Kertészeti Tudomány, 1994. január-október (26. évfolyam, 1-2. szám)
1994-07-01 / 2. szám
HORTICULTURAL SCIENCE (KERTÉSZETI TUDOMÁNY) 1994. 26. (2) Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács célkitűzései és tevékenysége Urbán A. Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács H-1054 Akadémia u. 1-3. A magyar szőlő- és borgazdálkodás szervezetei még az elmúlt században alakultak meg. Az 1830-ban Széchenyi István által kezdeményezett „Országos Magyar Gazdasági Egyesület” keretében 1835. június 18-án megalakult a szőlő- és bortermelők képviselete is. Ez a szervezet a későbbiek során a „Magyar Szőlősgazdák, Borkereskedők és Hegyközség Országos Egyesülete” néven önállósult. Az önálló szakmai szervezet tevékenységét 1947-től szüneteltették, majd 1989-től a szőlő- és bortermelő egyesületek létrehozták az Országos Szövetséget, később, 1991-ben a Szőlő-Bor Terméktanácsot. A magyar szőlő- és borgazdaság szervezeti és érdekvédelmi rendszerében a közelmúltban jelentős változások következtek be. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, valamint a Szőlő-Bor Terméktanács együttes küldöttgyűlése döntött a két szervezet fúziójáról és megalakította a Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanácsot (SZBSZT). E fúzióval létrejött egy olyan érdekvédelmi szervezet, amely képes átfogni a szőlő-borgazdaság egészét a termelőktől a forgalmazókig. Szándéka szerint határozottan fogja képviselni megbízói érdekeit. Célunk az agrárpiaci rendtartás intézményeként az ágazatunk általános gazdasági és szakmai érdekeinek érvényre juttatásán túl a szabályozott piac kialakítása, az ehhez igazodó verseny elősegítése, az anyagi és szellemi potenciák fejlesztése, a belső- és külpiaci igényekhez igazodó kínálat fenntartása, a fogyasztók védelme. A Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács feladatai Az általános célkitűzésen túl részletesebben a következő feladatokat kívánjuk ellátni: 1. Az ágazatban megnyilvánuló érdekek feltárása és egyeztetése, érdekvédelem és érdekérvényesítés. 2. A szőlőtermesztés, -feldolgozás és borforgalmazás értékesítés összhangjának megteremtése az alapszabályban megfogalmazott eszközökkel. 3. A jogszabályokban ráruházott bel- és külpiaci szabályozás, önszabályozási és véleményezési feladatok ellátása, a szabályozók tekintetében döntéselőkészítés, véleményezés, piaci intervenció előkészítése. 4. Közreműködés az Agrárpiaci Rendtartás eszközrendszerének működtetésében. 5. Az ágazat információs rendszerének kialakítása és működtetése, az érdekek és információk kétirányú közvetítése és áramoltatása. 6. Termelési, kereskedelmi, piaci, gazdasági ajánlások készítése. 7. A termelés mennyiségének és minőségének területi és szakmai elvek szerinti szabályozása, támaszkodva a helyi önigazgatási szervezetekre, különösen a szakmai, érdekképviseleti szervezetekre. 8. A piac, illetve annak változása ismeretében a termelés mennyiségének szabályozása, összehangolása a vertikumon belül, a termékszerkezet meghatározása, javaslatok kidolgozása és végrehajtása. 125