Ifjúmunkás, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-10-14 / 41. szám

2 ^»munkás ^Ш8No...1 ИИ 1)11 ИП'—МИЛ—■■I.II^^HVMIH I IMI......■■■■IM...... Kilátó a tennivalókra Megkülönböztetett helyet nyert a leghatékonyabb munkaülések, a plenárisok sorában Bihar megye KISZ- bizottságának legutóbbi bővített plenáris ülése. Nem ünnepélyesebb külsőségekkel, hanem azzal, ahogyan a KISZ-szervezetek, az ifjak munkájukat értékének megfelelően mérlegelték, arra törekedtek, hogy ez a mérlegelés híven tükrözze nevelőmunkájukat, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága által elfogadott program, NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak az ideológiai és politikai nevelő tevékenységre vonatkozó előadói beszéde szellemében. — A feladatok ismertek — mondotta egyebek közt Simor Aurél, Nagyvárad municípiumi KISZ-bizottságának első titkára —, azonban előfordult nemegyszer, hogy tisztviselői, gépies papírmunkát végzünk, eleven, politikai nevelőmunka helyett. Persze, ennek a hatása is olyan. . . Máskor meg, ha akadályba ütközünk valaminek a teljesítésénél, meghátrálunk, s menten készek vagyunk kibúvót keresni. Kelemen Gábor, a Sintera vegyigyár KISZ-bizottságának titkára gyakorlati javaslatot terjesztett elő : — Nagyon sok kiváló ifjúmunkás van az üzemekben. Közöttük élünk, jól ismerjük őket. KISZ-titkárnak a jók közül is a legjobbat javasoltuk. Utóbb mégis előfordult csalódás, mert nem elég a jóindulat, igyekezet, és példás magatartás. Meg kell találni azt a formát, amelynek keretében a jövendő KISZ-titkárokat felkészítsék elméletileg a vezetői munkára. .. Tanulás és munka : e két fogalom szorosabbra vonását vetette fel Bacon Laura, a hároméves pedagógiai főiskola diákszövetségének elnöke: — Látogatásokat szervezünk a jövőben, üzemekbe, beszélgetést mesterekkel, technikusokkal, szorosabbra vont kapcsolatot az üzemek KISZ-bizottságaival, hogy kialakítsuk a munkásszellemet a főiskolások körében. — Mi sem tettünk eleget ezen a téren — kapcsolódott az előbbi gondolathoz Cucu Adrian, a nagyváradi 4-es számú líceum KISZ-bizottságának titkára —, több alapszervezetben hiányzik a forradalmi szellem, elhallgattuk a hibákat, ahelyett, hogy határozottan küzdenénk ellenük. Sok a középszerű diák, a közvéleményt ebben az irányban kell kialakítanunk. Măduţa Nelu, a hollódi mezőgazdasági gépesítési vállalat gépkezelője a közgyűlések nevelő szerepét hangsúlyozta : " Az elmúlt időszakban magunk tapasztaltuk, milyen eredményes a jól előkészített közgyűlés, mennyire kihat a termelési eredményekre is, éppen a hibák feltárásával és visszaverésével. Sörös Sándor, Margitta városi KISZ-bizottságának titkára a KISZ- szervezetek stílusát és módszereit, a gyakran megnyilvánuló formalizmust hibáztatta. " Nem szabad megelégednünk az akciók számszerinti értékelésével, ami eddig előfordult, az akciók hatékonysága lehet az egyetlen mérce. . . Sörös Sándor a továbbiakban kitért arra a felmérésre, amelyet 150 ifjú körében végeztek a fiatalok szórakozási igényéről. A szabadidő hasznos eltöltéséről, megszervezéséről, mások is szóltak. Közöttük Papp Mária, a Biharfélegyházi mezőgazdasági termelőszövetkezet KISZ-szervezetének titkára . • Problémát jelent számunkra és megoldást kell találnunk az ingázók kevés szabad idejének hasznosítására. Mert a kétlakisággal a fiatalok elvesznek