Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-18 / 83. szám

552 i g. §. A polgári taksát a sz. kir. és tehetősebb mező­városokon, főtaksa helyett fizetik a polgá­rok és városiak , melyre a’ sz. királyi és mező­városoknak négy osztálya van, hanem a’ mivé­szek mivészség, a’ kereskedők kereskedés taksát is fizetnek, nem főtaksa helyett, hanem mind a’ kettőt együtt ; a’ honnan a’ tanácsok a’ na­gyobb osztályt a' mivészek és kereskedőkre néz­ve 8 kisebb osztályokra osztják. Erre nézve az I.) Nagyobb osztály magában foglalja: N. Szebent, Brassót, Ebesfalvát, Sz. Újvárt­­ és a' szebeni 's brassói görög comp­agni­ál, hol a. ) A polgári taksa 7 forinttal fizettetik. b. ) A’ mivészség és kereskedés taksáját az 1909-b. költ szabály szerént fizeti az i-e kissebb osztályb­éli kereskedő 27 fr. Mivész 16 fr. Ezen taksa a’ 8 osztályon keresztül 3 forinttal (5 forintra száll­ re , 2 forinttal semm­ire. A’ bras­sói külvárosban lakó kereskedők és mivészek pol­gári taksát fizetnek, a’ többiek tehetségekhez képpest fizetik azt, tehát azokra nézve a' növe­­kedésnek van helye. II. Nagyobb osztály magában foglalja : Se­gesvárt, Medgy­est, hol a. ) A* polgári taksa 7 fz. b. ) Kereskedés és mivészség taksát fizet az I. 1-6 kissebb osztálybeli kereskedő 24 fr. Mivész 14 fr. III. Nagyobb osztály magában foglalja : Ko­lozsvárit, Beszterczét, M. Vásárhelyt, Szász-Se­best, hol a. ) A polgári taksa 7 fr. b. ) Kereskedés és mivészség taksát fizet az l-6 kissebb osztálybeli kereskedő 21 fr. Mivéesz 12 fr. 2,?»»?????18»? ??10 ., IV. Nagyobb osztály magában foglalja a’ kö­vetkező m. városokat: N. Engedet, Déést, Tör­­tsét, Zilahi, Régent, Kőhalmát, N. Sinket, Sz. Ágothát, Szászvárost, Bogarast, Vízaknát, Ab­­rudbányát, és A. Fejérvár sz. kir. várost. Ezekben a.) A’ polgári taksa 6 fr. hanem 2V. Enye­­den , Zilahon , IV. Linken, As. Agothán csak a kereskedők és mivészek fizetnek polgári tak­sát, a’ többiek tehetséghez mérve fizetik azt a­ nevekedés mértéke szerént. a.) A’ kereskedés és mivészség taksája azt mi a’ harmadik osztálynál. Minden fizetéseknek­ az özvegyek felét fi­zetik , a polgári ezen taksát fizetik minden pol­gárok­, világiak, polgári, katonai és kamarai szol­gálatban lévő és nyugalmazott tisztek, nőtelenek, magánosok, ha csak különös kiváltságok azok­ról nincsen, mindazáltal tehetségek mennyisé­géhez az osztályos növekedésnek reájok nézve is helye van. Ellenben nem fizetik azt: 1. ) Az uj házasak egy évig. 2. ) Az országon kívül állandó biró jövevények, akár honnan jöjjenek is, három évig, nem kik más országból jönnek ide. 3. ) Szegények. 4. ) A’ 15 évet be nem töltötték. Megjegyzés: A Szászok némely helyeken a’ házi pénztárból Sz. Márton adóját is fizetik. (­Folytatása következik.­) A’ h­ivség szép példája. Midőn a’ Berry-i herczegné 1832-b. Fran­­cziaországban volt a’chéne-i csata után Bretagne­­ban egy éjjel bokrokban és söppedékben buj­kált. Záporeső esett; kísérői voltak báró C­h­a­­rel­le ’s néhány hiszolgái, kiket három testvé­rek vendégi földmivelők vezettek. Hét órai uta­zás után megláttak egy főre eső haszonbérlő udvart; a’ herczegné belépett és a kíséretéből egy katona őrt álla, így akarták a’ legközeleb­bi éjjelt megvárni hogy akkor tovább menje­nek, mely azon a’ napon a’ veszedelem miatt le­hetetlen volt. Ekkor észrevették , hogy a há­rom testvérek közzül egyik nincs jelen; nyug­talankodtak, és a’ más kettő állítása hogy áru­lástól tartani nem lehet, a’ nyugtalanságot nem gátolta­ meg. Elsö reggel, dél elmúlik, ’s az eltűnt legényről még semmit sem lehet hallani. A’ herczegné azonban bizodalmát nem veszté­ki, mert a’ mint monda: ,,Árulást palotákban ta­láltam, kunyhókban soha sem“. Végre lépéseket hallottak: a’ vendé­g legény jön, kezében lám­pást tartva. Legottan minden boszszankodva a* belépő felé fordul, ki örömmel és nyugottan el­távozása okát igy adá elő : ,,Az éjjeli útban a* mi lábnyomaink hasonlók másoknak nyomaihoz, de a herczegné kicsi csinos lába urunkat kön­nyen elárulhatná. Azért viszszafutok és lámpá­som segítségével sikerült széles lábamat oda benyomni, hol csak a’ herczegné talpát észre vehettem“. Valóban a’ragaszkodás, és hit gon­dosság megillető példája. — — lakhelylyel 2.???»????24»»?»- 141? 5. ?? ?» ?» *? 21 »» ?? »2 ?» 4. ?? ?» ?? ?» 18 ?? ?? ÍO ?? 5. ?» ?? ?? ?» i5 ?» ?» 8 »? 6. ?» ?? ?? ?? 12 9? ?» 6 ?? 7. ?» ?? ?? ?? * 9 ?? ?» 4 »? 8. ?» »? ?» ?» 6 ?? ?? semmit. 2« ?? »? 3? 5» 21 „ ii 12 ii 3. ?? 1? ?? n 18 ,, ii io ,. 4. ?? ?? ?? »­ 15,, 5» 8 ,, 5­?? ?? ?? n ii » 6 „ 6. ?? ?? ?» ii 9 is­11 6 ,, 7-?? ?» ?» ii 6 „ semmit. 3. ?» ?? ?? 3» 15»! ?! 8 » 4. ?? ?? ?! 3» 12»» ?? 6 ii 5. ?» ?? ?? 3? 9?? 3? h ii 6. »» ?? »? 3? 6?? »?semmit. Nyomatott az evang. reform, Foioskola’ könyv- és konyvmo intézetében»

Next