Honművész, 1834. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)

1834-05-29 / 43. szám

IPISZÍKISI csütörtökön május 29-én 1834. TERMÉSZET­TUDOMÁNY. A’ jéghegyek közönséges tünemények a’ földsarki tengereken, hol kis szigetek alakjában mutatkozva mozga­ttak é s a' tenger folyamzata és szelek által különféle tájakra hajtatnak. Ezen jégtömegek gyakran olly tetemes körüle­­tírek, hogy még nyár közepén is ellentállnak a’ nap hatá­sainak , é s dél felé spanyol ország szélességéig nyomatnak a’ nélkül, hogy elolvadnának. Gyakran tetemesen hatnak azok fél földgolyónk mérsékletére; a'múlt nyár másod felé­nek hives ideje illyen délfelé hajtott jéghegyektől szárma­zott, mellyeknek kövületieket ném­ellyek 30 órányira is becsülték. Ezen jégtömegektől, mellyek a’ földsarki tájak túlságos hidege által alakulnak , nagyon különböznek a’ Baffin öblében tapasztalt jéghegyek, mert ezek az északi tengerpart jéghegyein (Gletscher) alakulnak, és mint Ross kapitán bizonyítja, a’ tengerbe 6—7 mértföldnyire is nyúl­nak. Ha t. i. azon hegyeken már tetemes tömegekké hal­mozódik a’jég, gyakran történik, hogy a’hegy tetejéről illyes jégtömegek a’ tengerbe csúsznak, és többen egymásba ütődvén egyesülve úsznak a’ viz felületén , ’s rajtok csupán csak fehér medvék tengődnek. Levegőszesz. A’régi bölcselők (Philosoph) átalján olly véleményben valának, hogy a’ világ mindenségében üres tér nincsen; innen eredt ama régi iskolai állítás: horror vacui. A’ 18-ik században makacsul perleked­tek a’térnek üressége vagy telisége felül. A’gas-ok termé­szete iránt tett újabb tapasztalatok azonban már kétkedni se hagynak, ’s már közönségesen elismertetik, hogy az egész világi tért valamelly finom levegői szesz vagy is üthet tölti­ be. Veres hő. Tudva vagyon, hogy Saus­sure volt az első, ki állitá, hogy ő veres havat talált; de mivel ezen tüneménynek okát meg nem magyarázható, állításának igaz­ságát sokan kétségbe hozák. Nem­régiben Parry kapitán a földsarki vidékről csakugyan veres havat hozott, és így

Next