Igaz Szó, 1973. július-december (18. évfolyam, 13-24. szám)
1973-07-01 / 13. szám
ja; a templom 1493-ban ipár készen állt (pontosabban elődje), hiszen már ide temették az alapító Báthori vajdát. A másik templom, a református, 1488 és 1511 között épült. Műemlékekben annyira szegény országunk kevés, a Hunyadi-időkben megkezdett épülettel rendelkezik, így hát sajátos kincse ez a keskeny, egyetlen hatalmas teremből álló, két remek reneszánsz ajtót is megőrzött templom, amelyben a gótika és a reneszánsz művészi ízlése találkozik. Két szépségessárkányos Báthori-címer jelzi a környék urainak kezenyomát. És a lófejpajzsot tartó középkori sárkányok hallgatják a hangversenyeket , mert templomi funkcióinak betöltése mellett ez az épület az északkeleti végek legjobb hangversenyterme, ahol az őszi hangversenysorozatokon a legjobb zenekarok, karnagyok adnak egymásnak találkozót. Az említett hangversenyek szignálja és toronyzenéje egy dal, amelyet Tinódi Lantos Sebestyén is pengethetett. Mi köze Tinódinak Nyírbátorhoz, amikor dunántúli volt? Sok. Ide küldte őt Nádasdy Tamás 1548-ban egy titkos megállapodás előkészítésére. Akkortájt Erdély birtoklása és Szapolyai János öröksége volt a téma Ferdinand és a kis János Zsigmond gyámjai között — és a jó Sebestyén itt lakott, valószínűleg a máig is megmaradt várrészben, amelynek pincéje mélységes mély, bolthajtásai vastagok, falai méteresek és pálinkái „több lóerősek”. (Itt van a környéki szövetkezetek pálinkaraktára.) Nos, a jó Sebestyén deák is ivott itt, illetve szeretett volna inni, bár inkább bort. „Udvarbírák bort nem adnak, vannak átkjában”, azazhogy megátkozta udvarbíró uraimékat. Úgy látszik fösvény volt a bánásmód, mégha a nagy Nádasdy íródeákjáról volt is szó ... A legkedvesebb, hogy a mű, amelyben ez a panasz elhangzik, „A sokféle részegesről" szól... Ebből az öreg várból bizony lehetne turistaszálló. Hadd lássák még többen Nyírbátort anélkül, hogy aztán este még útra kelljen kelniök Debrecen vagy Nyíregyháza szállodái felé. Baktai Ferenc I - *