A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 1. XV. évfolyam (XLV) 2014
Az irodalom és a lehetséges világok - Toldi Éva: Lehetséges világok Dalos György regényeiben
Toldi Éva: Lehetséges világok Dalos György regényeiben meghiúsult nászútjával. A negyedik 1977-78-ban játszódik, a magyarországi szamizdatmozgalom, az értelmiségi szervezkedések ideje, amikor Kolozst kirúgják egyetemi állásából, az ötödik 1990 és 1994 eseményeit beszéli el, a rendszerváltozás éveit, ekkor ismét álláshoz jut, felsejlik előtte az újrakezdés lehetősége és egy biztos jövő. A hatodik rész az 1995 és 2006 közötti időszakot öleli fel, amikor az addigi párttanácsadó - a választási vereség után - végleg utcára kerül. A hetedik 2006-ban játszódik, sorra buknak le a 3/3-as ügynökök, és Kolozs is új megvilágításban látja addigi környezetét, a nyolcadik viszont már csak egy rövid és a főhős számára fontos időintervallumot, a 2006. október 24-e és november 4-e közötti időszakot mondja el, amikor még módja lenne rá, hogy elkerülje saját lelepleződését, a körülmények azonban ismét közbeszólnak, s meghiúsítják kiútkeresését. Beszédes dátumok ezek is: az 1956-os forradalom október 23-án tör ki, és november 4-én, a szovjet csapatok bevonulásával verik le. Azt nyomatékosítják: a főhős a történelmi események - vagy ahogyan a regényben olvassuk - a sors kiszolgáltatottja. Amikor gimnazistakorában a narrátor, Puskin rajongója, elhiszi, hogy moszkvai tanulmányokat kell folytatnia, méghozzá közgazdászként, még fiatal és naiv, ép erkölcsi érzékkel, amellyel éppen hogy csak meg tudja különböztetni a felnőttek hazugságait a saját szemével tapasztalt valóságtól. Majd hazatérve erkölcsi érzéke tiltakozik ellene, hogy egyetemi tanári állását gyakorolva szinte a semmiért vegye fel a fizetését, s ez az erkölcsi érzék vezeti odáig, hogy a Szabad Európa Rádió kezébe kerül a gazdasági reformokról készült dolgozata, amiért ki is rúgják az állásából. Majd a rendszerváltozás után, amikor kormánytisztviselőként jól fizető szinekúraállást tölt be, már nem gyötrik erkölcsi dilemmák, megérdemli-e járandóságát. Az újabb kormányváltozás után megözvegyült apjához költözik, s mivel „közel négyszáz” próbálkozás után sem kap állást, az ő nyugdíjából és jóvátételi segélyéből él, s ekkor már egyetlen cél lebeg a szeme előtt: hogy elérje az öregségi nyugdíj határát, ami biztosítaná, hogy szegényesen, éppen hogy csak fenntartsa magát. A megélhetési gondok mellett az erkölcsi dilemma igencsak elhalványul. Ennek ismeretében kétségtelen, hogy a regényben a történelem is szerepet játszik. Olyan értelemben, amelynek eredőit Hayden White-nak a modern történelmi eseményről szóló elméletében kell keresnünk, aki tovább árnyalja azt az egyszerűnek vélt gondolatot, miszerint a történelem a múltról szól. Ő vezeti be a modern történelmi esemény fogalmát is, amely olyan jelenkori történés, amely a jelentésképzés, a különböző diskurzusokba rendezés folyamatában ragadható meg. A „modern” diskurzusok fontos eleme, hogy több érzékre hatnak, s különösen a médiának van benne nagy szerepe. A narrativizálás csakis a jelen