a két alapszervezet, az otthoni és a gyám között. . . Constantin Boncote elvtárs, a KISZ KB osztályvezető helyettese értékelte a Bihar megyei KISZ-szervezetek politikai nevelő munkáját. Befejezésül Victor Bolosan elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet, rámutatva a fiatal nemzedék kommunista nevelésének fontosságára. A plenáris résztvevői táviratot küldtek az RKPS-nek, személyesen NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak melyben kifejezésre juttatták, Bihar megye román, magyar és más nemzetiségű ifjainak egyöntetű elhatározását, hogy teljes erejükkel hozzájáruljanak az RKP előrelátó, mélyen tudományos politikájának valóra váltásához. Molnár Erzsébet A KOMMUNISTA NEVELÉS ifjúsági fórumairól n fel Rajta. A munkaterv nem öncélú, annak alapján dolgozni kell, s hiába a legjobban összeállított program, ha elkészítése közben megfeledkezünk azokról, akikkel végre kell hajtanunk a terveket. Egyik székelyföldi vállalatnál történt meg, hogy a sokévi átlagnál magasabbra szökött a susztervasárnapot ünneplő fiatalok száma. A KISZ-bizottság szimpoziont készített elő a percek értékéről. Kiosztották a feladatokat, s az egyik megbízott előadó ugyancsak értetlenkedett, mert hát ő eddig ilyesmit nem csinált, ő ehhez nem ért, stb. Egy idősebb és gyakorlottabb kolléga pár szóban megmagyarázta, mi is lesz a feladata. — Ja, hát egy hozzászólás kell? — így az értetlenkedő. — Hát miért nem kezdtétek ezzel? Szóval, a terv feladatainak megfogalmazásakor kerülni Az Ifjúmunkás első száma, amely 1922. január 1-én jött ki a kolozsvári Gutenberg nyomdából, kinyilvánította, hogy az Ifjúmunkás Szövetség az osztályharc elvei alapján fog tevékenykedni, és ízelítőnek közzétett egy programot, amelyben szerepeltek az ifjúság követelései a munkaidőre, a fizetésre, a pihenőszabadságra vonatkozóan. A forradalmár lapot örömmel üdvözölte a marosvásárhelyi és környékbeli kommunisták lapja, az Előre, 1922. január 8-i számában. Mert az Ifjúmunkás nemcsak azt a célt szolgálta, hogy egyesüljön az ország tartományainak ifjúsági mozgalma. Az egységes, erőteljes munkásifjúsági szervezet és lapja számos vonatkozásban jelentős támasza lehetett a fiatal, de máris sok megpróbáltatást átélt kommunisták pártjának. Az lap első számától elkötelezte magát a munkásmozgalomnak. Harci eszközei változatosak. Hasábjain megtaláljuk a legelemibb felvilágosítást , a meseszerű közgazdasági magyarázatokat. Hol volt, hol nem volt egy pénzes ember, aki egy szép napon elment a piacra, gyapjút vásárolt ,a gyapjúból fonalat csináltatott, amit aztán eladott a piacon, és még több pénze lett... Így kezdődik a mese és aztán eljut, a tanulságig, hogy a pluszpénz valójában értéktöbblet, amit a lökés munka nélkül vág zsebre, mert az csak a mesében fordul elő, hogy maga megy a piacra — a valóságban ezt a munkát is más végzi helyette... A Mi iskolánk rovat számos közérthető, olvasmányos cikkben oktatta a munkásifjúságot és bebizonyítja, hogycsak egy fals jog alapján illeti meg a gazdagság a gazdagokat, valójában minden érték azoké, akik dolgoznak, mert csak a munka teremthet értéket. Persze, azt is tudatosította, hogy nem elég a munkaadók tekintélyének aláásása. A társadalmi rendet kell aláásni, amely őrködik a kizsákmányolók jogain. Rendszeresen közölt cikkeket a munkásifjúság szervezeti életéről, a mozgalom erdélyi és bánáti sajátosságairól, az ország ifjúsági mozgalma egységének fontosságáról. Híradásaiból az olvasók megismerhették más országok ifjúságának forradalmi tevékenységét, a fiatal szovjet állam sikereit és gondjait. Közben a szervezeti egységre törő erők megtartották Iasi-ban azt a konferenciát, amelyen már az ország legtöbb tartományából részt vettek képviselők. 