Hölgyfutár, 1858. január-június (9. évfolyam, 1-146. szám)
1858-06-22 / 140. szám
gül fejenkint 500 pft. s földtani szerek vásárlására 1000 pft. vásároltatott. Egy kis tragikomédia történt a múlt szombaton, melynek színtere egy városerdei omnibusz volt, története pedig a következő : egy pesti delnő meggyuladt nem szerelemtől, hanem egy égő szivartól Az eset zavaros meglepetést okozott, midőn valaki elkiáltá : „Aszszonyom, ön ég!“ E szavakra sikoltás, jajveszéklés, lárma, s az omnibusz bensőjének teljes fölforgása felelt; szerencsére azonban csak a mantilla kapott sebeket. E történet erkölcsi tanúsága abból áll, hogy az omnibuszokban, ha nincs is megtiltva, de legalább nők jelenlétében nem illik , sőt veszélyes is szivarozni. Vidék, Kaposvár, jun. 16. (Villámok és keserű lapdacsok. — Svastics János. — Kárpátoktól Adriáig — Nagy-Bajom a világ közepe. — A felhőkben is van jég. — Különös Őrült. — Paul de Kock és Ágay.) A múlt napok sötét vésztjósló felhői elvonultak, a mi villám a földnek volt szánva, lehullott, s most újra gond nélkül lélekzünk. Bevonulunk csendesen a szobába, csakhogy ott is villámlik és mennydörög, — értve a lapokban majd mindennap előtoluló teliharc villámait. Legalább tisztul az — irodalmi lég (ha tisztul?) Majd mindennap adnak a lapok ily keserű fapdacsokat, s mi türelemmel nyerjük! Svastics János — csárdásai megérkeztek. Mintha iís erőt nyert volna minden teremben a zongora, oly édesen cseng, úgy sír és panaszkodik. A „Hangbokréta“ és „Széplaki emlék“ — a jeles zeneszerzőnek csak ihletett perceiben születhettek, s nem kétlem, hogy visszazengenek azok Kárpátoktól Adriáig, hol csak magyar lakik, s a szív és lélek emelkedni bir a népdalokért. Csak egyre kérünk Zala regényes bércei közt lakó jeles zeneköltő ! ne pihenj babéraidon, s csak vallasd azokat a húrokat, hadd sírjanak nekünk minél több szép és lelkesítő dalt. Mióta a n bajomi levelező (bár mások után) kihirdette, hogy Bajom a világ közepe, és mégis rongyos, valóban megdöbbentünk, hogy hát akkor a világ széle milyen lehet, ha már a közepe is rongyos ? ! Körülnéztük magunkat, hova kell a folt? de körünkben hála istennek, sem a közcélokral áldozatokat, és nemes Ügyszeretetet, sem a lapirodalmi részvétet tekintve, nem találtunk hiányt. Mármint sem ilyeket írjon az ember, akkor csakugyan jobb a „férgek irtószere föltalálásáról“ gondolkodni, mint ez egyik érdemes levelezőnek nevezetesen sikerült. Kaposvárra az elemek előbb meghozták a fürdőszakot, mint azt más fürdőhelyeken a vendégek tárcái elővarázsolhatják. A múlt hetekben majdnem ismét úsztunk — akaratunk ellen! A város alatt legnagyobb viharral karöltve akkora víztömeg hömpölygött, mintha csak a rakoncátlan Drávának tetszett volna meglátogatni bennünket. Hol előtte való napon virág nyílott, ott csomakáztunk, s a csattogányok helyét halászmadarak foglalták el. Sajátságos madára vészben telik kedve, és a vészben él, épen mint a szerelem, mely sokszor a fájdalomból szedi legdrágább gyöngyszemeit. Nem csak a szívekben van jég, hanem a felhőkben is, amint ezt a közelebbi napok bebizonyították , csak az a szerencse, hogy nagyobb része a városra hullott le, s az áldást ígérő tőkék és gabonáknak békét hagyott. így