Honművész, 1833. július-szeptember (1. évfolyam, 27-52. szám)
1833-08-08 / 37. szám
37. HONMŰVÉSZ. pesten Csötörtökön Augustus SUn 1833. I. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Óriási jegenyefenyő Californiában. Északi Amerikában California félszigetnek egyik nagy sik térén az északi széleség 40—45° között tenyész a’ jegenyefenyőnek egy neme, melly magát gigantikai viszonyaival tünteti ki, ’s azok által az utabbi időkben magára vonta a’ fűvészek és kertművészek figyelmét. A’ londoni kertmivelő társaság titoknoka Douglas ur legelsőbben tett figyelmetessé eme fára, melly egyenkint szokott nőni ollyas alacson dombokon, és tiszta homok földben, hol minden egyéb tenges (vegetatio) megszűnik. Itt ama fa eléri legteljesebb ’s legszebb kifejlődését, de nem sűrű erdőben nő, valamint az északnyugoti Amerikának egyéb jegenyefenyő nemei, p. o. a’ gyantás fenyő (pinus resinosa), hanem csak egyenkint találtatik, ’s úgy látszik , hogy az északnak homályos erdejit váltja fel Californiának zöldjével, hol a’tenges inkább kezd hasonlítani a’ tropikai tartományokééhoz. Ezen jegenyének törzsöke 150—200 lábnyi magoságot ér el, ’s körülete (Umfang) 20—60 láb között változik. Illyés fáknak egyike, mellyet a’ szél tört le, ’s pedig nem ama legnagyobbakhoz tartozott, mellyeket az utazók láttak, következő mértékű volt: egész nagysága terjedett 215 lábra; a’ földtől 5 lábnyira körűlete (vastagsága) tett 57 lábat’s 5 újat, a’ földtől pedig 104 lábnyira 17 1. 5 u. Törzsöké nagyon egyenes, és magaságának kétharmadáig ágatlan ; héja illy nagyságú fához képpest igen sima, déli oldalán világos barna, az északin pedig fehéres. Ágai függősek, hegyes levelei 4—5 ujnyi hosszak, ’s rövid koronában ötösen nőnek együtt mint a’ sima fenyőn (pinus strobus) , mellyek feszesen állók , szép zöld színűk de fénytelenek , ’s ha ama fogacskákhoz nyúlunk, mellyek széleiket beszegik, darabosoknak tetszenek. Tobozai (Zapfen) az ágak legszélsőbb csúcsaikon állanak, ’s teljes kifejlődésüket csak két esztendő múlva