Ifjúmunkás, 1981 (25. évfolyam, 7-52. szám)
1981-12-20 / 51. szám
AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE A SZOCIALISTA ETIKA és méltányosság szellemében, a kombat-TIÚTTÁS ÉS KÉRLELHETETLENSÉG FEJLESZTÉSE A FIATALOKBAN A HIBÁKKAL SZEMBEN, A KRITIKAI, ÖNKRITIKAI SZELLEM FOKOZÁSA — A KISSZERVEZETEK POLITIKAI NEVELŐ TEVÉKENYSÉGÉNEK LÉNYEGES FELADATA X. osztályosok részére Tématerv — Az RKP Programja, a kommunisták munkája és élete, a szocialista etika és méltányosság elveinek és normáinak Törvénykönyve, az ifjúság forradalmi nevelésének alapvető dokumentumai. — Az RKP XII. kongresszusának dokumentumai a szocialista öntudat, a kombattivitás és kérlelhetetlenség növeléséről, a kritika és önkritika szellemének érvényesítéséről. — A KISZ-szervezetek feladatai az ifjúság haladó erkölcsi-politikai nézetének kialakításában. A társadalom forradalmi átalakulásának korszakát éljük. Ilyen körülmények között az ifjúsággal, az egész szocialista nemzettel szembeni igény, hogy forradalmárhoz híven harcoljon az élet bármely területén minden ellen ami régi és elavult, küzdjön az új érvényesüléséért, a forradalmi vívmányok védelméért és fejlesztéséért. A forradalmi szellem, a küzdő szellem, a hibákkal szembeni kérlelhetetlenség a kritikai és önkritikai szellem fokozása az új ember sajátosságai — fogalmazta meg Nicolae Ceauşescu elvtárs 1980 májusában, az ifjúság fórumán elhangzott beszédében. Az RKP Programja, valamint a szocialista etika és méltányosság elveinek törvénykönyve világosan kifejti a forradalmi szellem elméleti, politikai és gyakorlati vonatkozásait. Küzdenünk kell, hogy társadalmunk életében érvényesüljenek a szocialista etika és méltányosság elvei, az együttműködés és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás, a szolidaritás és a tisztelet kapcsolatai. Kibékíthetetlen ellenfelei kell hogy legyünk a kispolgári individualizmusnak, az olyan törekvéseknek, hogy bárki többet követeljen a társadalomtól, mint amennyi a szocialista elosztás elvei alapján megilleti. Becsületesnek, őszintének, elvszerűnek és korrektnek kell lenni, nem szabad megtűrni a hazugságot, a képmutatást, a felelősség és kötelesség alól kibúvásra irányuló próbálkozásokat. Mivel a szocialista erkölcsben folyamatosan előtérbe kerülnek a sokoldalúan fejlett szocialista és kommunista társadalom építésével összefüggő gazdasági vonatkozású magatartási problémák, növelnünk kell az ifjúság munkája és munka általi nevelését, hogy a fiatalság ne csak folytatója legyen társadalmunk építésének, hanem képes legyen azt a legmagasabb fokra emelni. Az RKP XII. kongresszusának dokumentumai óriási szerepet tulajdonítanak az ideológiai, politikai és nevelő tevékenységnek az új ember formálásában, akinek magas szocialista tudattal kell rendelkeznie, s alkalmaznia kell a szocialista etika és méltányosság elvét az élet minden területén. Országunk általános fejlődésében elért eredményeink bizonyítják azt a hatást, amelyet a politikai nevelőmunka, az ideológiai tevékenység szocialista társadalmunkra gyakorol. De a fennálló hibák bizonyítják a politikai nevelő tevékenység hiányosságait is. „A kombattivitás, a felelősségérzet meggyengülése, a fegyelmezetlenség megnyilvánulásai ..., a szocialista etika és méltányosság