Magyar Nemzetőr, 1921. július (51. évfolyam)
1921-07-01
2 hogy ne vigyék el vagyonunk megmaradt részét betörni készülő ellenségeink, amit mindenképpen meg kell akadályoznunk. Nem szabad megengednünk, hogy az antant csináljon rendet, nekünk magunknak kell rendet csinálnunk. Ez egy borzasztó feladat. Sokkal szívesebben ülnék az egyetemen, vagy a bankomban, szívesebben mondanám, hogy mindenkinek elengedem az adóját, de akkor le kellene számolnom azzal, hogy magyar vagyok és a vagyonom elveszne. Ezért kell megtennünk ezt az erőlködést, amit Amerika és Európa figyelemmel szemlél és nézi, hogy mit tud a magyar. Ezért öt váltságtörvényt csináltam. Fizessenek a felmentettek. 1. Ki kell váltani azokat a személyeket, akik nem voltak a háborúba, hanem fel voltak mentve. Ezek fizessenek. A hadi váltság az, hogy a felmentetteknek kell eltartani a rokkantakat és pedig nem azért, hogy aki itthon volt, az nem dolgozott volna a hazáért, mert az is dolgozott, de nem volt a halál torkában, nem sírt érte egész éjszaka az édesanyja. Azt mondták, sok amit kivetek. Ne számoljanak a pénzzel! Ki tudja megmondani azt, hogy egy elvesztett fiúnak hány ezer korona ez értéke ?! Nem pénzérték ez, hanem vér. Mennél nagyobb valakinek a vagyona, mennél messzebb volt a harctértől és kisebb a családtagjainak a száma, annál többet fizet. A hadikölcsönak váltósága. A 2-ik a hadikölcsönök és az összes magyar államadósságok váltsága. 123 milliárd adósságot hagytak ránk. A három szörnyeteg: a háború, a forradalom és a kommunizmus csinálta ezeket az adósságokat. Mi ártatlanok vagyunk ebben, mint a tékozló fiú, aki adósságát atyja házára tábláztatta be és nekünk mégis meg kell nyugodnunk. Azt mondták, hogy nem bírjuk el ezt a terheket. Azt őszintén meg kell mondanom a hitelezőknek: „Uraim, becsületes ember vagyok, nem tudok többet fizetni, engedjetek a teherből, ti is jól jártok. Mert mi hasznotok van, ha semmit se kaptok ? Húsz évig bankigazgató voltam. Láttam, hogy mielőtt valakinek kölcsönt adtam, elvittem egy l életbiztosító társasághoz, hogy ha meghal, a kölcsönösszeget a biztosítási összeggel biztosítsam. Az antantnak is azt mondottam : Magyarország nem tud fizetni, az önök kötelessége, hogy biztosítsák be a magyarok életét, hogy dolgozzanak és akkor önök megkapják a pénzt. Lealkudzunk az adóisságokból. Mikor Lord Curzon, Anglia külügyminisztere felállt az angol felsőházban és azt mondta, hogy teljes bizalmát bírja a magyar pénzügyminiszter, mert ilyen jópénzügyminisztere még nem volt Magyarországnak, azt mondottam, hogy Curzon bízzék abban is, hogy én nem tudok többet fizetni, akármit csinál. A hadikölcsönből elveszem annak egyötödét, hiszen a többi kamatját jobb pénzben fogják megkapni. Nekem azt mondják, hogy a magyar gazdákkal szemben kegyetlen vagyok. Igaz, hogy zongorán zongorázok, bár Hegedűs vagyok és ha megnyomok egy billentyűt, kiabál valaki a faluvégén. Azt mondom, hogy ne felejtsék el, hogy én két sakktáblán játszom, a kisebbik itt van, a nagyobbik Párisban. Künn vannak a nagy adósságok. Tíz milliárddal tartozunk a franciáknak hátralékos kamatokért, négy milliárddal az angoloknak. Hogy menjek hozzájuk, ha azt nem mondom, hogy „uraim, mi le vagyunk győzve. Önök látni fogják, hogy milyen igazságtalanul, de a legyőzöttnek egy kötelessége van, hogy becsületes ember legyen. Ezért megmondom, hogy ennyit fogunk fizetni és többet nem tudunk és ezt nekünk el fogják hinni. Fizetni muszáj, így eljutottam a 3 ik vagyonváltság törvényhez. Mikor miniszter lettem azt olvastam, hogy Angliában az a szokás, hogy az angol pénzügyminiszter szobájában ül és jönnek hozzá a borítékok, amelyben az emberek feljelentik magukat, hogy tévedésből kevesebb adót fizettek. Én is ülök a szobámban, jönnek is hozzám borítékok, de pénz nincs bennük. Magyarországon is vannak, akik bejelentik, hogy valaki eltagadta az adóját, de a különbség itt az, hogy míg Angliában az adózó saját magát jelenti fel, addig nálunk a szomszédját. Mindenki