Magyar Nemzetőr, 1921. július (51. évfolyam)

1921-07-31

Hód‘T Mezővásárhely, 1921 Julius 31 51-ik évfolyam. Politikai napilap: Offersia tiAii éra I boPOM 50 fill. Telefonszám 44 Felelős szerkesztő: ROTH ANTAL. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal: Kossuth-tér. sv. református templonbazil Magyarok a román politikai életben­ Bukarestből jelentik: Bratianu nyilatkozott az erdélyi magya­rokról s kijelentené, hogy reméli miszerint az erdélyi magyarok nem fognak állandóan ellenséges indulattal viseltetni s részt fognak venni a politikai életben, ahol szívesen látná őket az aktív politikában. 100.000 korona Tisza István szobrára­ Debrecenből jelentik : Debrecen város törvényhatósága tegnap tartott ülésén 100.000 koronát szavazott meg Tisza István szobrára ás 50.000 koronát a Tisza István nevét viselő menza javéra. Bottlik elnök akar lenni, Budapestről jelentik . Rak­ovszky nemzetgyűlési elnök lemon­dása folytán megürült elnöki állásra vonatkozólag Bottlik József al­­elnök kijelentette, hogy ő reflektál az elnöki állásra. Elnökjelöltnek emlegetik még Rubineket és Gaál Gasztont is. A magyar kormány részvéte. Belgrádból jelentik: Draskovits miniszter halála alkalmából a magyar kormány is elküldte részvétnyilatkozatát, amely politikai kö­rökben igen jó hatást tett. A magyar-osztrák határ megállapító bizottság illése Gráczból jelentik: A magyar osztrák hatért megállapító bizott­ság, amelyben képviselve volt Olaszország, Franciaország, Anglia, Japán, Magyarország és Ausztria tegnap tartotta első ülését, amelyen érdemleges határozatot még nem hoztak. Az orosz szovjet elismeri az államadósságokat. Bécsből jelenti ki Lenin hajlandó az Oroszországgal szemben fennálló államadósságokat elismerni, ha a népnyomor enyhítésére az antant segítséget nyújt. Megsemmisítették a szerb kom­munista képviselők mandátumát Belgrádból jelentik. A szerb képviselőház megsemmisítette 58 kommunista képviselő mandátumát s az új választást már ki is írták. A kommunista képviselők klubját lepecsételték s minden egyes képviselőt megmotoznak, ha a parlamentbe lép. A közönség szintén megmotozás alá kerül, ha résztvesz az üléseken. Nőtlenségi adó Romániában, Bukarestből jelentik: Románia területére behozták a nőtlenségi adót, amely szerint a férfiak 26—30 évig évenként 300 leit fizetnek, a nők 21—25 évig 100 leit. A 18.000 leit meghaladó jövedelemnek az adó kétszeresét fizetik. Cáfolják a Ny­ugat magyar ország átadásáról szóló híreket. Külföldi lapokban Nyugatma­­gyarország átadásáról különböző hírek jelentek meg, amelyek mér az átadás időpontját is tudni vélték. Egyik hír szerint július 26 lett volna az átadás napja. Most illetékes helyről jelentik: — Ezek a híresztelések igen messze vannak a valóságtól. Egy­általában nem lehet ma még Nyugatmagyarország átadásáról beszélni még kevésbbé annak bárminő terminusát beállítani. Lehetséges, hogy antant részről az átadás iránti kívánságok me­rültek föl itt, vagy ott, ez azon­ban csak egyoldalú követelés és a magyar kormány még nem is volt abban a helyzetben, hogy erre vonatkozóan bármiképpen döntsön. Bizonyos antant-hírszol­­gálati lapokban megjelent min­den ilyen hír tehát csak egyol­dalú kívánság, távolról sem je­lenti azt, mintha az magyar rész­ről már elfogadásra talált volna. Ebben a kérdésben a magyar kormány változatlanul ragaszko­dik ahhoz az álláspontjához, hogy a békeszerződést kísérő le­vél szellemében ezt az ügyet Német-Ausztriával való közvet­len tárgyalások útján, mindkét félre nézve kielégítő módon oldja meg. A fel­es bélyegezet­len bankjegyek sorsa Svájcban. Mint ismeretes, az Osztrák- Magyar Banknak Svájcban levő le nem bélyegezett bankjegyei a stá germaini és trianoni békekötés határozata értelmében a svájci kormány közvetítésével össze­­gyűjtendők és az Osztrák-Magyar Bank Bécsben levő felszámoló bizottságához átutalandók. Eme rendelkezésnek érvényt szerzendő a szövetségközi departementek 1919. március 18-án kelt felhívá­sa folytán valamely svájci bank­nál deponáltattak, az összegyűjtő helyekről a Svájci Nemzeti Bank berni főintézetébe szállítandók. A szövetséges departementeknak si­került eme bankjegyekre egy meglehetősen egyszerű eljárást