Hunnia, 1994 (50-61. szám)
1994 / 60. szám - Tatár József: Magyar Műveltség Szolgálat
nyokból és vásárlásból könyvtárakat létesítettünk, így Munkácson Ungváron, a técsői és nagyszőlősi iskolákban, Homokon, Bátyúban a bátfai iskolában. A homoki és ungvári csoport közösen kapott másológépet, de az ungvári csoport önzően használja. Ungváron orvosi könyvtárat is alapítottunk. Munkácson nem alakult csoport. A nagypaládi citerazenekarnak autóbuszt béreltünk, hogy Magyarországon Pest mellett felléphessenek. Ezt elfogadták, de csoportot nem alakítottak. Számítógépet kapott Homok és Kijev. Erdélyben, Felsőbányán, Nagybányán, Marosvásárhelyen, Aradon, Déván, Lupényban, Temesváron, Hétfaluban könyvtár alapjait valósítottuk meg. Bölönben könyvtárat alapítottunk, könyvállvánnyal, asztallal. Bölönben nem létesült csoport. Számítógép-kezelői tanfolyamot tartottunk. Számítógépet kaptak: Erdélyben: hétfalui csoport és a Zajzoni Rab István középiskola; Bölön, Arad, Marosvásárhely, Felsőbánya. Másológépet kaptak: Felsőbánya, Arad, Marosvásárhely. Minden csoportnak szeretnénk megvenni a Püski Kiadó által kiadott Közép-Európa atlaszt, mely még gróf Teleki Pál nevéhez fűződik. Homok és Dicsőszentmárton kapta eddig meg. Az angol nyelvű változatát Borbély Imre bukaresti országgyűlési képviselő kapta meg a MMSzolgtól, hogy biztos adatok alapján tudott a román parlamentben érvelni, ha kell. Egyéneknek ritkán adunk bármit. Indokolt esetben, ha az több magyar érdekét szolgálja, igen. Azt az elvünket tekintve, hogy egymás sorsa, gondja, baja, nehézsége, sikere után érdeklődjenek a csoportok, a magyarországit kivéve, nagyon lassú a haladás. Van olyan csoport is, amelyik az adományszerzést tekinti fő célnak, nem a másik magyaron való segítés gondolatának ápolását. Reméljük, az ilyen hozzáállás is változni fog. A csoportok szervezésénél nem törekszünk nagy létszámra. Ez nem fontos. A másik magyart tettekkel segíteni akarók felé nyújtjuk kezünket egy kemény, határozott kézfogásra. A Magyar Műveltség Szolgálatnak milyen eszközei vannak ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezze? A munka dandárját Kisgyörgy Zsuzsa, Csenged Zsuzsanna és Tatár József végzi, melynek hatóereje a két Zsuzsa és József egymás és a másik magyar iránti szeretete. Ez nagyon sok dolgot megold és amíg ez tart, addig az alábbi keretek között a munka elvégezhető a többi szívesen segítő szolgáló segítségével. A fenti lelki gazdagsággal szemben a tárgyi feltételek nagyon szegényesek. A MMSzolg-nak független munkahelye nem volt és ma sincs. Egy ideig az MDF székházban tűrtek meg és segítették munkánkat sokszorosítás, telefon, postaköltség és esetenként egy-egy szállítás költségének fedezésével. A politikai arculat megváltozásával a Magyar Művelődési Intézetbe tettük át székhelyünket. Itt sincs külön szoba vagy íróasztal, csupán lehetőség az összejövetelekre. A munka Kisgyörgy Zsuzsa lakásán - számítógép, telefon; Tatár József nyaralójában (Budakeszi) - másológép, telefon, írógép, irattárolás, raktározás; és Csengeri Zsuzsa pesti lakásán - telefon, írógép, raktározás, szállásadás zajlik. Jó lenne legalább egy szoba, ahol telefon, fax, asztal, szekrény, szék lenne és egy helyen tudnánk levelezésünket, iratainkat tartani. Ez még eddig nem adatott meg. Ez nehézség, de nem elkeserítő. Csináljuk ilyen körülmények között is a dolgunkat. Kevés a hírverés körülöttünk. Ez ebben az évben változott. A Kossuth adó határok nélküli műsorában Gecse Géza interjút készített Tatár Józseffel. Beszámolt a lupényi csoport alakulásáról. A MMSzolg Tollas Tibor Münchenben élő költő Aradon és Dicsőszentmártonban tartott előadó estjét Kisgyörgy Zsuzsa és Tatár József segítségével szervezte. A Duna TV vetítette a görgényüvegcsűri parabolaantenna felállítását. Szintén a Duna TV készített riportot Beregszászi Olga művésznővel, aki megemlítette a MM Szolgot és a két vezetőjét, akik segítettek a kárpátaljai, valamint az erdélyi Tollas Tibor-est megszervezésében. A bukaresti és a temesvári rádió is készített riportot Tatár Józseffel, illetve Kisgyörgy Zsuzsával. Lelkes visszhangok hangzanak el. Túl hosszú lenne elsorolni, hogy pl. kik voltak elragadtatva a parabolaantenna hálózat kiépítésének gondolatától, amit már 1922-ben szorgalmaztam, szorgalmaztunk. Kárpátalján Homokon, Erdélyben Görgényüvegcsűrben, Dicsőszentmártonban, Déván, Lupényben állítottunk fel parabolaantennát. Egyik legnagyobb gondunk a szállítási és utazási költség. Kevesen adnak és viszonylag keveset. Mégis hadd említsem meg, kiktől kapunk nagyobb összegű segítséget. Állami költségvetés, Paksi Atomerőmű, V. ker. Önkormányzat, Konzumbank, Lakitelek Alapítvány. Szolgálóink támogatásának inkább erkölcsi ereje van. Mindenki annyit áldoz, amennyit gazdasági ereje elbír. Nem pénzbeni nagyobb adományokat kaptunk a paksi Művelődési Háztól Gutai Istvánnén keresztül, Törökbálinton működő könyvtártól Cukorné H. Erzsébet útján. Szinte minden hónapban kapunk különféle adományt Juhász László szolgálónktól, aki nyugdíjas és csökkent látású. A nyugati magyarság anyagi segítőkészsége a MMSzolg felé szinte semmi. Ennek tanulmányozása megérne egy hosszabb írást.