Magyar Nemzetőr, 1919. november (49. évfolyam)
1919-11-21
Hódmezővásárhely 1919 november 21 49-ik évfolyam. Cenzúrát: Subl. Borza. Péntek b£d_„aborvola nsd Előfizetési árak helyben és vidékre. Negyed évre 30.— Fél évre 60.— Egész évre * 120.— Egyes szám ára istx. 40. fillér. ?A Lapzártáid/;-«, ti órakor ts obh-toi&tsr. s.virj&t Merreasztó: 8 t ROTH ANTAL. als 19^2«l«sv]ölibi SHrkMEtőség fea4^r fítvsU! Is ^ kossutii-tér, ’’év, **É8*alát B* templombazár. CKpsirta d. «,,,11 órakor. ““ tliMart torna»! f JEElleSil CTaill1091 Mu!un e leigen jbyga — Bet akarta kebelezni Szerbiát, Albániát és Montenegrót A nagy osztrák álom. A bécsi Arbeiter Zeitung okiratokat közöl a "berlini vizsgáló bizottság tárgyalásaival kapcsolatban. Megtudjuk ezekből az okiratokból, minő része volt a központi hatalmak 1916. decemberi békeajánlatában Burjánnak és minő ,szerep jutott abban Conrádnak, a vezérkar főnökének. Burján bárói szereplése tiszteletreméltó, Conrádé megdöbbentő. A bécsi munkáslapban közölt okmányokból mindenekelőtt meg lehet állapítani, hogy ■ az első békeajánlatot Bécsbenkezdeményezték. Mint Burján bárónak Conrád vezérkari főnökhöz 1916. november 15-ikén intézeti leveléből látható, Burjánnak Bethman-Hollwig- gel folytatott tanácskozásáról készített jelentéshez négy függelékes nagy|^.ejfelé. Ezekből kitűnik,hogy Buriát a bárót az indította a békés ajánlat eszméjének megindítására, hogy súlyos gazdasági helyzet, a Közép-Európát pusztító harc és a későbbi súlyos harcokra való kilátás, melyek ha eredményesek is, akkor sem ,fejezhetik be a háborút, szükségessé teszik annak megfontolását, hogy a^középhatalmak a békekitér- Ietet tegyenek. Ez indítvány kapcsán megindult: aj diplomáciai tárgyalás Bécs ,Bp^^) nh közt. Budánra konkrét békefeltételek közlése ’mellett volt; Bethmann Höllweg, a ’német császár tudtával, ellenezte azt íjthaf'T.’idA .f. ' Fölöttébb érdekesek, tanulságosak és jelelemzők azok a megjegyzések, melyeket Conrád báró, a vezérkar főnöke tett az okiratokra. E megjegyzésekben Conrádnak az a felfogása nyilvánul meg, hogy a békeajánlat eredménytelen marad, sőt káros lehet, ha nem végződik még kíméletlenebb, harccal való fenyegetéssel* vagyis ‘az ellenségre nézve a legsúlyosabb veszedelemmel a tengeralattjárók kíméletlen ha- orujával, amelyet azonban, ha rá kerül a sor, hatalmas erővel kell megkezdeni. v A békefeltételek vázlatához fűje rö/*dqjsjf Uexei sic G—£ .o ,b zott megjegyzéseiben a többi közt azt követeli . Conrád* hogy Szerbiát semmi körülmények között se adják viszsza többé.¡Késeb Szerbiát csatolják »Bulgáriához, a többi részét pedig kebelezzék be a monarkiába. Albánia és Montenegró szintén legyen a monarkiáé. A vázlat követeli aégy szövetséges hatalom területének teljes integritását. Conrád báró egyébként Belgium visszaállítása mellett volt, de nem lelkesültvalami nagyon a német gyarmatfő visszaadásáért Nem tartotta olyannak ezt a követelést s azt a másikat, hogy a Kongó államot kebelezzék be a népet gyarmatokba, hogy a kapadályt v állítsanak, velük a béke megkötése elé,....Lengydorzs szagnak Conrád báró hajlandó volt helyi, jelentőségű stratégiai úthatárkiigazitásokat adni, de csak úgy, ha Lengyelország viszonzásul szorosan csatlakozik a középhatalmakhoz. .Örül—660 A központi hatalmak stratégiai határkiigazítástokat követelték ( Németországban és Ausztria-Magyarországon Oroszországgá), Kürfölddel és ír Litvániával, valamint atóniával Rgemben; utóbbival főképpen a Vaskapunál.Ehhez a pontho k Epen rád a következő megjegyzést : I9#igyi/1 Gygöd .gttg ialisl farm Igém a Kimpolungtól délkeletre levő területen is, ahol Dornavatrával összeköttetésünket a határ közelségein veszélyeztek, éstovábbá valamennyi határszoroson, amennyiben kedvező, fekvéró erődítéseket építhetünk, különösen Brassótól délre, továbbá Bulgária határainak kibővítését, Szerbiának bolgár megszállás alatt levő egész keleti részével,Macedóniával és Dobrudzsával. Burián feltételei számot verettek