Honismeret, 1986 (14. évfolyam)
KRÓNIKA - Tar Ferenc: A megszépült Balaton Múzeum
A könyvesbolt fölötti helyiségben változó anyagból művészeti galériát nyitott, a könyvkereskedésben népművészeti szőttesek, hímzések és kerámiák is kaphatók. Püski könyvkiadói munkásságát mindenkor áthatotta az erkölcsi feladatvállalás és a népi mozgalom iránti eszmei hűség. Tevékenységét küldetésnek tartotta, amely a magyarság sorsáért érzett felelősségtudatából fakad. Püski Sándor ma is fiatalos lendülettel, fáradságot nem ismerve dolgozik. Alkotó és eredményes éveket kívánunk neki, hogy még hosszú ideig álljon az egyetemes magyar kultúra szolgálatában. Petővári Ágnes A megszépült Balatoni Múzeum A Balaton partjának települései sorában Keszthely a legnépesebb. A nagymúltú város az 1980-as években a megszépülés évtizedét éli. Befejeződött a Helikon Kastélymúzeum felújítása, megifjul a tópart, vidám és jelentős kulturális eseményekben is bővelkedő rendezvények színtere a Hullám Szálló, tervezik a város főutcájának sétáló övezetté tételét; a közelmúlt eseménye pedig, hogy befejeződtek a többéves felújító munkálatok a Balatoni Múzeum épületén. Keszthelynek, az iskola- és fürdővárosnak nagy az idegenforgalma, sok turista érkezik mind a nyugati, mind a kelet-európai országokból, de jelentős a belföldi turistaforgalom is. Az idelátogatók többsége vonaton érkezik, és a pályaudvart alig elhagyva találkozik a Balatoni Múzeum szép, neobarokk épületével. Az elmúlt években sajnos csak a felújítás alatt álló épület díszelgett a rendezetlen park közepén, amelyben csak az időszaki kiállítások jelentettek élményt az idelátogatóknak. Az épület és a park már kész, az állandó kiállítás 1986 nyarától látható. A Balatoni Múzeum jelentős múltra tekint vissza, hiszen alapítása még a múlt században történt. A XIX. század második felének gazdasági fellendülése, a közlekedés — elsősorban a vasút — fejlődése lehetővé tette, hogy meginduljanak a tehetősebb polgárok nyaralni, üdülni a Balaton partjára. A múzeumalapítás az 1890-es évek elején merült fel. A gondolat legfőbb ápolója és ébrentartója Csák Árpád volt „. . . e fontos kulturális ügyet megvalósítani volt kora ifjúságom óta egyik legfőbb vágyam, törekvésem. — írja később. E nemes cél megvalósításában Csák társa Lovassy Sándor volt. Ők ketten elévülhetetlen érdemeket szereztek a múzeumalapítás és anyagának gyűjtése, gazdagítása terén. Keszthely képviselő-testülete 1896. május 10-én tartott díszközgyűlésén egyhangúlag állást foglalt a múzeumalapítás ügye mellett. A Balatoni Múzeum-Egyesület megalakulását 1897. június 27-én mondták ki. Az eseményről a budapesti Nemzet című lap a következőt írta: ,,A Balatonvidék kulturális haladásának tényezőjévé lehet az az egyesület, amely a múlt vasárnap megalakult." 1898 elején elkészült az alapszabály is. Augusztus 7-én a városházán sor került az alakuló értekezletre, ahol a Balatoni Múzeum-Egyesület elnökévé Lovassy Sándort, alelnökévé Hencz Antalt, titkárnak Csák Árpádot választotta meg. A pénztáros Lehrmann Ferenc lett. Lényeges pontja volt az alakuló közgyűlésnek Csák Árpád felszólalása, aki a „Balatoni Múzeum mielőbbi létrehozása céljából letétként ajánlja fel 15 évi archeológiai kutatásainak eredményét ..." A Balatoni Múzeum-Egyesület és a kezelésében levő Balatoni Múzeum ettől a közgyűléstől számíthatja létét, az Egyesület körbélyegzőjén is az 1898-as évszám látható. 53