Magyar Nemzetőr, 1919. november (49. évfolyam)

1919-11-21

Hódmezővásárhely 1919 november 21 49-ik évfolyam. Cenzúrát: Subl. Borza. Péntek b£d_„aborvola nsd Előfizetési árak helyben és vidékre. Negyed évre 30.— Fél évre 60.— Egész évre * 120.— Egyes szám ára istx. 40. fillér. ?A Lapzártáid/;-«, ti órakor ts obh-toi&tsr. s.virj&t Merreasztó: 8 t ROTH ANTAL. als 19^2«l«sv]ölibi SHrkMEtőség fea4^r fítvsU! Is ^ kossutii-tér, ’’év, **É8*alát B* templombazár. CKpsirta d. «,,,11 órakor. ““ tliMart torn­a»! f JEElleSil CTaill1091 Mu!un e leigen jbyga — Bet akarta kebelezni Szer­biát, Albániát és Mon­tenegrót A nagy osztrák álom. A bécsi Arbeiter Zeitung okiratokat közöl a "berlini vizsgáló bizottság tárgyalá­saival kapcsolatban. Megtud­­j­uk ezekből az okiratokból, minő része volt a központi hatalmak 1916. decemberi békeajánlatában Burjánnak és minő ,szerep jutott abban Conrádnak, a vezérkar főnö­kének. Burján bárói szerep­lése tiszteletreméltó, Conrádé megdöbbentő. A bécsi mun­­káslapban­ közölt okmányok­ból mindenekelőtt meg lehet állapítani,­ hogy ■ az első béke­­ajánlatot Bécsben­­kezdemé­nyezték. Mint Burján báró­nak Conrád vezérkari főnök­höz 1916. november 15-ikén i­ntézeti leveléből látható, Burjánnak Bethman-Hollwig-­ gel f­olytatott tanácskozásá­ról készített jelentéshez négy függelékes nagy|^.ejfelé. Ezek­ből kitűnik,­­hogy Buriát a bárót az indította a békés ajánlat eszméjének megindí­tására, hogy súly­os gazdasági helyzet, a Közép-Európát pusztító harc és a későbbi súlyos harcokra való kilátás, melyek ha eredményesek is, akkor sem ,fejezhetik be a háborút, szükségessé teszik annak megfontolását, hogy a^középhatalmak a békekitér- Ietet tegyenek. Ez indítvány kapcsán megindult: aj diplo­máciai tárgyalás Bécs ,Bp^^) n­h közt. Budán­ra konkrét békefeltételek közlése ’mel­lett volt; Bethmann Höllweg, a ’ném­et császár tudtával, ellenezte azt íjthaf'­T.’idA .f. ' Fölöttébb érdekesek, ta­nulságosak és jelelemzők azok a megjegyzések, melyeket Conrád báró, a vezérkar fő­nöke tett az okiratokra­. E megjegyzésekben Conrádnak az a felfogása nyilvánul meg, hogy a békeajánlat ered­ménytelen marad, sőt káros lehet, ha nem végződik még kíméletlenebb, harccal való feny­egetéssel* vagyis ‘az el­lenségre nézve a legsúlyo­sabb veszedelemmel a ten­geralattjárók kíméletlen ha-­ orujával, amelyet azonban, ha rá kerül a sor, hatalmas erővel kell megkezdeni. v A békefeltételek vázlatához fű­je rö/*dqjsjf Uexei sic G—£ .o ,b zott megjegyzéseiben a többi közt azt követeli . Conrád* hogy Szerbiát semmi körül­mények között se adják visz­­sza többé.¡Késeb Szerbiát csa­tolják »Bulgáriához, a többi részét pedig kebelezzék be­ a monarkiába. Albánia és Mon­tenegró szintén legyen a monarkiáé. A vázlat követeli a­­­égy szövetséges hatalom területé­­nek teljes integritását. Conrád báró egyébként Belgium visszaállítása mellett volt, de nem lelkesült­­valami na­gyon a német gyarmatfő visszaadásáért Nem tartotta olyannak ezt a követelést s azt a másikat,­ hogy a Kongó államot kebelezzék be a né­­­pet gyarmatokba, hogy a kapa­d­ályt v állítsanak, velük a béke megkötése elé,....­Lengydorzs szagnak Conrád báró hajlan­dó volt helyi,­ jelentőségű stratégiai úthatárkiigazitásokat adni, de csak úgy, ha Len­gyelország viszonzásul szo­rosan csatlakozik a középha­talmakhoz. .Örül—660 A központi hatalmak stra­tégiai határkiigazítástokat kö­­vetelték ( Németországban és Au­sztria-Magya­rországon Oroszországgá), Kürfölddel és ír Litvániával, valamint atóniával Rgemben; utóbbival főképpen a Vaska­­punál.