normáinak számos megsértése, a többi kihágások és negatív jelenségek közvetlenül összefüggnek az ideológiai és politikai nevelő tevékenység komoly hiányosságaival“ — mondta Nicolae Ceauşescu elvtárs az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenáris ülésén. (Előre, 1931. november 27.). Határozott intézkedéseket kell tennünk a szocializmust, a kommunizmust tudatosan építő új ember formálására irányuló tevékenység megjavításáért Több szilárdság, harcosabb, elkötelezettebb szellem, a hibákkal szembeni fokozott kérlelhetetlenség kell hogy jellemezze az új ember tevékenységét. A politikai nevelő tevékenységnek népünk forradalmi múltjának ismeretéből kell kiindulnia, szem előtt tartva népünk történelmi, társadalmi és nemzeti sajátosságait. Erősítenünk kell — nemzetiségi különbség nélkül — az összes dolgozók szolidaritásának és testvériségének szellemét. Csak ez az újfajta humanizmus biztosíthatja minden embernek a jólétét és boldogságát. A forradalmi humanizmusnak, népünk emberségének erőteljesen meg kell nyilvánulnia a munka és a harc forradalmi szellemében, a szocialista normák bármiféle megsértésével szemben tanúsított szilárd és kérlelhetetlen magatartásban, a forradalmi vívmányok, az ország függetlensége és szuverenitása bármely körülmények közötti megvédésében. Le kell küzdenünk az obszkurantizmust, s annak bárminemű megnyilvánulását. Ápoljuk határozottan az igazságosság és a szocialista méltányosság, a társadalom valamennyi tagja közötti együttműködés és kölcsönös elvtársi segítségnyújtás szellemét, a munkában és az életben egyaránt. Az egész elméleti, politikai, kulturális nevelő tevékenységnek az RKP Programja, pártunk alkotó jellegű, marxilleniai szellemben fogant dokumentumain kell alapulnia. A fiatalok forradalmi szervezetének az a feladata, hogy állandó tevékenységet folytasson az új ember formálásáért. „Ifjabb és újabb módozatokat kell találnunk annak érdekében, hogy a gyermekeknél, a fiataloknál kialakítsuk a forradalmi öntudatot, a párt, a nép iránti szeretetet, az igazságérzetet, azt az elhatározást, hogy küzdjön mindenféle elnyomás ellen, a háború ellen“ — hangsúlyozta Nicolae Ceauşescu elvtárs a RKP KB novemberi plenárisán. A KISZ tevékenységét olyan forradalmi szellemnek kell áthatnia, mely képes kialakítani az ifjúságban a szocializmus és kommunizmus ügye iránti felelősségérzetet. A szocialista építés hatalmas feladatában az első sorokat a fiataloknak kell elfoglalniuk, függetlenül attól, hogy az építés, a munka milyen terepen történik. A fiatalságnak kell biztosítania hazánk további haladását a kommunizmus magas csúcsai felé, a forradalmi hazafiság szellemében kell nevelnünk és formálnunk a gyermekeket és az ifjakat. Szocialista társadalmunk építésében a KISZ gyakorlati tevékenységének óriási jelentősége van. Minden alapszervezet munkájának egyik fő feladata: tudatosítani a fiatalokban a szakmai képzés jelentőségét, a felületesség elleni harc fontosságát, fejleszteni a munkával szembeni szenvedély érzését. A KISZ-szervezetek kötelesek megtalálni azokat a konkrét nevelési módokat, amelyek megfelelnek az adott területeken tevékenykedő ifjaknak. A legmegfelelőbb keret a KISZ-szervezet közgyűlése, ahol a hibákat a harcos kritika és önkritika szellemében kell