nagy örömmel megszavazta a szomszédjának adóemelését, csak a sajátját nem akarja. Önöknek is fizetniök kell, de az egyenlő, igazságos teherviselés elve alapján. Ide jöttem azért, mert a földváltságról van szó. Egy ember nem csinálhat törvényt. Ha valakinek helyes gondolata van, közölje a másikkal. Kötelességem volt a föld népéhez jönni, hogy megbeszéljem a föld váltságtörvényt, hogy önök is nyugodjanak meg és én is megkapjam a pénzemet. Meg kell tanulni, hogy nép nélkül nem lehet a népet kormányozni, hogy a világ legokosabb politikusa se akarjon okosabb lenni, mint saját nemzete. A földváltságnál sem akarok többet, mint 20 százalékát a földnek, a nagyobbaktól földben akarom elvenni, amit a kisgazdának akarom odadni. Nagyatádi földbirtokreformot csinált föld nélkül. Láttam füst nélküli puskaport, drótnélküli távírót és szerelemnélküli házasságot, de földbirtok nélkül földbirtokreformot nem lehet csinálni, tehát nekem föld kell. A magántulajdon szentsége. Nemcsak a magántulajdon elvén állok, de ülök is, mert négy hétig ültem a bolsevisták fogházában és a helyszínén megtanultam, hogy mikép néz ki a szociáldemokrácia. Tehát a földet csak adóban lehet elvenni és akinek azt adjuk, annak meg is kell dolgoznia érte, igaz magyar munkával. A nagyobb földbirtoknak el kell venni egy részét, méltányosan ő válassza ki. Azért nem lehet a javaslat tárgyalását elhalasztani, mert nem lehet egy gazdától sem várni azt, hogy adósságot vegyen fel ingatlanára, ha nem tudja, hogy mennyi föld lesz az övé- A váltság fizethető búzával, munkával, vagy rátáblázott adóssággal. A gazdatársadalom ezt el is fogadja és a néphangulat azt kívánja, hogy még a szünet előtt fejezze be a nemzetgyűlés a javaslat letárgyalását. A gazdatársadalom ezt el is fogadja és tudja, hogy progresziónak kell lenni a földváltságban, vagyis a nagyobbnak többet kell fizetni. Mennyi lesz a földiáltság ? Szentesen megegyeztünk hogy egy holdon alul váltságmentesen hagyom a földet, valamint a gazda két lovát és egy tehenét, úgy a magángazdának, mint a feles bérlőnek is, aki a fronton szolgálatot tett, az kapjon kedvezményeket, kevesebb váltságot fizessen, mint a többi. A kisgazdától 3 métermázsát nem kívánhatok, de hogy ezt megbeszéljük, arra kértem a gazdákat, hogy Kutas pusztán vitassuk meg, hogy mit tudunk fizetni, mit nem. Azt akarom, hogy ne azt az embert lássák bennem, akinek parancsszavára jönnek adózni, hanem azt a magyar embert, aki a magyar igazságot kutatja, aki nemcsak a múlt terheit akarja eltüntetni, hanem a jövőnek is építeni akar. Kijelentem, hogy a bérlőnél magasabb váltságot kell kérnem az ingóért, mint a magángazdánál, mert a bérlőnek az állatban van a vagyona. Törvényjavaslatot nyújtottam be a háborúban szerzett nagyobb vagyonok különváltságára vonatkozólag. Ezt fogom elsősorban megadóztatni, mégpedig nem hagyom kíméletesen. A pénz értékét azért emeltem fel, mert különben az egész magyar középosztály tönkre ment volna. A középosztály utolsó gyerekjátékát is eladta már, és ezt pótolnunk kell, mert hiszen ők is a hazáért áldoztak, az a szegény tisztviselő, aki az utolsó vasalódeszkát eladta, az is hős volt, azt is meg kell jutalmazni. A váltság kulcsát 20 százalékra tettem. Nem kívánok többet a a nagyoktól sem, a kicsiknél kevesebbel is beérem. A román károkat a Tisza mellékén is figyelembe akarom venni. Igazság lesz, de adó is lesz. 20 százalék lévén a vagyonváltság, azt mondom, hogy aki a háborúba szerzett milliókat, az 40 százalékot fizessen és mert még beszednek tőle hadinyereség adóban 60 százalékot, 60 és 40, az 100 százalék, ezt tovább fejleszteni nem tudom. (Élénk derültség.) . Kitartunk ! Mindenféle nációk elfoglalták a mi országunkat, amely soha nem volt az övék. Azt mondom, nem fogok háborút csinálni, csendben, lassan dolgozom és apasztom a terheket. Ezek a nációk folyton utaznak és fegyverkeznek Magyarország ellen. Folyton hadsereget szerveznek. Szövetséget kötnek Magyarország ellen. Milliókat