Honismeret, 2010 (38. évfolyam)
2010 / 6. szám - ÉVFORDULÓK - Erkel Ferenc évforduló - Erkel és Kolozsvár (Almási István)
Polzhoz, Caudellához és Ruzitskához hasonlóan Erkel Ferenc is „klavírtanítónak" ment Kolozsvárra 1828 őszén. Ekkor már ott járta a középiskola osztályait öccse, Nepomuk János, akit Brassai Sámuel tanított zongorázni, és szegődtetett nevelőnek a gróf Teleki családhoz, s aki azután a Kolozsvári Unitárius Kollégium ének- és zenetanára lett. Közben két másik Erkel testvér, Rezső és József is Kolozsváron végezte az iskolát. Brassai róluk is nagy jóindulattal gondoskodott. Erkel Ferenc gyakorlati és elméleti szaktudását, melyet Pozsonyban elsősorban Klein Henriktől kapott, Kolozsváron a zenetanításban és hangversenyein gyümölcsöztette. Miként jeleztük az okokat, Erkel Kolozsvárra érkeztekor - s még ottléte alatt is egy ideig - a színpadi muzsika az előadások művészi színvonala tekintetében éppen hanyatlóban volt, s csak Déryné egy-egy idényre szóló vendégszereplései tudták ismét föllendíteni. Ám, ha nem is európai mércével mérhető, kifogástalan színrevitelben, Erkelnek mégis módja volt ott olyan művekkel megismerkedni, mint Mozart Don Juan, Auber Fra Diavolo, Boieldieu A fehér nő és Párizsi János, Cherubini A vízhordó, Donizetti A saardami polgármester, Hérold Mária vagy Az elrejtett szerelem, Mercadante Elisa és Claudio, Rossini A sevillai borbély, Olasz nő Algírban, Tancredi, Otello és Tolvaj szarka, Weber A bűvös vadász és Preziosa című operája, továbbá olyanokkal, mint Szerdahelyi József Tündérlak Magyarhonban című, Egressy Béni szövegére írt „víg daljátéka" és Zomb József Mátyás deák vagy A lovas deputáció című „nemzeti víg énekes játéka". A társulat tájékozódásának helyességét és frissességét bizonyítja, hogy a felsorolt operák közül nem egyet alig pár évvel az ősbemutató után már a kolozsvári közönség elé vittek. Erkel operaszerzői pályája szempontjából azonban kétségkívül Ruzitska József említett, Béla futása című dalművének volt a legnagyobb jelentősége, ugyanis Erkel ebben figyelhetett föl a verbunkos zene elemeinek alkalmazási lehetőségére. Ezt a közkedvelt, nagyon sokszor előadott operát már a Heinisch Józseftől újrahangszerelt, átdolgozott,, jobbított" változatban hallhatta. Nincsenek hiteles adatok Erkel pedagógiai tevékenységére vonatkozóan. Arról a tényről pedig, hogy zongoraművészként közreműködött több, a zenekonzervatórium által rendezett hangversenyen, csak közvetett forrás értesít, mégpedig Ürmössy Lajos Kolozsvári Zene Conservatorium története 1819-1878 című kézirata. Ebben a szerző idézi az intézmény választmányának 1834. január 4-én tartott ülésén fogalmazott jegyzőkönyvből azt a pontot, amelyik Erkel kéréséről szól egy általa adandó hangverseny támogatásának tárgyában. Íme a választmány határozata. ..[...] Friss emlékezetébe lévén a társaságunknak, hogy a kérelmes atyánkfia társaságunk részére és hasznára tartott hangversenyek alkalmatosságával maga segedelmét a legelső kérésre és megszólításra megtenni magát nemcsak késznek ajánlotta, hanem meg is tette, azért ezen jósága és készsége viszonti jóságát és készségét kívánván, társaságunk minden az elintézett hangverseny előadására megkívántató és hatalmában lehető segedelmet a kérelmes atyánkfiának ezennek ajánlja, [...] mely ajánlatját társaságunk Erkel Ferenc nagy köszönettel fogadván ígéri, hogy társaságunknak ezután szolgálatjára és ha a körülményekhez képest arra felszólíttatik - mindenkor kész lészen [...] közelebbről pedig háladatossága jeléül Beethovennek Die Schlacht bei Vittoria nevű török muzsikára (azaz fúvós zenekarra) készített darabját társaságunknak ajánlja és ajándéka a kérelmes atyánkfiának köszönettel vétetvén, ezen tett ajándék az ajándékok könyvébe béíratni határoztatott [...]"] Erkel 18 éves volt, amikor Kolozsvárra indult, és 23 évesen vált meg ettől a várostól. A pályakezdés, a tanulás, a tapasztalatszerzés ideje volt ez életében. Szerencséjére Kolozsváron kitűnő tudósokkal és művészekkel kötött barátságot, akik őt nagyra becsülték és mind zenei, mind általános műveltségének alaposabbá válását elősegítették. Kiváltképp Brassai Sámuelnek, a polihisztornak köszönhetett sokat, aki jóllehet önképzés útján szerezte zenei ismereteit, kamaramuzsikusként és zenekritikusként is nevezetes személyisége volt Kolozsvárnak. Brassai arra buzdította Erkelt, hogy fordítsa figyelmét a magyar zene felé és műveiben használjon fel népdalokat. E lelkesítés hatására írt Erkel egy Magyar ábrándot. (Ezt a zongoradarabot gyakran emlegetik, bár kottáját senki sem látta. Somfai László feltételezése szerint egy megőrződött töredék -Adagio-Presto - ennek az ábrándnak része lehetett.) Baráti viszonyuk életre szólónak bizonyult. Erkel a Hunyadi László című operájában szereplő Hattyúdalt Brassainak ajánlotta. Karmesteri pályájának 50 . Életének és munkásságának kutatói sokáig úgy tudták, hogy Erkelt gróf Csáky Kálmán hívta Kolozsvárra. D. Nagy András és dr. Márai György szerint azonban Erkel 1828 őszétől gróf Csáky József házában lett zenetanár. Lásd tőlük: Az Erkel család krónikája. Gyula 1992. 15. old. 3 Legány i. m. 220. old. szerint. 4 Lásd Somfai László: Az Erkel-kéziratok problémái. In: Zenetudományi Tanulmányok IX. Az opera történetéből. Szerk. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Bp. 1961. 154. old.