felvetniük, nincs szükség a ködösítésre, mely a létező negatív jelenségeket elkendőzné. A KISZ az az aktív tényező, mely segíti a fiatalokat, hogy a társadalomban, a munkahelyen, a családban a szocialista etika és méltányosság elveivel összhangban tevékenykedjenek. Ahogy Nicolae Ceauşescu elvtárs a fiatalok elé célul tűzi: „Tegyünk meg mindent azért, hogy az idelógiai és politikai nevelő tevékenység nagy jelentősű tényezővé váljék a pártprogram, a XII. pártkongresszus határozatai valóra váltása során!“ (Folytatás az 1. oldalról) га: Beszélhetnék a hazafias munka felelősével ? — Az a helyzet, hogy itt a gyárban létezik egy ifjúsági munkatelep, s mi, KISZ-esek átvettünk egy ötmilliós beruházást. Mi végzünk el minden szakképzetlen munkát és egyszerűbb szerelést, amiért félmillió lejt kap a szervezet. Ezzel nemcsak teljesítjük, de túl is szárnyaljuk a bevételi tervünket. Ugyanakkor még vannak másféle feladataink is, a rend és a tisztaság fenntartása a gyár körül, kisebb javítások elvégzése, úgyhogy elképzelheti, mennyi a munkánk. Az ötmillió nem játék. Nekem az a véleményem, hogy a hazafias munka felelősének elég dolga volt, hiszen nagyon nehéz egy ekkora munkát megszervezni... — Tehát akkor senki sincs, aki a fiatalok vállalásáról beszélni tudna? Talán a szakszervezetnél van valaki, aki az ilyen munkaakciókat vállalati szinten összesíti. — Igen, van, aki minden ilyen kezdeményezést öszszesít, mert nálunk igen sok kezdeményezés születik. Képzelje el, kolosszus ez a gyár, hatalmas műszaki és szellemi potenciállal rendelkezik, itt igazán van mit összesíteni. De mi is figyelemmel követjük a saját vállalásainkat, rendszerint pontosan tudjuk az eredményeket, de most így alakult a helyzet a kolléga hiányzása miatt. Ő igazán nagyon sok pozitív adatot mondhatna az újítómozgalomról, a feltalálókról, mert fiataljaink között szabadalom-tulajdonos is van. — Volt-e más olyan konkrét vállalásuk, mint a szeptemberi? — Meg kell mondanom, hogy egy olyan felajánlás, hogy mondjuk 10 vagont szerelünk össze terven felül, eléggé rizikós, mert teljesítése alig függ a KISZ-szervezettől. Nekünk nincsenek saját munkaalakulataink, hogy azt mondhassuk: ők vállalták, ők csinálják. A fiatalok együtt dolgoznak az idősebbekkel, és ha mi vállalunk valamit, ők végül még azt mondják, hogy ők teljesítették. Vagyis jelentkezik egy ilyen probléma, ami kikerülhetetlen. Azért bizonyára vannak fiatalok, akik az idősebbek segítségére szorulnak... — De vannak viszont mások, akik tényleg igen jól dolgoznak, dicsőséget hoznak a KISZ-szervezetre. Na de jól eltelt az idő. Gondolom, meg akar nézni egy részleget, ahol elbeszélgethet ügyes fiatalokkal, újítókkal, feltalálókkal, élenjárókkal. — Szívesen, de előbb tisztázzuk azt, hogy a fiatalok egy ilyen jelentős vállalása nem tűnhet el ennyire nyomtalanul. Annak a három vagonnak az összeszerelését azért vállalták, mert valahol a nemzetgazdaságban szükség van rá, különben nem lett volna értelme a vállalásnak... A KISZ-titkár felállt, kiment, visszajött, asztalán keresgélt, aztán kijelentette: önkritikát gyakorol és ha cikket írok erről a beszélgetésről, foglaljam bele. Bevettem. A cikkbe. Egyébként nem tudom lenyelni... A régi Ifjúmunkás Két beszédes dokumentum 1921. április 25-én a sziguranca