elköltenek. Mi nem csinálunk semmit. Emlékezünk arra, hogy volt akár ilyen egyszer. Mibe ment tönkre az oszták-magyar monarchia? Tönkre ment azért, mert folyton a szerbek ellen készülődtünk. A háborút mégis elvesztettük azért, mert már az első napon egy vasunk sem volt és a pénzt meg kellett hamisítanunk. Ugyanez a sors vár szomszédainkra is. Ha sikerül a magyar pénzt rendbehozni, akkor a szomszédaink össze fognak törni Magyarországtól való félelem miatt. Ezért ne féljünk, mert nem mi csináltuk a zivatart, mert tőlünk már senki sem akar elvenni semmi területet. (Élénk derültség.) Mi várunk, nemcsak kalandot nem csinálunk, nemcsak biztosítjuk a szerbeket és románokat, hogy nyissák ki a határt, semmi bajuk sem lesz, hanem nyugodtan várunk, hiszen magyarok vagyunk, mi várhatunk. Várunk tíz, ötven, száz évig, hol lesznek már azok a jött-ment nációk. Ez a város, amely alatt el fog dőlni, hogy nekem van-e igazam, aki azt mondja, hogy a magyar egy halhatatlan fajta, amelyet elpusztítani nem lehet, vagy azoknak, akik utolsó lovunkat is el akarják vinni, hogy gazdagodjanak ? Csak a magyartól függ, hogy mit akar. Itt dől el, hogy kétféle nemzet van a világon. Könnyű a cseheknek, a románoknak, az öszszes hatalmak odaadták nekik a tótokat, erdélyt, pedig azok nem akartak tőlünk elszakadni. Miért tört meg bennem a Neuilly-ben a pártember? Mikor láttuk Apponyival együtt, hogy le vagyunk győzve, temérdek terhünk van, kin magyarnak lenni, mégis népszavazást kértünk, szavazzanak a nemzetiségek, hogy akarnak-e hozzánk jönni. És a győztes csehek, románok és szerbek nem mertek ebbe belemenni. Ez azt jelenti, hogy ez az állapot nem tarthat tovább, csak addig, amíg a nagyántánt úgy akarja. Könnyű ajándékot elfogadni és könnyű megkapni azt, ami sohasem volt az övék. Most fog eldőlni, hogy igaz magyarok vagyunk-e vagy olyanok, akik nem vagyunk érdemesek őseinkhez. Ennek az ezeréves népnek százados büszkeségei vannak. Az egyik ősöm ott küzdött Bocskayval a protestáns vallás szabadságáért, egy másik a 48-as kardot hagyta rám. Ha én őseim szemébe nyugodtan nézek, azt mondom, hogy unokáim szemébe is nyugodtan akarok nézni. Mindenki menjen haza és nézzen nyugodtan az unokái szemébe. Most fog eldőlni, hogy magyarok vagyunk-e. Sokat láttam a félhold birodalmában. Láttam, hogy ezek templomai előtt platánfa van. A templomon kívül vannak a kufárok, de a templom belseje szent hely, ahova csak a fanatikusokat engedik, akik Mekkába akarnak menni, akik mindig a templom falán egy láthatatlan követ vélnek, ahol ők megtalálják Mekkát. Ilyen fanatikusak vagyunk mi is, akik várunk. A kufárok maradjanak künn, azok a kávéivó politikusok ne jöjjenek be, de eresszenek be minket, önöket és engem, akik láttunk egy láthatatlan országot, egy nemzetet, amelyet széttéptek és nekünk ezért ezt kell néznünk és várnunk, dolgoznunk kell érte, azért az országért, amelyért annyian estek el Doberdón és annyian maradtak ott Szibériában , — ennek nevét nem mondjuk ki, ezért adóztatok, ezért hozom a különféle váltságokat, a jövő generációért, akik mindannyian magyarok akarnak lenni. A polgármester úr azt mondta, hogy olyan vagyok mint az árvízi hajós, aki egy hajót kormányoz. Igaz, hogy egy hajón vagyok, melyet sokszor meg akarnak fúrni, de azt nem lehet. Engem ne féltsenek, mert én a gályámon csak matróz vagyok, az én hajómon egy hallhatatlan nemzet utazik feltámadásának biztos célja felé és önök — mert magyarok — mind jönnek velem. A hosszantartó és lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után, amely valósággal magával ragadta a gazdaközönséget és azt megerősítette, annak tudatában, hogy magasabb célokért minden áldozatot meghozni hazafias kötelesség, Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselő állott szólásra, aki megszívlelését kérte Hódmezővásárhely közönsége részéről annak a hazafias programnak, amelyet a pénzügyminiszter előtte kifejtett. MAGYAR NEMZETŐR 1921 jclius 1 ^TWinwiTifiTAfiyiinMnnirfiiiirr v r