Honismeret, 1976 (4. évfolyam)
5. szám - SZAKKÖRÖK, BARÁTI KÖRÖK - Híradás az Angyalföldi Helytörténeti Klub munkájáról (Jelenics József)
vábbi parkosításnak. A Petőfi-szobor helyén lévő parkot — a hajdani kacsaúsztatóból — 645 óra társadalmi munkával alakítottuk ki. Öntevékeny előadásaink hatására alakult meg községünkben a citerazenekar, a népi tánccsoport. Összejöveteleinkben 15—20 fő vállalkozik arra, hogy irodalmi műsorokkal tegye színesebbé munkánkat. A Magyar Rádió a múlt év november 28-án „Csöndes magányban keresek tanyát" címmel Petőfi-estet tartott nyilvános felvétellel. E műsort ez év január 1-én sugározták. Baráti kapcsolatot alakítottunk ki a Petőfi-évforduló kapcsán a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúrszövetsége (CSEMADOK) ipolysági szervezetével. Kölcsönös látogatásaink segítik megismertetni a két táj életét, szokásait, hagyományait a néprajz és irodalom területén is. Otthonunkban, a Petőfi Emlékmúzeumban (Petőfi-ház) jól érzi magát a tagságunk. Meghitt összejöveteleinken sor kerül a gyűjtőmunka során elkészült egy-egy írás meghallgatására. Segítve egymás munkáját, örömmel állapíthatjuk meg, hogy községünk múltja, jelene nem merül feledésbe. A honismereti munka során pályadíjat nyert Szalai Etelka: A szalkszentmártoni temetkezési szokások című munkájával. Megjelent nyomtatásban is Matics Pál: Adatok Szalkszentmárton történetéhez című írása. Mások is szorgalmasan végzik a gyűjtőmunkát. A Magyar Úttörők Szövetsége pályázatán országos II. díjat nyert a Vörös selyemzászlós szalkszentmártoni 3143. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat története. Elkészült Szalkszentmárton földrajzi neveinek leírása, Szalkszentmárton közművelődésének története, valamint a Petőfi és szülei Szalkszentmártonban című munka, amely újabb adatokat is szolgáltat a Petőfi-életrajzhoz. Majsai Károly Híradás az Angyalföldi Helytörténeti Klub munkájáról 1976. május 7-én a Hazafias Népfront XIII. kerületi Bizottságának helyiségében megtartották az első angyalföldi helytörténeti tanácskozást. A közel száz résztvevő között ott voltak a kerületi párt- és a KISZ bizottság, valamint a tanács képviselői, a történelmi munkaközösség vezetője, a helytörténeti klub tagjai, az üzemi KISZ-szervezetek képviselői, a körzeti pártszervezetek veteránjai. A kerületben folyó helytörténeti munkáról e sorok írója, az Angyalföldi Helytörténeti Klub vezetője számolt be. A jelentős ipartörténeti, gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező XIII. kerületben — közismertebb nevén Angyalföldön — a helytörténeti tevékenység, a múlt tárgyi emlékeinek gyűjtése, történetének leírása az 1960-as években kezdődött el. Először olyan formában, hogy felvetődött egy, a kerületről szóló monográfia megírásának gondolata. Ennek kezdeményezője és a munka gyakorlati irányítója az MSZMP XIII. kerületi Bizottsága volt, s a munka eredménye az 1970-ben megjelent Angyalföldi Krónika lett, szerzője Fülöp János. A valóban rendszeres, széles körű helytörténeti munka Budapest centenáriumára való felkészüléssel indult el. Ekkor jött létre az Angyalföldi Helytörténeti Klub is, amelynek 1971. novembere óta a József Attila Művelődési Központ ad otthont. Az elmúlt öt évben a helytörténeti tevékenység jellegét az I. Budapesti Helytörténeti Konferencia útmutatásai és ajánlásai határozták meg. Fő feladatul a kerület életével, fejlődésével kapcsolatos források, emlékek, tárgyi anyagok felkutatását, öszszegyűjtését határoztuk meg. A klub tagjai munkások, veteránok, diákok, értelmiségiek köréből tevődnek öszsze. Az átlagos létszám évek óta húsz-huszonöt. Évente háromszor-négyszer tartunk teljes összejövetelt, a különböző szak- és munkacsoportok tagjai pedig szükség szerint, általában havonta. Milyen munkát végeztünk az elmúlt években? A kerület ipari jellegéből adódóan fontosnak tartottuk a különböző üzemtörténeti kiadványok és kéziratok megszerzését. Ez a tevékenység nem volt eredménytelen. 1975. végén 71 angyalföldi üzemről szóló kiadványt gyűjtöttünk össze és he- 1 Erről a Honismeret 1976. 1. számában számoltam be.