erdélyi alinspektorátusának kelt jelentését az Állami Levéltár őrzi. „Vezérigazgató úr! Tisztelettel jelentjük önnek a következőket: április 13-án a kolozsvári Bocskai utca 1 szám alatti Guttenberg nyomdában történt házkutatás során felfedeztük, hogy abban a nyomdában nyomtatták és nyomtatják az Ifjú Proletár című kommunista újságot. Megállapítottuk, hogy 1921. március 20-án jelent meg az újságnak az első száma, amelyet titokban osztottak szét az erdélyi munkások között. A házkutatás napján a nevezett nyomdában éppen dolgoztak e kommunista újság második számán és megtalálták a nyomtatásra szánt új cikkek eredetijét is... Megállapítottuk, hogy az újságot a kolozsvári városházán március 15-én jelentette be Orosz Miklós mint kiadó és Iuliu Dascăl úr mint felelős szerkesztő ... Mind a megjelent első szám, mind pedig a lap éppen munkában lévő második számának cikkeiből megállapítottuk, hogy élénk kommunista propagandát terjesztenek a fiatal munkások között, akiket könnyen megnyerhetnek ... “ Az Ifjú Proletár volt az Ifjúmunkás elődje. Ezt nem csak abból a tényből tudjuk, hogy mindkettőért (betiltása után az Ifjúmunkás Értesítő és más lapok megjelentetéséért is) küzdött Orosz (Niculescu) Miklós, akit harmadik főszerkesztőnknek tekinthetünk, hanem abból is, hogy lapunk mind tartalmában, mind kivitelezésében hasonlított az Ifjú Proletárhoz. Első számának hatodik oldalán a Szövetségi hírek című rovatban olvashatjuk többek között: „Ifjúmunkások! Ifjúmunkásnők! Táborunk utolsó ünnepi gyásznapot tart a kilenchónapos kényszerhalott emlékéért. Utolsó gyásznapot tart táborunk, mert a szellem újból életre kelt: az Ifjúmunkás megindul!“ A kényszerhalott a betiltott Ifjú Proletár volt, örömünnepeink — amíg mostani negyedik sorozatunkhoz érkeztünk — és gyásznapjaink is számosak. És ez nemcsak a szerkesztőkre vonatkozik, hanem mindenkoron olvasóinkra, akikkel a lap legjobb számaiban azonosulni tudott. Kik voltak első támogatóink, munkatársaink, olvasóink? Erről szól egy másik levéltári dokumentum, amely az akkori hivatalos rendelkezéseknek eleget téve az Erdélyi és Bánáti Ifjúmunkás Szövetség addig (tehát 1922 januárjáig) megalakult helyi bizottságai tagjainak névsorát tartalmazza. Brassói csoport: Csömör Aladár, Ludovic Drincan, Donáth István, Constantin Deac, Henrig Iosif, Alexandru Toma, Csomna Zoltán, Mihály Lajos, Pataki András, Bucs Kerestély, Bartalis Mihály, Balázs Ferenc. Aradi csoport: Kővágó Mihály, Stern László, Schwarc Lajos, Engel Jenő, Russbcch Ferenc, Hunyadi Béla, Nitermayer János. Nagyváradi csoport: Francisc Urs, Szabó László, Róth Ferenc, Ábrahám Martin, Sunonyi Jenő. Dési csoport: Tóth István, Biener Jenő, Schweiger Ignác, Urban Ernő, Hollander Zoltán, Kovács László, Hoker György. Nagybányai csoport: Katona Béla, ifj. Szabad Károly, Salavicki Sándor, Martin Laurean, Iosif Sălăjan, Kiss János, Koncz Kálmán, Schlesinger Kálmán, Bitter Mátyás. Kolozsvári csoport: Friedmann Mátyás, Csucsuj István, Sós Károly, Lupu Abrudan, Bálint Lajos. Marosvásárhelyi csoport: Eugen Jakabovics, Klein Mór, Buxár János, Schönbrun Andor, Lázár Ödön, Miklós Ferenc, Pipás Sándor. Sepsiszentgyörgyi csoport: Ráduly Gábor, Ráduly György, Elvira Zeta, Magyar György, Bende Margit, Dakó István, Szabó