a szerb királyság viszszaállításával. Conrad erről a követjlcezeketairjftißMpgioxgsd — A szerb királyságot semmi szín alatt sem szabad visszaállítani. Hisz ez annyit jelentene, hogy ugyanazokat Jsgsts ásítszat msn zanas uracs’, »s ipzzpsdnpvüi a viszonyokat állitasják helyre, amelyek a gyilkos háborúra vezettek. Egyenesen bőn lenne, ez a monarchi hival szemben A délszláv kérdést most meg kell oldani Magyarország minden önző ellenállása dacára. Azután három pontot softiisteleni: a :ratuasebnit — Kelet-Szerbiát, szerződésszerűleg át kell engedni Bulgáriának, ami megmarad Szerbiából, azt a monarchiába kell bekebelezni. Albániát szintén a monarchiába kell bekebelezni, Montenegró természetesen szintén a monarchiának jutna. Megköveteli ezt már a cararói hadikikötőnek teljes biztosságáig, így akarta megcsinálni Conrad népek* és országok lejfázásávall a nagy Ausztriát (mert ő mindig csak arra gondolt), amikor már közel járt hozzá a világ, hogy megcsendüljön ./Ja .halálharang a habsburgi monarchia felett. fái «pfifnBS* tOd^JSMTOSBBiU szövetség kebelében Nagybrittániának és Franciaországnak testvéri együttműködése értékes és hasznos lesz. Angliának és Franciaországnak minden más, szövetségesét meghaladó érdeke a versaillesi szerződés betartása és hosszú éveken keresztül közös feladatuk az lesz, hogy a béke végrehajtását ellenőrizzék. Európát minden újzibb kalandtól megóvják és a megnyert háborúra méltóknak mutatkozzanak azzal, hogy minden jövő háborút lehetetlennél lesüngtcvn. Áginta este a francia nagykövetség rendez díszebédet Poincaré tiszteletére. Csütörtökön az elnök visszatér Parisba. Az angol király ’ cs. Poincaré pohárbeszöntője. Paris, nov. 17. Londoni jelentés szerint Poincaré elnököt Dovereníjji , gyafesi, herceg, Londonban ,aki Viktóriapályaudvaron pedig az angol király és a királyné fogadta. György angol király Poincarénak és feleségének tiszteletére,. diszebédet adott, a rmelyqn a király-Pohárköszönt tót njon^jQ^i Felköszöntőjében György!:ikirályi hangsulyozta, hogy Anglia, ismét tanújelét adta szövetségi hitsén géögfégésznek nyilatkozott arra, hogy Franciaországnak ismét ^segítségére siessen, btt\;|franciaországot régi ellensége újból fenyegeto4'»i7 jel drinb ,-fy.,Arra kérem a . Minden, hatót — folytatta a. király — hogy a mostani borzalomnak Viaszatérését akadályozza meg és hogy a népszövetség a világbékét biztosítsa és minden egip részére tegye lehetővé, hogy föladatait nyugodtan és kölcsönös bizalommal végez?A nia... ímit c ’. a Poincaré elnök válaszában annak a reményének adott kifejezést, hogy Angliának soha sem lesz alkalma ünnepélyes ígéretének beváltására. Reméli,azonban, hogy a nép Kivonat *» 21 és 25- ren«É«retek,&viéc 1. Vétségnek tekintendő. Az, aki 'akár számlékosan terjes^ közöl„L!akár igazságos, akár .a képzelt híreket nyilvános helyeken, tallomásokon, utakon’»tb. vagy véleményeket a hadműveletekre vonatkozóiig;' a 'j csapatok hely változásának tervrajzáról, katonai‘ hatósági.. .rendelkezéséről, , uggyn; akármilyen ügyről, ami a román hadsereg érdekében f^ál.Ezt a vétséget a hadbírók első"éStIfelsó fokú Bíróságnál azegy évi fogházzal és 2000 lei pénzbüntetéssel Sújtják és itabkí'i Isbuj Tfijifrm JuvigalaG Har: Sfept említett tettek kémkedés céljából követik el. az illetőt a háború idején életben levő büntető törvények által előírt büntetések érik? TaUiimr nTOmimTW A déhi hadcsoport parancsnoka:od.ro ds maouDc 7 idífi Halbar siku tábornok. A magyar hadifoglyok hazaszállítása. els'iJaao jsonfrSh: esiussB kJ 250 ara#* frank a fejenkénti -hasZn szálliítai díj. ,aea Az a bizottság, amely a magyar kormány meghagyásából Bécsben működik s az áptint missziókkal tárgyal a foglyok hazaszállításáról, már összegyűjtötte azt az anyagot,amelyet a párisi békekonferencia elé fog terjeszteni. Végeredményében ugyanis a" pjagyar hadifoglyok v... "sírté csakis a békemegkötése utáni időben várható s csakis az antant hathatós pártfogása folytán Luklán Szibéria-