1922 március ill 12 között pedig megtartották Bukarestben az Átváltozások általános konferenciát, amelyen megteremtették a forradalmi ifjúság szervezeti-ideológiai egységének alapját. A kommunista ifjúságnak 1922 szeptemberében már három hivatalos lapja volt: a Tineretul Socialist és az Ifjúmunkás mellett megjelent az Arbeiter Jugend. Mindhárom lap tevékenyen részt vett a szervezeti egység érdekében összehívott konferenciák előkészítésében. Az Ifjúmunkás forradalmiassága persze csak a haladó körökben keltett elismerést. A hatóságok részéről a betiltás a „jutalom“, amelyet elsőízben 1922. november 1-én kapott meg. De addig az ifjúsági szervezetek megerősödtek, nem nélkülözhettek egy hasznos útmutatót. Decemberben újra megjelenik,új címmel: Ifjú Gárda. Felismerik, újra betiltják ... Az illegalitás nehéz éveiben az Ifjúmunkásnak az volt egyik állandó jellemvonása, hogy fejléce és nyomdája állandóan változott. . . 1924 után a munkásifjúság magyar nyelvű lapja Bukarestben készül, neve: Ifjú Leninista. A műszakiak letartóztatása miatt rövid ideig szünetel, majd Ifjúkommunista címen jelenik meg. 1929-ben újra Ifjúmunkás, Marosvásárhelyen nyomják, az új évet pedig mint Ifjúbolsevik üdvözli, aztán nemsokára Avantgárdának keresztelődik. 1929 decemberétől 1930 októberéig Bukarestben is megjelenik egy Ifjúmunkás. Kiadója: az egységes szakszervezetet ifjúsági osztálya, irányítója a KISZ. 1931 augusztusában, amikor jelentős esemény történik kommunista sajtónk történelmében — megjelenik a Scínteia — az ifjúkommunisták magyar nyelvű lapja Kommunista Ifjú Rohamos címen Kolozsváron jelenik meg. 1933 után Kommunista Ifjúmunkásnak, 1935-től Ifjúkommunistának hívják. Minden címváltozás betiltást, üldözést, letartóztatást jelez. De minden új cím azt is jelzi, hogy elődeink ifjúi találékonyságát, bátorságát, hitét nem tudták kimeríteni. Bodea I. Gheorghe Kétoldali kényelmesség kell a ködösítő, fellengzős nagy címeket, pompázatos kifejezéseket, nevükön kell nevezni a dolgokat. A feladatok elosztását nagyon jól meg kell fontolni. Ha mindössze néhány tagot tömörít az alapszervezet, rendszerint mindenkinek jut feladat. Ha azonban nagyobb a tömeg sok esetben mindig ugyanazoknak jut a feladat. Az ilyenfajta feladatelosztás kétoldalra is sántít. Egyfelől túlterheli a társadalmi munkát valóban szívesen végzőket, másrészt hatalmas tömeget szoktat rá a tétlenségre, a készre. Kényelmes gyári KISZ-titkárok kedvenc feladatelosztó rendszere szerint megbízatást, feladatot adminisztratív vezetőségi tagok kapnak. Mert a vezetőség könnyen megtalálható, s a funkcióra való hivatkozással nehezebb feladatokat is elfogad. Persze, kényelmesség a másik oldalon, a tagság felén is van. Mert ugye, miért törjem a fejemet valamivel, amikor úgy is van, aki ezt könnyedén megcsinálja, miért szóljak én hozzá botladozva, akadozva, amikor mások olyan szépen, gördülékenyen elmondják véleményüket? Nem bánja eléggé, hogy saját fiatalos