Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / Különszám - ...de oly páter kellene aki magyarul tudna...”A moldvai csángók magyar nyelvű hitéletének története az I. világháborúig

TERMÉS de oly páter kellene aki magyarul tudna...” A moldvai csángók magyar nyelvű hitéletének története az I. világháborúig „Minékünk nagy lelkek fájdalmával panaszkodtak papjok iránt való fogyatkozásokról, bárcsak - úgymond - három, négy esztendőben jönne egy pap közikbe, aki gyermekeiket megkeresztelné, esketné és gyónhatnának nékie. Oly duruzsok penig az magok vallásában, hogy noha oláh pap lakik az faluban, mégis készebbek kereszteletlen gyermekeket eltemetni, mintsem az oláh pappal megkereszteltetni. Minekünk lelkünkre kötötték, hogy kegyelmes urunknak ő nagyságának jelentsük meg, s kérjük ő nagyságát, hogy küldjön nektek egy pá­tert, készek ők maguk tehetsége szerint fizetni és az pátert eltartani, de oly páter kellene aki magyarul tudna, mert ők oláh és magyar nyelven kívül mást nem tudnak.”' így könyörögtek a legtávolabbi moldvai csángó falu, a Dnyeszter partján fekvő Csöbör­­csök katolikus magyarjai II. Rákóczi Ferenc fejedelem követeinek, hogy nekik magyarul tudó papot küldjön. A rejtelmes és mitikus középkori település lakói a XX. század elejére már beolvadtak a román többségbe, magyar eredetükről családneveik és katolikus val­lásuk tanúskodik. A magyar nyelvű hitélet és a magyarul beszélő papok hiánya azonban ma is fájó pont a moldvai csángók életében. Nincs a történelemben a csángókhoz fogható szerencsétlen sorsú népcsoport, amely a középkortól napjainkig oly kitartóan könyörgött volna a világi és egyházi hatóságokhoz az anyanyelvű hitélet lehetőségéért. Ez a példa nél­küli kitartás részeredményeket hozott ugyan, de igazi áttörést máig sem sikerült elérni. Félő, hogy a globalizáció és a modern világ néhány évtized alatt beteljesíti azt, amit az egyházpolitikai érdekek és a román nacionalizmus együtt sem tudott elérni: bekövetkezik a moldvai csángók teljes asszimilációja. Melyek voltak azok az okok, amelyek évszázadokon keresztül a mai napig megakadá­lyozták azt a legtermészetesebb emberi jogot, hogy egy népcsoport anyanyelvén imádkoz­hasson és tanulhasson? A moldvai katolikus kisebbség etnikai és vallási szigetként él az ortodox tengerben. Jól­lehet a moldvai csángók elsősorban katolikusnak definiálják magukat, Erdélyhez és Ma­gyarországhoz való kötődésüket hangoztatják, magyarságukat sokan tudatosan vállalják. Jellemző, hogy a katolikus vallást mindmáig magyar vallásként jelölik Moldvában, és a katolikusokat magyarnak mondják. Ez a középkorban is így volt: még akkor is magyarnak említették a katolikus papokat, ha azok valójában lengyelek, vagy olaszok voltak.1 2 1 Bay Mihály és Pápai Gáspár, II. Rákóczi Ferenc fejedelem követeinek naplója. 1706. március 20. Csöbörcsök. Moldvai csángó magyar okmánytár 1467-1706. Szerk.: Benda Kálmán. Budapest, 2003. 765. 2 Petrus Parcevic marcianapolisi érseknek, Moldva apos­tolt vikáriusának levele a Hitterjesztés Szent Kongregációjához. 1670 július 12., Bákó, Benda 2003. 613.

Next