tervezett jövő évi költségvetés megállapítása. h) A közgyűlés általános szavazattöbbséggel dönt, egyenlő szavazat mellett az elnök szavazata határoz. i) Érvényes határozat hozatalára legalább a tagok fele részének jelenléte szükséges, ha a közgyűlés a tagok elegendő számmal meg nem jelenése miatt megtartható nem volna, a kitűzött tárgyakra nézve a legközelebb összehívandó közgyűlésen a megjelent tagok érvényes határozati joggal bírnak. k) A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök nyitja meg és vezeti. 13 .§. A választmány. A közgyűlés által választott 15 tag, — hová a tisztviselők is tartoznak — képezi a választmányt; ez az egyletet az alapszabályom értelmében, és a közgyűlésnek fenntartott jogaiba nem vágólag igazgatja. Választmányi tagok és az egyleti tisztviselők a közgyűlés által egy évre választatnak. Választmányi tag az 5 tisztviselő, a többi 10 tag fele a dalárda működő, fele pedig pártoló tagja lehet póttagokut a dalárda tagjai meghivatnak. A választmány havonként egyszer ülést tart, melyeket az elnök más esetben is összehívhat, határozat hozatalára legalább hat tag jelenléte szükséges. A választmányi ülésekben relatív szótöbbség határoz, egyenlő számú szavazatnál az elnök szava dönt. (Vége következik.)