Honismeret, 1993 (21. évfolyam)
1993 / 3. szám - HAGYOMÁNY - Veszprém megye az irodalomban (Ács Anna)
1857-től gyakran nyaralt Füreden családjával együtt Jókai Mór. 1858-ban jelent meg saját rajzaival illusztrált útirajza a Balatonról a Vasárnapi Újság hasábjain. 1867-ben villatelket vásárolt a fürdőhelyen, amelyre tágas, kényelmes nyaralót építtetett. 1870-től mintegy húsz éven át Füreden nyaraltak. Jókai ideje jó részét ott is munkával töltötte. Művei közül: Az aranyember, a Fekete gyémántok, a Szegénység útja, a Damokosok, a Három márványfej című regényei, A befagyott Balaton, az ölelkező várromok című útirajza, A Balaton vőlegényei című elbeszélése, a Rémhalász című regéje, a Hon és az Életképek balatoni tárgyú cikkeinek sorozata mind a táj ihletésében született. Jókai villája a fürdőváros központjában 1954 óta irodalmi emlékmúzeum. Az oda látogató az enteriőrök révén felidézheti azt a tárgyi és szellemi miliőt, amelyben élt nyaranta Jókai és családja s fogadták vendégeik tömegét. A „szentélyben", a dolgozószobában láthatók főként azok az eszközök, amelyek az író kedvteléseiről tanúskodnak: festőkészlet, távcső, borgyűjtemény, kerti szerszámok és nem utolsósorban nevezetes ásvány- és csigagyűjteménye. S mielőtt a látogató tovább folytatná füredi sétáját, érdemes megpihennie Jókai császárfájának árnyékában az író kerti padján. Veszprém szülötte, Endrődi Sándor költő, bár sorsa messzire vetette szülővárosától, rendszeresen visszatért a Balatonhoz. Alsóörsi szőlőjében nyaralt, az első balatoni vitorlázók közé tartozott. Egyik verseskötete a Balatoni ég alatt címmel jelent meg és a fővárosi lapok is gyakran közölték írásait a Balatonról. Veszprémben ma utca és emléktábla őrzi emlékét. A táj, a Bakony és a Balaton hagyományai, költészete szól az egykori veszprémi megyei aljegyző, országgyűlési képviselő, Eötvös Károly regényeiből. Veszprémben temették el, sírját rendszeresen koszorúzzák késői tisztelői. Megyei könyvtárunkat róla nevezték el. Műveiből s a róla készült írásokból jelent meg a Pannon Pantheon legújabb kötete Eötvös születésének 150. évfordulójára, Az utolsó szó Istenhez címmel 1992-ben. A veszprémi Cholnoky család két írót adott a magyar literatúrának. Viktor és László újságíróként Pestre kerültek. Több elbeszéléskötetük és regényük jelent meg századunk elején. Viktor nagy műveltséggel, politikai éleslátásával hamar karriert ért el a fővárosban és a legnépszerűbb elbeszélők közé sorolták. Az I. világháborút követő években többször megfordult vidékünkön Krúdy Gyula. A Magyar tájak című kötetében megjelent útinaplójának írásai közül számos tájunkhoz kötődik. Balatoni tárgyú novelláit - Krúdy Zsuzsa válogatásában - önálló kötetben jelentette meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1991-ben. TV BHH•„ iiiWHIillHNW"!' "" Szegedy Róza háza Badacsonyban