Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-08-08 / 63. szám
Tartalom s Kolozsvár ismertetésére valami. Elegytár. Pótlójelentés. Hirdetés. TOLDALÉK MLAIT ÉS JELEIHEZ. 1843. (Második félév.) 63.. szám. Kolozsvár. Kedden Augustus S-àn. 1843. stîs^ssa.ssssssèmssssssssssssssss^ssssssss^srsssssss'sssssstsssssswstssssssss Kolozsvár ismertetésére valami. 4) Vázolatok Kolozsvár polgári történeteiből. (Folytatás.) A’ következett levében a’ törökök és tatárok Kolozsvár falai alatt megjelenvén, valamint egész Erdélyre, úgy abban különösen Kolozsvárra nagy öszveg pénzt vetőnek. IVlár felállítva valának a’ vár falai közül a’ fanyáriak a’ város főbb polgárai számára, ha gyorsan nem üzetnék ki a’ kiszabott zsarolatot. Már az azelötti évben a’ nép mindenéből, kifosztatván, kentesén volt fekvő javaihoz nyúlni, ’s részint örökös jogú, részint pedig szerzett jószágaiból Torda- Kolozs- és Kelsőszolnok vármegyékbeli tizenkét rész jószágait (nént Kolozsvárnak már érintett leírásában írva megvan,) a’ helybeli evangelico - reformata és unitária eklézsiáknak zálogba adni hatvanezer forintba, melyeket csak később váltott ki. — Előbb Barcsai Ákos Kemény Jánossal a’ fejdelemség felett tusakodván és háborúzván, majd Kemény János a’ császári katonaság segítségével a’ török ellen hadat viselvén , minthogy a’ Kemény katonáit a’ város három napra befogadta, és táplálta, ezért a’ Kemény eleste után u. m. 1602-ben, a’ törökökkel kezet fogott Apafii új fejedelem magának és a’ törököknek a’ várossal tizennégyezer forintot fizettetett. Ezelőtt 180 évvel nagy multta! Mint Betiltó Specialis Transsilvaniájából olvassuk , Fridválszki egy kézirat után azon öszveget mit Kolozsvár a’ törököknek és tatároknak fizetett, nyólczezer tallérra teszi. 1565-ik évre írja Kázi Ferencz (Historia Hung. L. VII) hogy a’ Kolozsvárba is beszállított féktelen német őrsereg, annyira kivetkezett volt nem csak a’ magyar hanem a’ tulajdon elöljáróiiránti engedelmességből is, hogy fégy vert emelvén tisztjei ellen, a’ legfőbbiket megveszszözve űzte ki a’ városból ’s készült a császártól elpártolni. Képzelhetni a’ közzavart és rémülést, mely a’ magyar népet várta és érte ekkor. — Apafi fejedelemsége alatt, s azután hogy Erdélylyelegyütt Kolozsvár is az ausztriai ház uralkodása alá jutott, minek innepélyes bizonyságául a’ város kulcsait lotharingiai herczeg Károly vette által 1085-ben, pihenni kezdett vala Kolozsvár ’s erösbülni és épülni polgári belső állapotjában. De kiütvén a’ II Rákóczi Ferenc* u. i. kuruczháboruja a’ XVII-k század elején, minthogy e’ város valószínűleg mindég a’ császári párton volt, ’s még akkor is midőn 1705-ben octoberben Forgács Simon Rákóczi vezére Bonczhida mellett a’ Jabanczokat vagyis a’ németeket 5000-ed magával ’s 28 ágyúval legyőzte, ’s a’ tettetett, színlelt hüségü jeuzsuiták Rákóczinak és Forgácsnak a’ „középkapu“ boltozatára ily feliratú diadalmi koszorút emeltek : ,,Liberatori Fatriae et Domitori Germanorum.“ *) Ismét: ,,Forta patet posita a DaCis dbi Magne RákoCI“ (1705) — Ordo iirum anima, anima ordinis hasce per oras, lorgaes, hunc igitur dicite rerum aanimam.— Langvine tantorum, T,bi quae debentur avorum — Transsilvana , Facem Maxime, ,,sci pira cape,“ a’ város is csak színből és kémesen látszott szítani Rákóczihoz, ezért sokat is szenvedett és állott ki a’ kuruczoktól. Nem egyszer égett élv fel ezek a’ külvárost, a’ város falait az u. n. Rétiden bástya körül lerontották, ’s határát. (jelesen Wien 1788-63 *) L. Kurze Geschichte der Kriege zwiscien dem Haus Oesterreich ind der Ottcmanisehca Pforte vom Jahre 1559 bia aufdas j»hr ITI®