Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-08-08 / 63. szám
fIÚK ÉS KÜLFÖLD (Második félév.) 63adik SZdXD. Kolozsvár.Vasárnap augustus 3-kán 1847. Tartalom 1 Dobó ’s az 1552—diki év Magyarországon, Elegytár. Dobó ’s az 1552-diki év Magyarországon. Ruszkai Dobó István is a’ mohácsi gyász nap utáni vészteljes időkben I ső Ferdinánd uralkodása alatt állt a’ történetek nézőszínén. Atyja Domokos volt, ki az 1505-ki hires rákosi gyűlésen Ung vármegye küldöttje vala, melyen miután II-dik Ulászló a’ veszprémi püspökséget idegennek adá, öcscsét Zsigmondot glogaui ’s oppelni herczeggé és sziléziai helytartóvá tévé, sőt a’ Lusátiát, Morvát, Sziléziát illető kötések — ’s az ily önkényü kihágásokon boszankodó magyarok figyelmeztetése — daczára Lusátiát is birtokába adá, az ifju Hunyadi Jánosnak 1503-ban történt magtalan elhalása után. A’ koronára viszszaszállott roppant birtokai nagy részét, a’ királyi adományzást csak honfiakra ’s érdemesekre szorító tilalma ellen, testvére fiának, a’ nem honfi, érdemetlen, kicsapongó’s tékozló brandenburgi markgróf Györgynek ajándékozá ’s hogy tényének némi mentő színt adjon, vele Hunyadi János fiatal özvegyét, a’ szép ,s gazdag Frangepán Beatrixot nőűl vételé; II-dik Julis pápa intésére Dalmátziát a’ velenczeiektől viszsza nem foglalá, miért a’ BR October 13-kán meghatározók , hogy, ha II-dik Ulászló férfimag nélkül múlik ki, soha többé idegen nemzetből királyt ne válaszszanak. Dobó István, honunk történeteiben nem csak úgy mint a’ történettan nagy embere, hanem úgy is, mint az erdélyi vajdák sorában utolsó, nevezetes. Egri kapitánynyá, miután Perényi Gábor azt I s. Ferdinánd kezére bocsátotta ’s Ferdinánd Oláh Miklósnak adta, 1549-ben ezen Oláh Miklós püspök leve ’s mellé kapitány vagy mint akkor nevezék porkoláb vagy tisztartótársul Mecskei Istvánt adá. Dobó fáradhatatlan, lankadni nem tudó, rettenthetetlen bátor ,s vitéz, elmés, magát hirtelen feltaláló, mindenhová elérkező, szemes, vigyázó, feltételeiben elszánt, ingatlan, szilárd, irányra törekvő, másokat szóval ’s példaadással egyaránt serkentő, munkás, nagyszívü férfiú volts ily kitűnő ritka jellemmel, időkora inkább leverő mint felemelő viszonyai közti, a’ tények mezején fellépve oly munkásságot fejte ki, oly fénypólozra emelkedék, mely nevét hallhatatlanitja ,s a pontot, mit azon elfoglal a késő világ előtt becsülendővé, tisztelendővé sőt irigylendővé teszi. Dobónak minden tettei közti legfénylőbb Eger ostroma alatt 1552-ben kitüntetett hős bátorsága, egy merészen felvállalt, szerencsés sikerrel végrehajtott hadi-merény, milyen a’történetek lapjain őskortól kezdve a’ legújabb időkig feljegyezve kevés találtatik, mi Dobót a’ hajdankor, Hellász’s Roma hős férfiai közzé emeli ’s abban nyert hadi-borostyánját a’ késő századok sorvasztó munkálata sem hervasztandja el. Mielőtt e’ nevezetes ostrom leírásához fognánk, az erre bévezető történeti eseményeket szükségképpen elő kell sorolnunk ’s Magyarország azon évi politikai viszonyaira egy futópillanatot vetnünk. A’ kevély, dicsőségre áhítozó, győzedelemhez és hódításhoz szokott II-dik Solimán alig érte meg az I-s. Ferdinánd és Zápolya János özvegye Izabella köztti Erdély átadását illető egyezkedést. Mohamed Beglerbéget 1551-ben hatvan ezernyi táborral Izabella viszszaállítására Erdély felé indítá. Mohamed, ki romániai beglerbég volt ’s keresztény szülőktől származott, ki Ulman bozniai helytartóval, Mihalogli Achimet, Kaszon ’s Kamboros basákkal egyet értvén, Szalan-Keménhez gyűltek ’s a’ Dunán Péterváradnál ’s a’ Tiszán Tibulnál átkelvén, Bácsot, Csanádot, Lippát több várakkal ’s városokkal együtt elfoglalták, aztán egyenesen Temesvár alá szállottak. A’ vitéz Losonczi István vala akkor Temesvár kormányzója, ki Mohamed elöljáró seregére még Mohamed megérkezése előtt kiütött, megverte ,’s szétszórta. Mohamed 13 napig vivatá sikeretlenül Temesvár falait ’s akkor látván, hogy Losonczi hős bátorságát meg nem törheti, közeledvén külömben is sz. Demeter napja, november ?-dike (a naptár szerint October 26-dika]), minél tovább II-dik Amurát rendelete szerint az ozmán nemesség nem tartozott a’ csatamezőn ülni, éjjel titkon Belgrád felé kezdett költözni.. 63