Honművész, 1833. július-szeptember (1. évfolyam, 27-52. szám)
1833-08-04 / 36. szám
HONMŰVÉSZ. pesten Vasárnap Augustus 4*– 1833. I. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Halaknak szembetűnő dögleletesége. A’ természet története országában 1831-ben sokféle rendkivüles tünemény mutatkozott. A’ májvényer,déli kormánykerület (Prusszia) különféle tavaiban, nevezetesen a’ tempelburgiban annyira vesztek a’ halak, hogy csak ezen utolsóból Aug. végéig többet fogtak ki 40 tonna döglött halnál, mellyek azután a’ politia rendelése szerint elásattak. A’ természetvizsgálók úgy magyarázzák a’ dolgot, hogy az álló vizeket gyakran elboritó nyálkahinár vagy vizkocsonyából álló ’s a’ vizet sokszor zöldes, sőt vernyeges szinre is festő enyek (nyálkaság) méreg gyanánt hat a’ halakra. Ha ezen enyeket mikroskoppal vizsgáljuk, finom rostokból (fibra, Fasern), vagy apró hólyagokból is látszik állani. A’ halak eldöglését még egy harmadik substantia is okozhatja, u. m. a’ Palmella ichtyoblabe (haldöglesztő Palmella) , melly a’ havasi Pallmellának egy neme, ’s hasonlóan sok találkozik a’ tavakban. Számtalan mezei egér. 1831-dik esztendei őszkor nyugoti Németország majd minden vidékén, mezején, rétjén, szántó földjein, ’s kertjeiben iszonyú sok mezei egeret lehetett seregenként látni. Némelly emberek azok közt veres, sárga, zöld, kék, ’s fehér szinűeket is akartak látni, ’s ebből irtóztató háború következését jövendölték, mellyben mindenféle színű nemzetek részt fognak venni. Ezen előítélet már nem új, mert korábbi időkben is történt illy számos egerek gyülekezete , ’s a’ hasonló jövendölések ellenére a’ reá következett esztendőben békeség köttetett. A’ szines egerek közül mind eddig azonban valósággal csak feketék, barnák, szürkék és a’ házakban igen ritkán fehérek láttattak. Jó summa pénz igértetett a’ mezei gazdáknak, ha veres vagy zöld egeret hoznának, de nem hoztak. A mezei egér (mus arvasis) csak kevéssé nagyobb a'házinál, az erdei