Honismeret, 2009 (37. évfolyam)
2009 / 2. szám - ÉVFORDULÓK - Sárközy István és Csokonai (Dr. Horváth József)
Laczkó Andrásnak feltűnt, hogy nem az egykori kollégiumi diáktárs, hanem Sárközy István fogadta bizalmába, került vele barátságba. „A falu fölé emelkedő ház volt Horváth Ádámé [...] anyagi helyzete mellett megerőltetés nélkül vendégül láthatta volna Csokonait! A kúriában volt öt gazdagon berendezett szoba, köztük írószoba mintegy 400 kötetnyi könyvvel [...] az ifjabb költő mégis Sárközy Istvánhoz szállt, akit akkor és épp Horváth Ádám által ismert meg." Erről a somogyi alispán Csokonai Józsefnéhoz írt levelében is tesz egy elejtett megjegyzést. Ő Csokonai Bajomban maradt emlékeiről azt írta: „Reá bíztam én az itt velem egy faluba lakó Sógorom Horváth Ádám Úrra, ki Poéta is, ismerős is volt, szintolyan mint én, ha Baráttya nem lehetett is ollyan."A Takáts Gyula tavaly elhunyt kaposvári Kossuth-díjas költőnk egymásra találásukban egy „bajomi Helikon"-t látott. Csokonait az 1799. május 24-i nagybajomi egyházmegyei közgyűlésen kérték fel a csurgói tanári állásra. Június 2-án már terjedelmes levelet írt Sárközy Istvánnak, és ebben fejtette ki pedagógiai elképzeléseit. A gimnázium birtokában levő értékes dokumentumból tudjuk, hogy már 26-án, hétfőn munkába állt. „Én a leckéket még ma egy hete elkezdettem és azóta a tőlem s környülállásoktól kitelhető móddal, szakadatlanul is vittem és hogy ezen módon csökkeni s elkezdett munkám inába szakadni nem fog, ígérem s igyekszem is." Sárközy lejött Csurgóra, és június 17-én megnyugodva tájékoztatta az iskolaalapító Festetics Györgyöt. „Hivatalomból annyi időcskét szakíttatván, hogy itt való iskola mostani állapottyát megtekintsem, nagy örömmel tapasztaltam, hogy interimaliter substitutus [ideiglenesen megbízott] Csokonyai Úr a Tanulóknak helyes contentumokra [ösztönzésükre], és nem kevés épülettel jár kötelességében. A methodus docendi, modus agendi [oktatási módszer, eljárásmód], melyet mind publice mind sétálási közben Tanítványaival elkövetni szokott, igen magához édesítette őket s minden reménységet nyújt Császári Úr eljöveteléig maga felől." Hat héttel a tanév vége előtt érkezett Csurgóra. A július 12-i vizsgára megírta és tanítványaival előadatta a „Cultúra avagy Pofók" című színművét. Az előadáson Festetics György mellett jelen volt Sárközy István egyházmegyei gondnok is. A darabba az ő tiszteletére kerülhetett bele Csokonainak a színjátszásról, a diákszínjátszásról vallott ars poeticája: „Éppen Bajomban létemben hallom, hogy az examen alkalmatosságával Csurgón is játszottak comediát és ha annak egyéb haszna nem volna is, legalább a növendékeket rászoktatja a közönséges helyen való eleven beszédre, amellytől pedig sok függ." Közismert, hogy éppen ebben, az első darabban elhangzott Rákóczi-nóta váltotta ki az iskolaalapító Festetics gróf rosszallását. Az egykori csurgói diák, Gaál László 1844-ben papírra vetett terjedelmes visszaemlékezése őrizte meg a költő életrajzaiban és minden csurgói iskolatörténetben kötelezően idézett mondatot: „Illyésekért oskolánkat fundamentumostól elhányhatják, vigyázzunk!" Érdemes azonban Gaál Lászlót tovább is olvasni: „De azért nem kell gondolnunk, hogy azért akár Sárközy, akár a Gróf Cs.-ra nehezteltek volna, vagy hogy az éneket gúnyolták volna, éppen nem. Sőt bizonyos, hogy Sárközy barátilag becsülte, szerette, a Gróf pedig egyenesen azt javallotta Sárközynek és Csépán fiskálisnak, hogy Cs.-t a rendes professzorság felválalására beszélnék rá, mert a Grófnak Cs. tetszett." Egymás kölcsönös megbecsülésére jellemző, hogy a Dorottya életvidám, pajzán kiszólásai miatt neheztelő Sárközy észrevételét is - „a világ gusztusára is adjon valamit" - elfogadta. 1799 őszén lett csurgói diák Sárközy István Albert nevű fia. Rögtön a tanévnyitón szerepet kapott Csokonaitól. A Karnyóné második szeptemberi előadásának végén, amikor legördült a függöny, derekán karddal állt ki a közönség elé a nyolcéves kisdiák: „ha megütöm a mértéket, lobogó zászlótok alá, trombita és dobszó között fogadjatok be engemet..." Csokonai 1800. március 26-án hazaindult Debrecenbe, Albert a régen várt professzor, Császári Lózsi Pál tanítványa lett. A költő 1801. február 24-én Nagybajomból levelet kapott. Egykori vendéglátójának új kastélya elkészült közben, és ide invitálta Debrecenből Csokonait: „Mikor lesz az Urnák vacatloja? látogasson meg még egyszer 's nézze meg az én szobámat, mely azon a helyen emeltetett fel mint Emlékeztető Oszlop hol legelőször ültünk, midőn egymást láttuk a' kertbe." Fia, Albert előmeneteléről is tájékoztatta. Ekkor már Császári Lózsi Pál mellett Márton Gábor segédprofesszor is Csurgón tanított. „Márton ” Laczkó András: Csokonait Nagybajomban érő hatások. Somogy 1980. 4.12. old. 7 Vargha Balázs: Csokonai emlékek. Bp. 1960. 238. old. 8 Mázsa Ernő: Adatok a somogyi udvarházak könyvkultúrájának kérdéséhez a XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben. A Sárközyek bibliotékája. A Somogy Megyei Könyvtár Évkönyve. Kaposvár 1958-59. 18. old. 9 Vargha i. m. 438. old. 6