ötletei, észrevételei, megjegyzései elsikkadnak, a más kategóriában gondolkozó, más munkakörben dolgozó és felszólaló fiatal véleménye nem fedi az övét. Ügyeljünk tehát arra, hogy minél több ember között oszoljon meg a munka, kapcsolódjon be minél több fiatal a szervezet életének irányításába, még akkor is, ha ez egy feladattal többet jelent a KISZ-titkárnak. Széles körben terjed az a tévhit, hogy a gyári alapszervezet munkájának fő területe a gyűlésezés különféle termelési kérdésekről. Természetesen, a gyári alapszervezetek életének legfontosabb területe a termelés. Ez azonban nem jelent és nem jelenthet kizárólagosságot. Sokkal többet kell törődnie a KISZ-nek a fiatalok sajátos politikai, művelődési, sport és más jellegű igényeinek kielégítésével. Ugyanaz a helyzet a sportolással. Nemrég Vlahicán beszélgettem sportügyben fiatalokkal. Mióta dolgoznak, elszakadtak a testmozgástól, nincs szervezett sportolási lehetőségük, s pár élsportolótól eltekintve legtöbb fiatal csak szurkolóként jut sportpálya közelébe. A politikai nevelés, az általános műveltség színvonalának emelése, meg a tömegsport megszervezése körül van még mindig sok keresni valója a KISZ-szervezeteknek, ezek azok a pontok, amelyek segítségével tömeg népszerűségre tehet szert a KISZ az üzemi fiatalok között. Persze, mindehhez dolgos, tennivágyó aktíva kell, s ebben az aktívában nemcsak a szűken vett KISZ-vezetőségnek kell helyet kapnia, hanem minden érdeklődő fiatalnak. Az nem lehet mentség, hogy csak kevés ember rendelkezik szervező tapasztalatokkal, hogy elsősorban a bürótagok feladata a munka megszervezése. A KISZ-munka közös célok elérése érdekében végzett közös munka, s ennek közös megszervezése minden KISZ-tagot érint, ami azt jelenti, hogy tervezéskor is így kell hozzáfognunk a dologhoz. Kovács Nemere (Folytatás az I. oldallal) szakaszában, különös hangsúlyt helyezve a művészeti alkotás, a szocialista művészet kérdéseire. Beszéde újabb dokumentum-értékű iránytű s közös tetteket érlelő pártos biztatás mindanynyiunk számára.egalakult a Ştefan Gheorghiu párt-, társadalompolitikai, gazdasági és államigazgatási tevékenység vezető kádereit képző Akadémia vezető tanácsa. Az ünnepélyes alakuló gyűlésen tartott beszédében Nicolae Ceauşescu elvtárs hangsúlyozta, hogy az általános politikai vonal megvalósítását biztosító egyik alaptényezőt a káderek, az emberek képviselik , innen ered a központi bizottságnak az a törekvése, hogy megvalósítsa a párt-, állami és gazdasági vezetőkáderek egységes felkészítését minden tevékenységi terület számára.asárnap ünnepelte az ország a kőolajipari dolgozók napját. Forradalmi hagyományainknak és helytállásuknak szól ez az ünneplés, azért köszönti őket népünk minden esztendőben, mert áldozatos munkájuk nyomán mindannyiunknak közös kincsévé válik a fekete arany. termésnapi ünnepségek után a jobb időjárásnak is köszönhetően megpezsdült az őszi betakarítási munka. A legtöbb helyen már gyorsmérleget is készítettek az idei terméseredményekről és kitűnt, hogy bőséges volt a nyár. örömmel tapasztalhatjuk, hogy az őszi mezőgazdasági munkákból, különösen a betakarításból az ország több ezer fiatalja is kivette a részét. Az iskolák ifjúságáról kell szólnunk elsősorban, akik tettekkel válaszoltak azokra az intézkedésekre, amelyek a tanulás és a termelő munka összekapcsolását célozzák.