Honművész, 1834. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1834-12-07 / 98. szám
IPmitiriHSJ vasárnap december 7k®n 1834. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Uj kutya-faj. Sykes angoly ezredesnek a’ természet története egy uj kutya - faj felfedezését köszöni, melly Indiának nyugoti részeiben tartózkodik; ezt eddig azon kutyákhoz számolták, mellyek az emberek társaságából elvonulván ismét visszamentek a’ természeti vadság állapotjába. Midőn egykor az ezredes nehány ottani lakosokkal Bhima partjain vadászna, a’ vadászok valamelly állatot lőttek, mellyet a’ belföldiek colsumnak neveznek. Az állat még meleg volt, midőn elejébe hozták ; ő felbontató, ’s gyomrában vad állatnak húsát találták, mellyet csak nem régen ehetett meg. Az említett colsum orrától kezdve farkáig 26 hüvelyk hosszú és 16 hüv. magos vol. Bozontos, tövén veres, végén fekete farka 11 hüvelyknyi hosszúságra terjedt. Teste egészen veres valt, csak hogy nyaka körül, melljén és első lábai alatt hasán kevesbbé élénk színű mint egyebütt. Szőre selyem szerű volt, rövid, de nem göndör. Legszembetűnőbb vala ezen állaton a’ rendkívüli kis fej, melly csak 3^ JiuV elyk "hosszú volt, és czombjainak ’s lábainak sajátságos' alkaja és nyakának iránytalan hosszúsága. Első lábain két ujja volt, mellyeknek izei a’ schakaléihoz hasonlítanak; fülei szélesek, egyenesen felállók, és tőben gömbölyűk valanak; szeme pilláji veresek, szem golyója barna volt; az állat vonásai vadságot fejeztek ki. — Miután levonatott bőre kidolgoztatott, úgy találták , hogy a’ dám-vad bőrének minden tulajdonságaival bir. Mindezek bizonyossá tevék Sykes ezredest, hogy ezen állatnak semmi hasonlatossága a’ ceyloni és afrikai vad kutyákkal, vagy a’ neuhollandi Dingoval , hanem hogy különös és különböző faj. A’ colsum Bhina-Shhankar partjain és Mahratta déli tengermellékén lakik. Gyakran lehet őt találni Kitur hegyeiben is a’ balaghati és heiderabadi kerületekben , Eitur erdős vidékeiben, Radschama- Hendri és Gandschamban nem különben Koromandelke-