van az ember! mig hull a jég, mindig szorongatja a bankjegyet zsebében , hogy mihelyt a vész eláll, azonnal viszi a boltba — biztosisitani, s a mint a nap kisüt, elolvad jég és bankjegy az elhatározással együtt! A meleg fürdőt itt már javában használjuk, — a légfürdőt értem. — A napokban is oly meleg volt, hogy minden ember olvadozott. Egy különös őrültről is beszélnek, ki mindig elzárt, és befüggönyzött sötét szobában őriztetik. Rögeszméje , hogy ő száraz tapló, s amint kimegy a napra, tüstént meggyúlad! Ez koránt sem akar éle lenni. Egyik napon Paul de Kock-ban lapozgattam, s egyik jobb beszélyébe el valók merülve, midőn úgy rémlett előttem, mintha e beszélyt én már magyarban, is olvastam volna. Előveszem a „Napkeletét“, s ott megtalálom — kevés stylistikai változtatással — az egész beszélyt. Halljuk csak! Paul de Kock-nak van egy szép beszélye : „Jenny, vagy a három virágvásár Párisban“ címmel. Ágay Adolfnak is van a folyó évi „Napkelet“ 22-ik és 23-ik számában egy (eredeti!) beszélye, melynek címe: „Bukott színésznő“, s ki hinné, hogy Ágay szegény Jenny-t Párisból Pestre hozza a két nyúl utcába Bogár Fanni név alatt ? ügy van! Benoit-ból lett Süveg Mihály; Fanfanból Bibi és Triptolemäus Clasistratus Alexandrius-ból Benedek János. Mindjárt a beszély elején a Dr Elsner által fordított sorok németül így hangzanak : „Wenn Sie mir ebenfalls gefällig sein wollen, so erlauben Sie, das ich ihnen den gekauften Gegenstand trage, dieser Veilchenstock würde Ihr Kleid verderben, oder Ihre kleinen Handschuhe beschmutzen. Ich habe, wie Sie wohl sehen, nichts verderben. — Auch kann Sie mein Alter wegen, meines Vorschlages beruhigen. — Niemand wird vermuthen, das ich Ihr Liebhaber sei“ (14.) Ágay beszélyében pedig igy olvassuk: „Ha némi kedvezéssel kíván ön lenni irányomban, engedje meg, hogy' én vihessem helyette a két virágcserepet, melyek ruháját, vagy kis fehér kezeit találnák bemocskolni ; nekem mint látja, nincs mitől tartanom. S aztán . . . helyzetem iránt korom meg fogja önt nyugtatni . . csak nem teendik föl rólam, hogy udvarlója vagyok.“ (Napkelet, 23 sz. 339.) Így megy ez az egész beszély végéig, mig P. de Kock így zárja be : „Arme Jenny! Diese Blume gab Veranlassung zu unserer Bekanntschaft! So oft ich nun in Zukunft eine solche kaufe, geschiet es, um sie hierher zu bringen" (66 1.) Ágay szerint: „Szegény Fanny ! .. Ez a kis virág okozta ismeretségünket, a kis virággal válok meg tőled. De nem, ha ezentúl violát veszek, majd ide jövök el, hogy sírodra tegyem le.“ (N. K. 23 sz. 527.) Ki még jobban meg akar győződni, olvassa el a következő cimer könyvet: „Paul de Kock Humoristische Romane, Deutsch bearbeitet von Dr. Henrich Elsner, Stuttgart, 1845.“ Énhez se kell kommentár.*) Roboz I. libet-szerű változatossággal bír ugyan, hanem annál kevesebb költői értékkel. A karzatközönségnek azonban most is igen kedves darabja lehet, mert az jelenleg is nagy számmal jelent meg, s hálásan megtapsolt minden hatásosabb jelenetet. Az előadás ma nem volt oly eleven, hogy a színmű hosszadalmasságát elfeledtette volna. Szentpéteri egyik feledhetlen szerepét Squers iskolamestert, Szilágyi játszotta. Tóth Soma eredeti Prospektus volt, csakhogy igen eleven ballét-lábakon mozgott. Smiket Lendvainé személyesíté szép sikerrel. 