Honismeret, 2004 (32. évfolyam)

2004 / 4. szám - ÉVFORDULÓK - Széchényi Ferenc gróf (Körmöczi Katalin)

veit, szép és gazdag gróf Festetics Julianna, előbb Széchényi József, annak halála után Ferenc gróf hitvese lett. A Theresianum minősítése Széchényi Ferencről az 1874-es távozásakor tömör, jellemző mondat: „Tehetségei és lelki ereje kiválók. Közepes szorgalom ellenére előmenetelt tett. Erköl­csei jók." 1775-76-ban Pesten a királyi táblán joggyakornok. A Szlávy Pál királyi ügyigazgató mellett betöltött jurátusi év után a kamarási méltóságot is elnyerte. Pályafutását a XVIII. század utolsó negyedében a felvilágosult abszolutizmus, a jozefinista politika híveként és a felvilágosult reformtörekvések támogatójaként kezdte. A család hagyo­mányos uralkodóhűsége mellett felvilágosult szellemisége, jobbító szándéka szerencsésen ta­lálkozott II. Józsefnek a Habsburg Birodalmat modernizálni kívánó törekvéseivel. A kőszegi kerületi táblán assessor, hamarosan a horvát bán helyettese, királyi biztos valóságos belső tit­kos tanácsos 1785-től. Állami hivatalairól II. József centralizációs törekvéseinek a magyar al­kotmány bázisát jelentő vármegyerendszert sértő intézkedése, az adminisztrátori rendszer el­lentmondásossága miatt lemondott. 1786-ban megromlott egészségi állapotára hivatkozva kéri felmentését: „...egészségi álla­potom, mely természetes gyengeségénél fogva napról napra mindinkább érzi az érdemem nélkül rám ruházott hivatal súlyát és jelentőségét." - írja a császárnak szóló levelében Széché­nyi Ferenc gróf, a felvilágosult gondolkodó, a racionális szervező, az ország modernizálásá­nak híve, II. József felvilágosult abszolutizmusának eddigi támogatója. Magas hivatalaiban olyan császári rendeletek végrehajtása is feladta volt, amelyek összeütköztek nemzeti érzései­vel, és a magyar alkotmány, a pragmatica sanctio elveivel, és betűivel is ellenkeztek. A császá­ri törekvések ambivalens fogadtatása a gróf részéről azt követően erősödött fel, hogy felis­merte II. József reformjai Magyarországon nemcsak azokat az intézményeket számolják fel, amelyek a haladás akadályai, de a nemzeti lét alapját képező magyar nyelvet is támadja a né­met nyelv hivatalossá tételével. S a kalapos király a nemzeti királyságot, az önálló államiságot is megkérdőjelezi jelképének, a magyar koronának Bécsbe szállításával. Széchényi Ferenc gróf ezzel kapcsolatos nézeteit nyilvánosságra is hozta, ám lelki küzdelmei ellenére még elvállalta a királyi biztosi címet és az ezzel kapcsolatos teendőket 1786 végéig. Felvilágosult gondolkodása és közvetlen szellemi és munkatársi kapcsolatai révén - Haj­nóczy a gróf mellett működött személyes titkárként 1781 óta - közelről megérintette a szabad­kőműves mozgalom. Az összeesküvés vádja alól távolléte, hosszabb külföldi utazása mente­sítette. Belgiumban és Angliában járt, mintegy tanulmányúton, felesége, egy titkár és egy or­vos kíséretében. A gyáripar, a mezőgazdaság, az állattenyészetés és az infrastruktúra kiépíté­se érdekelte. A külföldi utazást követően a Széchényi család a birodalmi fővárost választotta téli lakóhe­lyül, így a Széchényi gyerekek ott nevelkedtek, István ott is született. Az aulikus családi ha­gyomány, a felvilágosult gondolkodás és az erős nemzeti öntudat nyilvánul meg abban a ma­gatartás formában, amelyet a főúri családról Pálóczi Horváth Ádám örökített meg Kazin­czynak szóló levelében: „Bécsben mind a fi­ának mind a leányának magyar asszony dajkákat tart, akik (magyar) fejrevalóban hordozzák a kis grófokat a bástyákon." Ugyanez az indíttatá­sa Széchényi Ferenc mecénási tevékenységének; a magyar művelődés, tudomány, kultúra, a magyar nyelv támogatása, amikor anyagi bázist nyújt Tessedik Sámuel, vagy Pálóczi Horváth Ádám munkáinak megjelenéséhez. Mecénásként áll Kazinczy Ferenc, Révai József és Csoko­nai Vitéz Mihály mögött is. Széchényi Ferenc a 11. Lipót alatt helyreállított magyar alkotmányosság keretei között az országgyűlés nemesi reformmozgalmában tevékenykedett, átfogó terveket készített, mintegy előképét Széchenyi István Stádiumának. A XVIII. század utolsó éveiben, I. Ferenc uralkodása idején néhány évre visszatért a politikába; vármegyei főispán, a Dráva és a Duna szabályozá­sának királyi biztosa, főkamarásmester, országbíró-helyettes címeket viselt, hivatalt látott el. 1802-ben a már másfél évtizede tudatos munkával, szakemberek bevonásával létrehozott hungarica gyűjteményét - 11884 nyomtatványt, 1150 kéziratot, 144 kötet térképet és metsze­tet, 2029 nemesi címert és a 2665 db-ot számláló érem- és régiséggyűjteményt­­ a nemzetnek adományozta. A Nemzeti Múzeum és a nemzeti könyvtár megalapítása pályája második, visszavonuló, a vallási rajongástól sem mentes szakaszában is megőrzött reformtörekvésének bizonyítéka. Felajánlását 1802. november 25-én az uralkodónak tette, aki azt 1802. november

Next