Huszadik század, 1909

2. szám - IV. Könyvszemle - Könyvszemle (IX.)

A munkamegosztásban nagy súlyt helyez a nemek közötti munkamegosztásra Clunet, Edouard : Les associations au point de vue historique et juridique. Paris, Marchal et Biliard, 1909. Tome I. Történelmi, filozófiai, jogi fejtegetések a szövetkezések, különösen a vallási kongregációk szabadsága mellett. Webster, Hutton : Primitive secret societies. A study in early politics and religion. New­ York, 1908 Macmillan, (227 p.) Szerző tanulmányozza a serdültség alkalmával végzett szertartásokat, melyekből a titkos társaságok eredtek, az ezekkel kapcsolatos titkos rítusokat, a felavatandó nevelését, az öregek hatalmát. Hangsúlyozza a primitív korban a nemek és életkorok szerinti csoportulások szokatlanul erős kidomborodását. A kezdetleges közösségek fejlődésével az öregek hatalmát a főnököké váltja fel s ezzel a felavatási szertartás lassanként elveszti jelentőségét. Ezt a folya­matot a demokrácia lehanyatlása és a politikai funkcióknak kevés kézbe való tömörülése kíséri. A titkos társadalom is egyre inkább arisztokratikus jellegűvé lesz. Az abszolút politikai hatalom kialakulásával a titkos társaságok elvesztik politikai jogosítványaikat s tiszta papi és mágikus egyesületekké változnak át Briffant, Camille : La cité annamite. Tome I. La fondation. Paris, 1909. La­rose & Temis, (172 p.) Szerző hat kötetben akarja az annami társadalom szervezetét tanulmá­nyozni. Ez az első kötet az álladalom alakulását adja elő. Komoly analógiákat lát az antik városállamokkal: a vallásos jelleg, a genius urbis létezése. A mű személyes megfigyeléseket és kiadatlan okmányokat is tartalmaz. Tönnies, Ferdinánd : Die Sitte. Frankfurt a. M. 1909. Rütten u. Loening. (95 p.) A Gesellschaft vállalat 25 kötete. Tartalmából kiemeljük : Szokás, mint társadalmi akarat. Őskultusz. Szokás és vallás. Papi rend. Nemesség. Szokás és jog. Anyajog. Nemi erkölcs. Szemérem és öltözködés. Szaporodás és házasság. Vendégbarátság. Érintkezési formák. Divat. Szokás és állam. Szokás és tudomány. Konklúzió : „Az erkölcs egy új törvénykönyve vált szükségessé, mely nem köti magát a szokáshoz. Minél szabadabbakká leszünk a szokástól és a szokásban, annál nagyobb szükségünk van az öntudatos etikára, vagyis annak felismerésére, ami az embert emberré teszi: az ész Selbstbejahung­ára ; és az ész ép ezáltal megszűnik egy lényegében analitikus hatóerő lenni; ki kell fejlődnie a közösség vidám alkotójává." Parodi, D.: Traditionalisme et Démocratie. Paris, 1909. Armand Colin. (324 p.) Az első rész a jelenkori tradicionalizmus elméletét adja. E célból a Brunetiére, Bourget, Barrés eszméit vizsgálja meg és a lAction frangaise propa­gandáját ismerteti. Majd a romantizmushoz való viszonyát tárgyalja. A második rész a demokratikus eszmék kritikáját adja. Lombart, Werner: Die deutsche Volkswirtschaft im 19. Jahrhundert. Zweite Auflage. Berlin, 1909. Georg Bondi. (XVI+609. p.) Csaknem változatlan kiadása az 1903-ban megjelent műnek. Nemcsak kitűnő összefoglalása a gazdasági élet legfontosabb tényeinek és összefüggé­seinek, hanem a Modern Kapitalismus­ban lefektetett elméleti alapvetés tovább- , 229 • fejlesztése. CS*-,

Next