Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 4. szám - KÖZ-GYŰJTEMÉNYEK - Heilauf Zsuzsanna - Szabó Zsófia Lilla: A Tomory Lajos Múzeum díjazott kiállításáról
A Pestszentlőrincen született művész kitörölhetetlen jelet hagyott hátra nem csupán a modern magyar művészettörténetben, de a XVIII. kerület kulturális-művészeti életében is, így válik az emlékszoba jelzésértékűvé a helyi lakosság, de a szakma számára is. Célunk kezdettől fogva Kondor Béla művészetének egyedülállóságát hirdetni helyi és országos szinten. Az érdeklődők számára rendezett sokszínű programok - mint a kurátori tárlatvezetés, irodalmi délután, vagy múzeumpedagógiai foglalkozás - mellett hangsúly kerül a háttérben zajló szakmai kommunikációra és együttműködésre, mely a célzottan erre irányuló rendezvényekkel tud megvalósulni. Erre került sor március 5-én, a 11 órakor kezdődött szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében, melyen Kondor Béla és Miskolc kapcsolatára reflektáltunk a miskolci Herman Ottó Múzeumból érkező művészettörténész kollégák (név szerint: Rákóczki András, Hajdú Ildikó, Barkóczi Ákos) részvételével, Szabó Zsófia, a Tomory Lajos Múzeum művészettörténésze moderálásával. A vendégek között volt Kondor Mária, a művész testvére és jogutódja, valamint Kondor Béla munkásságát ismerő és kutató több művészettörténész, mint Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor a Kovács Gábor Művészeti Alapítványtól, Madár Mária a Magyar Nemzeti Galériától, a Tomory Lajos Múzeum munkatársai, illetve más művészeti területen dolgozó kerületi szakemberek A beszélgetés során szó esett az 1950-es évektől virágzó miskolci művészeti élet alakulásáról, a miskolci grafikusműhely és a krakkói mintára megvalósult Országos Grafikai Biennálé megalapításáról, melyekben Kondor Béla vitathatatlan szerepet játszott. Jelenléte több területen érintette a miskolci grafikusközpont átalakulását: tehetségének és elkötelezettségének köszönhetően szakmai vérpezsdítést hozott, és emellett emberileg is példakép volt az ott dolgozó művészek számára, mely határozott morális tartásában nyilvánult meg. Kondor Béla a Képzőművészeti Főiskola befejezése után kezdett lejárni a miskolci művésztelepre. A városban olyan befogadó szakmai és baráti közeg fogadta, ahol kölcsönös szellemi és művészi támogatásban részesült. Feledy Gyula a főiskola Grafikai Tanszékének akkori vezetője - kitartó munkája nyomán egy olyan grafikusműhely jött létre, ahol a megfelelő eszközbeli ellátottság (litográf gép vagy rézkarcnyomó prés), mely a magas színvonalú munkavégzéshez és a szabad művészi kísérletezéshez elengedhetetlen volt, arra ösztönözte a fiatal művészeket, hogy rövidebb-hosszabb ideig itt dolgozzanak. Ezek a feltételek tették lehetővé, hogy Kondor Béla az évek során rengeteg litográfiát és rézkarcot készítsen Miskolcon, melyeknek holléte további kutatásokat igényel. Kondor Béla grafikai munkásságának kibontakozásához nagyban hozzájárult az 1961- ben elinduló (és a mai napig megrendezésre kerülő) Miskolci Országos Grafikai Biennálé, amelyen egy alkalommal akár 6-8 munkával is szerepelt. Az 1963-as biennálén elnyerte a 6000 forintos nagydíjat, melyet addigi művészeti munkásságának elismeréseként és tehetségének ápolása céljából szavazott meg a zsűri. 1969-ig minden biennálén szerepelt, méghozzá igen kvalitásos grafikai sorozatokkal, illetve önálló nyomatokkal is. Miskolcon betöltött szerepéről tanúskodik, hogy 1993-tól a mai napig a Kondor Béláról elnevezett képzőművészeti díjat kapják a város vizuális kultúrájának fejlesztéséhez hozzájáruló művészek. Emellett a Miskolci Galéria évente rendez időszaki tematikus kiállításokat a művész tiszteletére. A Tomory Lajos Múzeum életében első ilyen jellegű szakmai beszélgetés - mely a jelenlevők interaktív részvételével zajlott - számos érdekes, új információval szolgált. Ez a jövőben hasonló programok megszervezésére, illetve Kondor Béla tevékenységének további kutatására ösztönöz minket. Heilauf Zsuzsanna-Szabó Zsófia Lilla