létesítenie. Ennek az eljárásnak az egyes pontjait a Svájci Bank­­szövetségnek az Osztrák-Magyar védő­bizottsága körlevél útján fogja tudatni a gyűjtőhelyekkel. Ami a többi le nem bélyegzett bankjegy sorsát illeti, a Svájci Nemzeti Bank a Szövetséges De­partementek kívánságához ké­pest, a departementokkal kapcso­latosan eme bankjegyeket össze­gyűjti, valamint ezeket a felszá­moló bizottsághoz továbbítja. A bankjegyek beküldőjének eme cél­ból egy nyilatkozat formulát kell kitöltenie s csatolni kell hozzá egy ugyancsak sajátkezüleg aláí­írt másolatot. Az eredeti formula aláírását hitelesíttetni kell. A formulák a 11. Departamentbeli Svájci Nemzeti Banknál ingyen kaphatók. A bankjegyek és a nyilatkozatok felbélyegezve a II. Departementbeli Svájci Nemzeti Bankhoz nyújtandók be, ilyen felírással: „Liquidation Oester­­reichisch-Ungarische Bank II “ A Nemzeti Bank az átvételt számo­zás nélkül ismeri el. A beadá­soknak augusztus 15-ig kell a Svájci Nemzeti Banknál megtör­ténniük, a később beérkezők nem vétetnek figyelembe. Az Osztrák-Magyar Bank fel­számoló bizottságánál a bank­jegyek különféle elbírálásban ré­szesülnek aszerint, hogy 1918. október 27-ike előtt, vagy után kerültek- e forgalomba, avagy hogy az 1918. október 27-én for­galomba hozott bankjegyek 1919. június 15-én a volt monarchia területén, vagy azon kívül talál­tattak-e. A Svájci nemzeti Bank a r­áérkezett nyilatkozatok alap­jáns eme szempontok szerint fogja osztályozni a bankjegyeket. Az önköltség fedezésére a Nem­zeti Bank 100 koronánként 5 centimes illetéket szed be. A ha­misításokért vagy a bankjegyek hiányos voltáért a benyújtó fe­lelős. A Szövetség vagy a Nem­zeti Bank nem vállalnak felelős­séget az eljárás során az egyé­nenkénti érdekekért, különösen nem lehet szó semmi körülmé­nyek között a benyújtott bank­jegyek visszaszolgáltatásáról. Vasárnap A román követ Magyarország és Románia viszonyáról Starcea Traian budapesti ro­mán követ a megszállott terüle­teken sínylődő magyarokról így nyilatkozott: — Nem vagyunk olyan barbá­rok, mint ahogy rólunk híreszte­­lik. Igaz, hogy jelenleg azt az átmeneti állapotot éljük a nem­zeti kisebbségek kérdésében, a­mi a kezdet nehézségének kö­vetkezménye. Lassan kint abba a helyzetbe kerülünk, hogy a ki­sebbségek számára a legkedve­zőbb törvényeket hozzuk, a­mi a most felállított nemzeti kisebb­ségek minisztériumának feladata lesz. Nem tarthatnak bennünket a magyar kultúra nagy ellensé­gének, a­mikor Ady- és Petőfi­­szobrot akarunk felállítani. — Vannak-e még Romániában kommunista mozgalmak? — Vannak, de a legnagyobb szigorral kezeljük őket. Nemrégen ítélt el a bukaresti törvényszék négy évi fogházra egy kommu­nista képviselőt. — A trianoni okmányok kicse­rélése után milyen álláspontra helyezkedik Románia Magyar­­országgal szemben? — Az a célunk, hogy Magyar­­ország és Románia között békés jó viszonyt teremtsünk. Minden igyekezetünk erre irányul. Most Nagyváradon és Aradon keresz­tül helyreállítottuk a vasúti for­galmat, sőt a többi vonalon is ezt akarjuk tenni. Megengedtük a fa kivitelét, valószínű, hogy legközelebb az élőállatkivitelben is létrejön a kedvező megálla­podás. Az aranycsempészés. Július hó 1-e óta az állam az aranyfémjelzésnek árát 1 koro­náról grammonként 2,50 fillérre emelte fel. Tudvalevő, hogy Ausztriában az arany fémjelzési ára még mindig 48 koronában van megállapítva kg.-ként, kér­dést intéztünk az illetékes ható­ságokhoz, hogy várjon nem-e fog ez a meglehetős nagy fém­jelzési díj differencia újabb alkal­mat szülni csempészetre ? Illetékes helyről a következő felvilágosítást kaptuk. Az arany­­áru mai magas forgalmi ára mel­lett az állam teljesen helyénva­lónak tartotta a fémjelzési díjak felemelését. Július 1-től fogva tehát minden gramm arany után 2 , 50 fillér jelzési díj fizetendő, mely az arany kg.-kénti 120.000 koronás árával szemben egész minimális összeget jelent.­ Ami pedig az Ausztriában megállapí­tott jelzési díjat illeti, nem hin­­nők, hogy egy valaki is akad, aki érdemesnek tartaná áruját a jelzési díj különbözete miatt csempészni, illetve az elkobzás és büntetés veszélyének kitenni. Magyar árunak Bécsben való fémjeleztetése dupla veszéllyel

Next