Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 4. szám - TERMÉS - Gyarmati Tiborné: Emlékezés gróf Sigray Antalra

Sigray Antal a XX. századi magyar történelemnek egyik kiemelkedő alakja volt. Hazafi­­ságát, igaz emberségét és politikusi nézeteit senki sem vonhatja kétségbe. Elsősorban a kül­politikai helyzet foglalkoztatta, e tekintetben is hazája iránti szeretete vezérelte leginkább. Emléke elhalványult és feledésbe merült, de nemzetünk három évtizedének egyik leg­markánsabb személyisége volt. Dr. Vígh Károly történész az ivánci Sigray-emlékünnep­­ségen a Sigray-szobor és -park avatásán a következőket mondta: „Végre ideje volna, hogy Sigray emlékét ne csak Iváncon őrizzék kegyelettel, hanem az egész ország tisztelettel övezze történelmi alakját.” Az emlékünnepségre Habsburg Ottót is meghívtuk. Ő levélben vála­szolt a meghívásra, többek között a következőket írta: „Ha valaki megérdemli, hogy szemé­lyére emlékezzenek, akkor az Gróf Sigray Antal. Újabb történelmünk egyik nagy személyi­sége, akinek sokat köszönthetünk. Számomra ezért is Ivánc sokat jelent. Emlékszem Sigray Antal és a falu között fennálló jó kapcsolatra. Sigray sokáig képviselt engem Magyarországon. Nagyon tiszteltem és tisztelem most is, mert tiszta lelkű, jó magyar volt, szenvedett a hazáért és bátran kiállt elveiért.”* Gyarmati Tiborné HÍREK Eötvös Loránd egyetemi jegyzetei. A közelmúltban vásárlás útján az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) birtokába került báró Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi bekö­tött jegyzetkönyvének kőnyomatos kézirata. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagykö­zönségnek is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható - olvasható az egyetem honlapján. Az ismertetés szerint az előadásjegyzetek különleges értékét emeli, hogy Eötvös élete során soha nem írt tan­könyvet. Az idő hiányán túl a tankönyvírás feltehetőleg azért maradt el, mert a munkájára jellemző műgond és lelkiismeretesség mellett nem érezte előadásainak tartalmát kellően kiforrottnak. (MTI) * A PIM-ben is látható a film Ady temetéséről. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállításán megtekinthetők azok az elveszettnek hitt filmfelvételek, amelyeket a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchí­vuma publikált a gyászszertartás századik évfordulóján. Az 1919-es filmrészleten látható, ahogy Budapest búcsúztatja Ady Endrét. A föltámadás szomorúsága című emlékkiállítá­son is felhasználtak filmrészletet az 1919-es tudósításból, de a 2019. január 29-én közzétett felvétel hosszabb és jobb minőségű, ezért ez is bekerült a tárlat anyagába - mondta Hegyi Katalin irodalmi muzeológus. A filmen látható Schöpflin Aladár, Csinszka, mellette áll a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, valamint Török Károly festőművész, de a felvételeken szerepel Babits és Hatvany Lajos is. Az Arany János-szobor környékén lévő társaságban pedig ott van a tizenhat éves Illyés Gyula. (MTI) " Írásom a Templomépítő Sigrayak (Ivánc, 2014) című könyvem alapján készült.

Next