Igaz Szó, 1979. január-június (24. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-15 / 8. szám
a mamám után siránkoztam, mint óvodás koromban. Nem tudom elmondani, mit jelentett, hogy Major Tamás a színfalak mögött állt, biztatott, és titokban elővette a zsebéből azt a Fülest, amelynek azon a héten én voltam a címlapján... — A „leg’’érdekesebb élménye? — A Szikrázó lányok című film a paksi konzervgyárban játszódott. Szóltam a gyártásvezetőnek, hogy szívesen elmennék néhány napra a forgatás előtt dolgozni Paksra, szeretném, ha életszerű lenne az alakításom. „Ön kicsoda?” — kérdezte tőlem a munkaügyis. „Bán Ildikó vagyok Dombóvárról” — feleltem. „Az élelmiszeripari technikumba szeretnék bejutni, azért jöttem ide dolgozni.” Munkaerőhiány volt, felfogadtak. Fehér bebújós munkaruhát kaptam, kendőt, nagy gumiköpenyt, csizmát, kesztyűt. Az első nap „vegyes darabost” készítettem az egyik brigád tagjaként, másnap a körtebefőttekhez osztottak be. Jöttek-jöttek az üvegek, ha az egyik kicsúszott a kezemből, eltört, az ölembe folyt a forró lé. Aztán elkövetkezett az a nap, amikor beléptem a miniköpenyben, mint filmszínésznő. „Ma nem dolgozol?” — kérdezték a volt brigádtársaim. „Ma mozizom — feleltem —, én vagyok a főszereplő.” Azért, ha volt egy kis időm forgatás közben, vissza-visszajártam a „körte- befőttesekhez”. És ők visszafogadsak, én meg otthonosan törtem tovább az üvegeket. Egy kapcsolat története — Mi volt a „leg”-emlékezetesebb szerepe ? — Nem szerep, csupán egy monológ. A trójai nőkből Andromaché monológja. Az első sikertelen főiskolai felvételimen mondtam el. Lámpalázasan, görcsösen igyekezve, rosszul. De még aznap éjjel táviratot kaptam, jelentkeztem a Nemzeti Színház stúdiójába. Ott, másnap ugyanazzal a monológgal felvételiztem. Sikerrel. — Melyik szerepre vágyott „leg”inkább? — Lady Annára, a III. Richardban. A vágyam valóra vált, eljátszhattam a tévében. Most Csehov a vágyam, még sosem alakíthattam Csehov-hősnőt. — S végül a legújabb szerepéről kérdezném. Miről szól a Bizalom, amelynek egyik jelenetét láthattam az előbb? — Ez a film egy kapcsolat története. Arról szól, hogy végletesen kiélezett helyzetben alkalmas-e egy ember arra, hogy megbízzon a másikban, hogy ez a bizalom milyen nehezen megszerezhető és törékeny. A világháború idején játszódik. 1944 telén összekerül egy férfi és egy nő, s kényszerhelyzetben egy szobába összezárva kénytelenek , eltölteni másfél hónapot. Bizalmatlanok egymás iránt, félnek, s ezalatt a másfél hónap alatt megharcolnak egymással és mély emberi kapcsolat alakul ki közöttük. Cigarettára gyújt, elmosolyodik. — Hadd teljesüljön most a pillanatnyi leghőbb kívánságom: hazamenni, pihenni. Holnap kora reggel újra forgatunk ... K. Gy. Jelenet a Szikrázó lányok című filmből, a főszereplő Bánsági Ildikó