560 Nemzeti színház. 1 Jun. 21. „Az árva fiú és a londoni koldusok.“ Régi ismert színmű , melyet Boz Dickens „Nikleby Miklós“ regénye alapján Dinaux és Lemoin urak szerfölött elfranciásítottak. Sok benne a csattanós, hatásvadászó, érzékeny és burleszk jelenet, s ezért elég quod*) Ha jól emlékezünk, ugyanezen beszély már megjelent egyszer valamelyik pesti lapban, csakhogy akkor mint fordítás, most mint eredeti szerepel. Hiába, a szerkesztők is — mint átalában az emberek — feledékenyek. Szerk. HUfT" Legutóbbi talányunk megfejtéseimez : „Menyország annak a föld, aki békében él, jól cselekszik, és keveset kivan“. E különben nehéz talányt előfizetőink közül számosan, és pedig a következők fejték meg : Papp Sándor, V. Gábor, Fésűs István, Szinnyei József, Rubint Károly, Farkas N., Reindl Károly, Farkas Cecilia, Kikinger Lipótné, Salamon-Norváth Flóra, Márzsó-Török Ilma, özvegy Ambrózy Gáborné, Tóth Samuné, Veszelovszky Emilia, Tóby István, Szekér Sándorné, Polgári casinó Veszprémben, Fleischer Júlia, N. N. Maros-Vásárhelyen, Bisztricsányi Kornélia, Egerváry Károlyné, Mészáros Gyula, Kovács János, Lehoczky Mária, Pap Lajos, Gyárfás-Kenéz Borbála, Győrffy Iván, Borsos Sománé, Bolváry Gellértné, Kolosváry Teréz , Gellért János, Halász Ida, Péchujfalusi Péchy Ferencné, Draskovits Vidtor, Hanák János, Keresztes Márton, Ballan Mariska, Osztrovszky Dezső, Pisztóry Mór és Géza, Jobbakázi Dőry Emma, Kutrovics, Csontos Nina, Garas Albert, Bérczy Imréné, Veress Antonia, Szabó Dénes, Zajicsek János, Anhalt Ernő, Zsarnovszky György, Támár Alajos, Horváth Ignácné, Pap Cike Karolina, Gosztonyi Beatrix, Zalaegerszegi casinó, Küry Mária, Ihász Jánosné Nagy Róza , Zatureczky Antalné , Péchy Tamásné, Czirklpach Károly , Dobsa Paulin, Máhr Nina, Mészöly Imréné, Mikolay Ida, Péterfy Zsigmond, Kiss Anna, Belényesi casinó, Lichtenstein Hugó, Papp László, Bellér Fanni, Bornemisza István, Takácsi Ida, Vass Istvánné sz. d’Elle Vaux Erne, Kenessey Lina, Kornis Róza, Káldy Miklós, Boros Sándor, Világosvári Bohus Zsigmond , Olay Istvánná, Tichy Alajos, Mihalovich Róza, Debreceni Lóri, Kiss György, Moldoványi Szép Etelka, Boróczy Elek, Lessko Soma , Szinovác Károly, Kittiek János, Fejér Lajosné, Szerdahelyi Kálmánné, Kubinyi Gyula, Lehr Zsigmond, Omazta Tóbiné, Kiss Károly, Galle Elek, Miskey Németh Mária, Czeke Mihály, özvegy Szücs Lajosné, Locher Mihály, Pettenkoffer S , Vámossy Mihályné, Kapros Gábor, Mara Miklósné, Uszkay Ilka, Endes Emma, Gajzágó László, Huszár Mihály, Kerekesné Buday Piroska, Knorr N. Tömösházy József, Szendeffy István, Ullman Bernát, Dorner Gizella, Kismartony Ida, Szunyoghy Zoltán, Botka Béla, Reményi Károly, Matkovitsné, Lábán, Hankó József, Juhász György, Deáky Gabriella, Sz. István társulat. Eszközök húzás útján nyertesek lőnek : Wessáros Gyula Szilsárkányon, Bolváry Zsellérínó Pesten, Tóby István N.Káléban; kiknek is illető nyereményeiket, egy egy diszkiadású könyvet sietni fogunk elküldeni. Szerk. MA ADATIK: BÁL ÉS Opera 3 felv. Tulajdonos : Nagy Ignác özvegye. PEST 1858. EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA EGYETEM-UTCA , TAKARÉKPÉNZTÁR-ÉPÜLET 2- SZ.