András, Rákosi Gyula, Valkó Emília, Molnár Anna, Kerekes Boriska, Kicsi György, Sikó Ilus, Szabó Gizella. Lupényi csoport: Szőcs András, Dubek Mihály, Röszler Béla, Vilhelm Buciuman, Pecsár Károly, Jakabos István, Tóth István, Radács György, Mike Károly, Iuliu Dociu. Baia Sprie-i csoport: Stefan Zai, Régeni János, Alexandru Petruşan, Sajtos Péter, Mihai Onica, Gheorghe Anca, Tortoki Károly, Brezoczki György. Temesvári csoport: Simonius Henrik, Balauer Antal, Iczkovits Márton, Edlitz Jenő, Simon Ferenc, Tosch Ferenc, Bognár Károly, Dormuth Miklós, Krebs Győző, Baumhoff Konrád, Dömöki Pál. Az ifjúmunkás második száma nyolc oldalas volt. Előfizetőinek száma a következő hónapokban több ezer. Mint a fenti felsorolás is mutatja, magyarok, románok és más nemzetiségűek ... BODFAL GHEORGHE ÉS TAR KAROLY CIKKSOROZATA ifjúmunkás 2 KISZ-gyűlés a fonóban Véletlenül kopogtam be egyik, régi szomszédomhoz egy kis esti beszélgetésre. Vendéglátóm már a tornácon kijelentette, hogy csak az első házban van hely, mert a hátsó házban fonó van. Emlékszem, régen ilyen helyen a lányok csepüt meg kendert fontak, a fiúk meg erejüket próbálva intézkedtek. Most van mit fonjanak a lányok? Dehogy van, hangzott a válasz. Széken már nem termelnek kendert. Kézimunkáznak, kötnek, varrnak. Az egyik lány benézett az első házba, áthívott a fonóba. Kíváncsian léptem be a tágas szobába. Kezdhetjük lányok? — kérdezte Ungvári Sári. Petőfi Sándor verseit hangosan olvasta. Most ez a szokás Széken, súgta felém a házigazda. A fiúk is eljönnek később, hisz mindig van fontos megbeszélni való. Igaz, hogy a fiúk nagyrésze munkatelepen dolgozik, s akik itthon vannak, azok is korán kelnek és fáradtak. Számolni kezdem a lányokat, aztán valaki megnyugtatott: — Itt vagyunk az egészen. Ez a felszegi KISZ-szervezet. Szerettük volna, ha a tantestületből is eljön valaki, mert az iskolásokról lesz szó. Most azt beszéljük meg, hogy a felszegi utcában aprók táncát kell szervezni, mert a VII— VIli. osztályos tanulóknak még nem illik a nagyok táncába járni. És arról is beszélnénk, hogy a széki lányok közül elég kevésnek sikerül tovább tanulni. A fiúknak könnyebb, mert ha nem sikerül a líceum, akkor traktoristának vagy sofőrnek mennek. Nekünk lányoknak nehéz. Régen cselédnek szegődtünk be városon, de ma csak itthon dolgozunk nyáron, télen pihenünk és szórakozunk. Elgondolkoztam azon, hogy Széken bizony 420 lány van, s alig 49 tanul városon és 42 dolgozik a nemrég létesült szőnyegszövő részein. Fel is teszem a kérdést lenne, ha Széken a ráncok számára létesülne egy olyan varroda, ahol széki falvédőket, párnákat készítenének és értékesítenék szövetkezeti úton? — Bizony jó lenne, válaszolták kórusban. Az ilyen korú fiúk, mint mi, már a háromezret is megkeresik a munkatelepen, mi meg lopjuk a napot. Hallgassatok lányok, szól közbe egy éles hang. Még azt hiszik, hogy mi nem dolgozunk. Pedig tavasztól őszig a mezőn vagyunk. Az igaz, hogy ha valaki felfigyelne ránk, sok szépet tudnánk csinálni széki varrottasokból. ... A gyűlés után felhangzott a széki csárdás. A székek a pitvarba kerültek, a fiatalok vidáman táncoltak énekszóra. Másnap pedig híre ment, hogy a felszegi KISZ-szervezet elhatározta, hogy az iskolások számára aprók táncot szerveznek. Bodor András