­Ehhez a pontho k Epen rád a következő megjegyzést : I9#igyi/1 G­ygöd .gttg ialisl f­arm Igém a Kimpolungtól délkeletre levő területen is, ahol Dornavatrával össze­köttetésünket a határ közel­­­­sége­in vesz­élyeztek­, éstovábbá valamennyi határszoroson, amennyiben kedvező, fekvér­­ó erődítéseket építhetünk, különösen Brassótól délre, továbbá Bulgária határainak kibővítését, Szerbiának bol­gár megszállás alatt levő egész keleti részé­vel,Macedó­­niával és Dobrudzsával. Burián feltételei számot ver­­ettek a szerb királyság visz­­szaállításával. Conrad erről a követjlcezeketairjftißMpgioxgsd — A szerb királyságot sem­mi szín alatt sem szabad visszaállítani. Hisz ez annyit jelentene, hogy ugyanazokat Jsgsts ásítszat msn zanas uracs­’, »­s ipzzpsd­n­pvüi a viszonyokat állitasják hely­­re, amelyek a gyilkos­ hábo­rúra vezettek. Egyenesen bőn lenne­, ez a monarchi hival szemben A délszláv kérdést most meg kell oldani Ma­gyarország minden önző­ el­lenállása dacára. Azután három pontot so­­ftiisteleni: a :­r­atuasebnit — Kelet-Szerbiát, szerző­­désszerűleg­­­ át kell enged­ni Bulgáriának, a­mi megmarad Szerbiából,­­ azt a monarchi­ába kell bekebelezni. Albá­niát szintén a monarchiába kell bekebelezni, Montenegró természetesen szintén a mo­narchiának ju­tna. Megköve­teli ezt már a cararói hadi­­k­ikötőnek teljes biztosságáig, így akarta megcsinálni Con­rad népek* és országok lejfá­­zásávall a nagy Ausztriát (mert ő mindig csak arra gondolt), amikor már közel járt hozzá a világ, hogy meg­csendüljön ./Ja­ .halálharang a habsburgi monarchia felett. fái «pfifnBS* tOd^JSMTOSBBiU szövetség kebelében Nagy­­brittániának és Franciaország­nak testvéri együttműködése értékes és hasznos lesz. Ang­liának és Franciaországnak minden­ más, szövetségesét meghaladó érdeke a versail­­lesi szerződés betartása és hosszú éveken keresztül kö­zös feladatuk az lesz, hogy a béke végrehajtását ellen­őrizzék. Európát minden újzibb kalandtól megóvják és a meg­nyert háborúra méltóknak mutatkozzanak azzal, hogy minden jövő háborút lehe­tetlennél lesüngtcvn. Á­­gin­ta este a francia nagykö­vetség rendez díszebédet Poin­caré tiszteletére. Csütörtökön az elnök visszatér Parisba. Az angol király ’ cs. Po­in­caré pohárbeszöntője. Paris, nov. 17. Londoni je­lentés szerint Poincaré elnö­köt Dovereníjji , gyafesi, her­ceg, Londonban ,ak­­i Viktória­­pályaudvaron pedig az angol király és a királyné fogadta. György angol király Poin­­carénak és feleségének tisz­teletére,. diszebédet adott, a rmelyqn a király-P­ohárköszönt tót njon^jQ^i Felköszöntőjé­­ben Györ­gy!:ikirályi hangsu­­lyozta, hogy Anglia, ismét ta­nújelét adta szövetségi hitsén géögfé­gésznek nyi­latkozott arra, hogy Francia­­országnak ismét ^segítségére siessen, btt\;|franciaországot régi ellensége újból fenye­geto4'»i7 jel drinb ,-fy.,Arra kérem a . Minden­, hatót — folytatta a. király — hogy a mostani borzalomnak Viaszatérését akadályozza meg és hogy a népszövetség a vi­lágbékét biztosítsa és minden egip részére tegye lehetővé, hogy föladatait nyugodtan és kölcsönös bizalommal végez­?A nia... ímit c ’. a Poincaré elnök válaszában annak a reményének adott kifejezést, hogy Angliának soha sem lesz alkalma ünne­pélyes ígéretének beváltására. Reméli,­azonban, hogy a nép­ Kivonat *» 21 és 25-­ ren«É«retek,&viéc 1. Vétségnek tekintendő. Az,­ aki 'akár számlékosan terjes^ közöl„L!akár igazsá­gos, akár .a képzelt híreket nyilvános helyeken, tallomá­­sokon, utakon’»tb.­ vagy véle­ményeket a hadműveletekre vonatkozóiig;' a 'j csapatok hely változásának tervrajzáról, katonai‘ hatósági.. .rendelke­­zéséről, , uggyn; aká­r­milyen ügyről, ami a román had­sereg érdekében f^ál.­­Ezt a vétséget a hadbírók első"éS­tIfelsó fokú Bíróság­­nál azegy évi fogházzal és 2000 lei pénzbüntetéssel Sújtják és itabkí'i Isbuj Tfijifrm JuvigalaG Har: Sfept említett tettek kémkedés céljából követik el. az illetőt a háború idején életben levő büntető törvé­nyek által előírt büntetések érik? TaUiimr nTOmimTW A déhi hadcsoport parancs­noka­:od.ro ds m­aouDc 7 idífi Halbar s­iku tábornok. A magyar hadifoglyok hazaszállítása. els'iJaao jsonfrSh: esiussB kJ 250 ara#* frank a fejenkénti -h­asZ­n szálliítai díj. ,aea Az a bizottság, amely a ma­gyar­­ kormány­ meghagyásából Bécsben működik s az áptint missziókkal tárgyal a foglyok hazaszállításáról, már összegyűj­tötte azt az anyagot,­­amelyet a párisi békekonferencia elé fog terjeszteni. Végeredményében ugyanis a" pjagyar hadi­foglyok v... "s­­­írté csakis a béke­megkötése utáni időben várható s csakis az antant hathatós párt­fogása folytán Luklán­ Szibéria-

Next