Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 3. szám - TERMÉS - D. Rácz Magdolna: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentősebb nemesi írói
sógora, Mednyánszky László közvetítésével Justh Zsigmonddal, aki ettől kezdve legfőbb pártfogója lett. Állandó levelezésben álltak, többször személyesen is találkoztak, s Justh buzdítására adta ki 1890-ben, 35 éves korában első kötetét. Ettől kezdve mintha csak pótolni akarta volna az elmulasztottakat egészen az első világháborúig, sűrű egymásutánban láttak napvilágot verseskönyvei és regényei. 1910-ben a Petőfi Társaság is tagjai sorába választotta. A Nyugat indulásával kezdődő irodalmi megújulás azonban már alig vett róla tudomást. A két világháború közötti időben egyre elszigeteltebben élt anarcsi magányában. Művei: Nyírfalombok, 1890; Haffa, 1891; Újabb költemények, 1892; Maya, 1893; Fehér dalok, 1894; A virradat dalai, 1896; Pókhálók, 1896; Donna Juanna, 1897; La migration de Vame, 1898; Kakukkfüvek, 1901; Opálok, 1903; Két arany hajszál, 1908; Az erdő hangja, 1914; A magyar nép nótás könyve, 1943; Boszorkánydalok, 1974.4 GRÓF DESSEWFFY JÓZSEF (Krivány, 1771. február 13.-Pest, 1843. május 2.) Czóbel Minka „Egy szomorú nóta” című versének kézirata (Jósa András Múzeum, Irodalmi Gyűjtemény) Szabolcsi főúri családból származott. Birtokaik Büdszentmihályon és Királytelken terültek el. Középiskolai tanulmányait Kassán, az egyetemet Pesten végezte. 1795-ben részt vett a Napóleon elleni háborúban. Szoros barátság fűzte Kazinczyhoz, akivel állandó levelezésben állt. Az 1815-ben klasszicista stílusban épített szentmihályi kastélya a kor szellemi életének egyik központja volt. A hatalmas parkkal körülvett épületben sokan vendégeskedtek, többek között Kazinczy is több alkalommal. Látogatásainak emlékét őrzi Szent Mihály című epigrammája, amelyben Dessewffy József és felesége, Sztáray Eleonóra érdemeit emelte ki. Dessewffy József aktív szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában, s Kassán folyóiratot indított Felső Magyar Országi Minerva címmel. Elsők között szállt síkra a sajtószabadság védelmében (Über Pressenfreiheit und Bücherzensur. Leipzig, 1831). Dessewffy József elsősorban politikus volt, de költeményeket, útirajzokat és publicisztikai műveket is írt. Utolsó éveiben szembekerült Széchenyi reformeszméivel és a reformkor fiataljainak irodalmi törekvéseivel is. Művei: Bártfai levelek. Sárospatak, 1818; Dessewffy József gr. irodalmi hagyományai, 1860; Gr. Dessewffy József munkái, 1888.5 4 Bővebben lásd: Katona Béla 1996. i. m. 8-10. 5 Bővebben lásd: Katona Béla 1996. i. m. 233.