Honismeret, 1986 (14. évfolyam)

KRÓNIKA - Tar Ferenc: A megszépült Balaton Múzeum

A könyvesbolt fölötti helyiségben változó anyagból művészeti galériát nyitott, a könyvkereskedésben nép­művészeti szőttesek, hímzések és kerámiák is kaphatók. Püski könyvkiadói munkásságát mindenkor áthatotta az erkölcsi feladatvállalás és a népi mozgalom iránti eszmei hűség. Tevékenységét küldetésnek tartotta, amely a magyarság sorsáért érzett felelősségtu­datából fakad. Püski Sándor ma is fiatalos lendülettel, fáradságot nem ismerve dolgozik. Alkotó és eredmé­nyes éveket kívánunk neki, hogy még hosszú ideig álljon az egyetemes magyar kultúra szolgálatában. Petővári Ágnes A megszépült Balatoni Múzeum A Balaton partjának települései sorában Keszthely a legnépesebb. A nagymúltú város az 1980-as évek­ben a megszépülés évtizedét éli. Befejeződött a Helikon Kastélymúzeum felújítása, megifjul a tópart, vidám és jelentős kulturális eseményekben is bővelkedő rendezvények színtere a Hullám Szálló, tervezik a város főutcájának sétáló övezetté tételét; a közelmúlt eseménye pedig, hogy befejeződtek a többéves felújító munkálatok a Balatoni Múzeum épületén. Keszthelynek, az iskola- és fürdővárosnak nagy az idegenforgalma, sok turista érkezik mind a nyugati, mind a kelet-európai országokból, de jelentős a belföldi turistaforgalom is. Az idelátogatók többsége vonaton érkezik, és a pályaudvart alig elhagyva találkozik a Balatoni Mú­zeum szép, neobarokk épületével. Az elmúlt években sajnos csak a felújítás alatt álló épület díszelgett a rendezetlen park közepén, amelyben csak az időszaki kiállítások jelentettek élményt az idelátogatóknak. Az épület és a park már kész, az állandó kiállítás 1986 nyarától látható. A Balatoni Múzeum jelentős múltra tekint vissza, hiszen alapítása még a múlt században történt. A XIX. század második felének gazdasági fellendülése, a közlekedés — elsősorban a vasút — fejlődése lehe­tővé tette, hogy meginduljanak a tehetősebb polgárok nyaralni, üdülni a Balaton partjára. A múzeum­alapítás az 1890-es évek elején merült fel. A gondolat legfőbb ápolója és ébrentartója Csák Árpád volt „. . . e fontos kulturális ügyet megvalósítani volt kora ifjúságom óta egyik legfőbb vágyam, törekvésem. — írja később. E nemes cél megvalósításában Csák társa Lovassy Sándor volt. Ők ketten elévülhetetlen érdemeket szereztek a múzeumalapítás és anyagának gyűjtése, gazdagítása terén. Keszthely képviselő-testülete 1896. május 10-én tartott díszközgyűlésén egyhangúlag állást foglalt a múzeumalapítás ügye mellett. A Balatoni Múzeum-Egyesület megalakulását 1897. június 27-én mondták ki. Az eseményről a budapesti Nemzet című lap a következőt írta: ,,A Balatonvidék kulturális haladásá­nak tényezőjévé lehet az az egyesület, amely a múlt vasárnap megalakult." 1898 elején elkészült az alapszabály is. Augusztus 7-én a városházán sor került az alakuló értekezletre, ahol a Balatoni Múzeum-Egyesület elnökévé Lovassy Sándort, alelnökévé Hencz Antalt, titkárnak Csák Árpádot választotta meg. A pénztáros Lehrmann Ferenc lett. Lényeges pontja volt az alakuló közgyűlés­nek Csák Árpád felszólalása, aki a „Balatoni Múzeum mielőbbi létrehozása céljából letétként ajánlja fel 15 évi archeológiai kutatásainak eredményét ..." A Balatoni Múzeum-Egyesület és a kezelésében levő Balatoni Múzeum ettől a közgyűléstől számíthatja létét, az Egyesület körbélyegzőjén is az 1898-as évszám látható. 53

Next