Honismeret, 2016 (44. évfolyam)

2016 / 3. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Mészáros Ádám: A romhányi oktatás helyzete az 1860-70-es években

irodalomtörténész, Marót Károly klasszika-filológus, Márki Sándor történész - hogy csak néhány ta­nárt említsünk a professzori karból - európai hírű tudósok voltak, munkásságuk tudományos védjegy­nek számított. Szent-Györgyi Albert teljesítménye pedig egyedülálló: szegedi egyetemi professzorként Nobel-díjat kapott 1937-ben. Fontos, hogy tudós tanárai, végzett hallgatói munkásságukkal mind izmo­sabb szállal kapcsolták Szegedet az ország és Európa szellemi életéhez. Az egyetemnek köszönhetően a város társadalmi arculata értelmiségi jellegűvé vált, és az a jó hagyományok erősítésével az európaiság, a humánum felé terelte közgondolkodásunkat. Idővel az eredeti kolozsvári mellett kialakult az új szegedi professzori kar. S így elmondható, hogy a kolozsvári gyökerű egyetem ekkor véglegesen a városé, az univerzitás Szeged egyeteme lett. Marjanicz László Felhasznált irodalom. Márki Sándor: A m. kir. Ferencz József Tudományegyetem története 1872-1922. Sze­ged, 1922. A Kolozsvári Magyar Egyetem 1945-ben. Gyűjtötte és szerkesztette: Barabás Béla és Joó Rudolf. Buda­pest, 1990; Vincze Gábor: A száműzött egyetem. JATE Press, Szeged, 2006. Beszámoló a Szegedi m. kir. Ferencz József Tudományegyetem 1930-31. évi működéséről. Szerk.: Kováts Ferenc. Szeged, 1933. A Szegedi Tudomány­­egyetem múltja és jelene 1921-1998. Szerk.: Szentirmai László. Szeged, 1999. A romhányi oktatás helyzete években köztudomású, hogy napjainkban igen kulcsfontosságú kérdés a tanügy, számos vita tárgyát képezi. Ez a trend nem volt másként 5 emberöltő időtávlatban sem. Ebből is látható tehát, hogy a népnevelés és az oktatás mindig is alapvetően meghatározta egy közösség életét, annak fejlettségi színvonalát. E rövid írásomban egy Nógrád megyei község, Romhány iskolatörténetének egy kulcsfontosságú szakaszát, az 1860-70-es évekbeli időszakát mutatom be. Az iskolával kapcsolatos forrásaink sajnos nagyon hiányo­san maradtak fenn, főként a romhányi plébánia Fristoria Domusa, illetve az 1870-es évekből a Nógrádi Lapok vannak segítségünkre. Előzményként szükséges néhány gondolatot rászánnunk, hogy megismerjük, milyen állapotban volt az iskola az 1860-as években. Romhányban már az általam vizsgált időszak előtt is létezett iskola, me­lyet a római katolikus plébánia tartott fenn. Az első utalást az iskolára az 1770-73-as tanítóössze­írásokban találjuk, melyekből megtudjuk, hogy tanítója a püspökhatvani származású Lissay János volt, aki 1769-ben érkezett a településre. Az összeírásokból megtudjuk azt is, hogy ebben az időben olvasást, írást és számtant tanultak a diákok.­ Az iskolára vonatkozó újabb adatunk 1819-ből származik, ekkor egy felújítás kapcsán említi meg plébániatörténeti munkájában Chobot Ferenc plébános. 1824-ben az iskola épülete egy tűzvész alkalmával a kántoriakkal együtt leégett, s 282 váltóforintot kapott a plébá­nia az újjáépítésére.1 2 A község tanodájáról azonban az első részletes adatunk 1844-ből való, amikor egy jelentős átalakításon esett át. Ekkor a község 425 váltóforintból építtette újjá az iskolát, melyben 1 isko­laterem volt (hossza 5 és 4/6 öl, szélessége pedig 3 és 1/2 öl). Az iskolaépülethez tartozott egy kántorta­nítói lakás, illetve egy harangozói lakás is.­ Válent Antal romhányi tanító 1854-es jutalmazását leszá­mítva az ezt követő évekből nincs semmilyen adatunk az iskoláról, feltételezhetően nem is foglalkoztak vele különösebben.­ Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1865-ben a plébános egy istállóhoz hasonlította a község iskoláját, ahol padok már nem voltak, így a gyerekek a földön ülve tanultak. Elkerülhetetlen volt tehát a tanoda újbóli renoválása, hiszen már funkcióját is alig-alig tudta betölteni. Ekkor új padokkal rendezték be a tantermet, illetve a plébános 14 olvasótáblát vásárolt az iskola részére.­ Az oktatás azon­ban továbbra is egy teremben folyt.­ ­ Nógrád Megyei Levéltár Közgyűlési iratok, összeírások. Tanítók 1770-1773. IV-I/b. 2 Chobot Ferenc: A romhányi plébánia története, Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztálya, Bu­dapest, 1913.35. 3 Chobot i. m. 42. 4 Religio. Egyházi és irodalmi folyóirat 1854.1. félév. 109. 5 Forrás: A Romhányi Római Katolikus Plébánia História Domusa, II. kötet, 1845-1997. 10

Next