Kertészeti Tudomány, 1994. január-október (26. évfolyam, 1-2. szám)

1994-07-01 / 2. szám

HORTICULTURAL SCIENCE (KERTÉSZETI TUDOMÁNY) 1994. 26. (2) Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács célkitűzései és tevékenysége Urbán A. Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács H-1054 Akadémia u. 1-3. A magyar szőlő- és borgazdálkodás szervezetei még az elmúlt században alakultak meg. Az 1830-ban Széchenyi István által kezdeményezett „Országos Magyar Gazdasági Egyesület” keretében 1835. június 18-án megalakult a szőlő- és borter­melők képviselete is. Ez a szervezet a későbbiek során a „Magyar Szőlősgazdák, Borkereskedők és Hegyközség Országos Egyesülete” néven önállósult. Az önálló szakmai szervezet tevékenységét 1947-től szüneteltették, majd 1989-től a szőlő- és bortermelő egyesületek létrehozták az Országos Szövetséget, később, 1991-ben a Szőlő-Bor Terméktanácsot. A magyar szőlő- és borgazdaság szervezeti és érdekvédelmi rendszerében a közelmúltban jelentős változások következtek be. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, valamint a Szőlő-Bor Terméktanács együttes küldöttgyűlése döntött a két szervezet fúziójáról és megalakította a Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanácsot (SZBSZT). E fúzióval létrejött egy olyan érdekvédelmi szervezet, amely képes átfogni a szőlő-borgazdaság egészét a termelőktől a forgalmazókig. Szándéka szerint határozottan fogja képviselni megbízói érdekeit. Célunk az agrárpiaci rendtartás intézményeként az ágazatunk általános gazdasági és szakmai érdekeinek érvényre juttatásán túl a szabályozott piac kiala­kítása, az ehhez igazodó verseny elősegítése, az anyagi és szellemi potenciák fejlesztése, a belső- és külpiaci igényekhez igazodó kínálat fenntartása, a fogyasztók védelme. A Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács feladatai Az általános célkitűzésen túl részletesebben a következő feladatokat kívánjuk ellátni: 1. Az ágazatban megnyilvánuló érdekek feltárása és egyeztetése, érdekvédelem és érdekérvényesítés. 2. A szőlőtermesztés, -feldolgozás és borforgalmazás értékesítés összhangjának megteremtése az alap­szabályban megfogalmazott eszközökkel. 3. A jogszabályokban ráruházott bel- és külpiaci szabályozás, önszabályozási és véleményezési fel­adatok ellátása, a szabályozók tekintetében dön­téselőkészítés, véleményezés, piaci intervenció elő­készítése. 4. Közreműködés az Agrárpiaci Rendtartás eszköz­­rendszerének működtetésében. 5. Az ágazat információs rendszerének kialakítása és működtetése, az érdekek és információk kétirányú közvetítése és áramoltatása. 6. Termelési, kereskedelmi, piaci, gazdasági ajánlá­sok készítése. 7. A termelés mennyiségének és minőségének terü­leti és szakmai elvek szerinti szabályozása, támasz­kodva a helyi önigazgatási szervezetekre, különösen a szakmai, érdekképviseleti szervezetekre. 8. A piac, illetve annak változása ismeretében a ter­melés mennyiségének szabályozása, összehangolása a vertikumon belül, a termékszerkezet meghatáro­zása, javaslatok kidolgozása és végrehajtása. 125

Next