Hon és Külföld, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-03-31 / 26. szám
Is OH ÉS KÜLFÖLD 1848. S6-dik szám (Első felév.) Kolozsvár. Péntek martius 31-kén 1848. Tartalom! Suez ’s a’ Közgenger. A’ halott boszuja. Suez ’s a’ Közép tenger. (Folytatás.) Abd-el-Kader végső megbukásával a’ béke Algírban talán helyre állatid ’s úgy látszik, a franczia kormány erre számított is, külömben Algírba főkormányzónak herczeget bajosan küldött volna. Ezentúl a franczia kormány gyarmatosítási rendszere hathatósabban fog munkálkodni, mert Abd-el-Kadert, ki inkább bízik a franczia hitelben, mint Abderrhamanban, mint az előjelek mutatják, alkalmasint a honszabaditó Toussaint szerencsétlen sorsa várja. Itt három vidék szemügyre veendő, a’ tengeri és beltartományi városok, mik egyszersmind a’ délről jövő ellenség ellen őrhelyül ’s védfalul szolgálnak 's a' kettő közti fekvő tér. A’ hoszszas ’s meglehetősen sokszor ismételt gyarmatositási ügy tulajdonképpen ez utolsókra fog kiterjedni, mivel a’ tengeri városokat környékeiket a’ szabad gyarmatosítás előtt akarják mind inkább felnyitni, a’ beltartományi városokat katonasággal erősen megrakandják ’s katonailag fogják kormányozni. Fegyverük ’s csak a’ kettő köztti tér feletti nehézségek maradnak fenn. Azonban a nehány év óta uralkodó nagyobb bátorság főként Constantineben hasznos gyümölcsöket termett. Gelma és Saetif, mik nehány év előtt még szomorú pusztatáborhelyek voltak, melyeken honvágy uralkodott, három — négy év óta 6 — 700 bévándorlott európaiakból álló kis városokká lettek ’s a’ kormány komolyan arról gondolkozott, hogy a’ beltartományban öszszecsatolt földmivelőket képezzen. Lamtéridiéret ’s Becleaut, mindeniket a’ hozzá legközelebb eső tartományba foglalták, t. i. az elsőt Oránhoz, a’ másodikat Constantinehez, mit részint már végre is kezdettek hajtani. Az első az Orán, Mostoganem ’s Maskara köztti nagy háromszeg huszonkét közönségben 5000 európai család letelepítésére van kinézve ’s a hadi-ministerer közönség számát már helyben is hagyta: a főútakat, faluk zárkőfalait ’s nevezetesebb középületeket kivéve, az egész költséget a’ tőkepénzesek tartoznak hordozni. Ezeken kívül az álladalomhoz tartozó földeket a’ bennszülöttektől fogják kicserélni vagy megvenni’s igy a külömben is gyenge bennszülötteket lassanként hátraszoritani. Al Bedeau terve a’ Philippeville, Bona ’s Constantine köztti háromszöget foglalja magában. Abban áll, hogy azon három város közül három gyarmatos tömeget képezzen ’s az azokat öszszekötő útakat meghatározott távolságban hasonlóaj európai falukkal telepítsék—be. Úgy látszik, a’ Bugeaud katonagyarmatokróli terve nem nagy helybenhagyást nyert ’s ebből kell valóban az a kormánynyak mostani duzzogó állását is megmagyarázni. Azonban a terv bárha sokkal jobb volna is mint valóban, roppant költségeket kívánna, miket a’ kormány jelenleg meg nem tehet. E’ nehány adatból azonban átlátjuk, hogy a’ kormány azon törekvései, miszerint Afrikába egy csoport gyarmatost akart telepitni, valóban komoly ’s nem meszsze leend azon időpont, midőn a’ gyarmat ha nem is egészen, legalább sok ideig fennállhat , a’ nélkül, hogy Francziaországbéli szállitványra szüksége lenne. Ennek a’ mérlegbe nehéz súlyt kell vetni, ha egykor a’ középtengereni uraság felett a’ dolog csatára kerülend és sokkal hathatósbnak lenni, mint a’ milyen Tunis, Francziaország e’ szükségtől konszerűelt ,szövetségese. Francziaország béfolyása tehát e szerint, miután Abd-el-Kader elbukott, a’ nagy Syriétől *) egész az Atlantitengerig terjed; a’ béke felbomlása Gadamest’s azzal együtt a’Sahara kereskedését Francziaország kezébe juttatandja ’s Tripoli magában el fog esni. Francziaország tervezetei pedig oly meszszire terjednek, mint egykor Roma uralkodása ’s hajdani Cyrenaikat nem csupán archaeologiai tekintetből akarják viszont alaposan kikutatni. Francziaország Afrikában kétségen kívül halad előre ’s azáltal az angol ügyet a’ Középtengeren kétesebbé teszi. Mig Francziaország Afrika déli partjain terül ’s mindenütt megálló pontot keres, északon is a’ pyrenei félszigeten mind nagyobb erőre látszik kapni. Spanyolországnak 1847-ki történetei kétségen kívül soha sem fognak a’ történetek lapjain feljegyeztetni, mert ki a’ cselszövényekbe nem #) Sorte zátony, tenger csekély mélysége. 26