Igaz Szó, 1969. július-december (17. évfolyam, 7-12. szám)
1969-09-01 / 9. szám
tanszék megszervezését. Több nyelvű folyóirata, a Brassai Sámuellel közösen alapított és egy ideig közösen szerkesztett (később egyedül Meltzl szerkeszti) Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok (1877—1889) öt világrész szakembereivel ismertette meg Petőfi költészetét. (Az összehasonlító irodalomtudománynak ezt a nemzetközileg is úttörő, újabban egyre többet emlegetett orgánumát egy másik dolgozatban szeretném majd bemutatni.) A folyóirat külön rovatot indít Petőfiana címen, amelyben kizárólag Petőfire vonatkozó közlések látnak napvilágot. A Petőfiana — fogalmazza meg a rovat új szerkesztője — „még nem cél, csak eszköz magasabb irodalmi célok elérésére“ , a Petőfi-életrajz megírásának, a kritikai kiadás előkészítésének, a Petőfi-szótár összeállításának s a teljes Petőfi-levelezés kiadásának eszköze. A terv szerint ugyanis a Petőfiana új folyóirattá nőtte volna ki magát — mint Meltzl megvallja: „Negyedéves szakfolyóirat gyanánt volt kihirdetve, mégpedig tervezve a Petőfi cultus négy napjára (január 1, mártius 15, július 31 és September 8).“ Mindez azonban csak terv maradt: az összegyűjtött anyagból egyetlen, az előbb említett évkönyv jelent meg. Meltzl nemcsak saját folyóiratában jelentette meg Petőfit méltató írásait. Ír az 1874-ben induló Erdélyi Múzeumba, budapesti és németországi lapokba, és sok jelenik meg közülük kolozsvári újságokban. A kolozsvári lapok közül különösen K. Papp Miklós nagymúltú napilapjában, a Magyar Polgárban jelentkezik gyakran. A hetvenes évek közepétől egy sereg cikke, polémiája lát itt napvilágot, köztük talán legjelentősebb Petőfi-tanulmánya, Gyulai Pál ismert Petőfi-portréjáról (Petőfi Sándor és lírai költészetünk) írott bírálata — Gyulai Pál mint a Petőfiirodalom megalapítója címmel. (A napilap párhuzamosan — fejezetenként — közli a két tanulmányt, ugyanis Gyulainak az Új Magyar Múzeumban több mint húsz évvel azelőtti Petőfi-értékelése a szélesebb olvasóréteg számára nehezen volt hozzáférhető.) Meltzl tanulmányának címével is jelzi: a Gyulai megrajzolta Petőfiképet jelentősnek. Petőfi élete és költészete első tudományos összegezé s Farnos Dezső: Petőfiana. Ellenzék, 1888. jan. 27. Gyűjteményét Meltzl 1888-ban Farnos Dezsőnek, a nagyenyedi gimnáziumi tanárnak adja át az állandó rovat folyóirattá növesztése érdekében. Erről számol be a Petőfi-Múzeum első száma is. Az idézett szöveg a már említett Petőfiana című évkönyv bevezetőjéből való. * Meltzl Hugó: Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója. Magyar Polgár, 1876. jan. 26. — ápr. 6. A tárcarovatban folytatásokban megjelenő terjedelmes bírálat befejezetlen. Kötetben csak 1909-ben jelenik meg. Meltzl Petőfi-tanulmányaiból készült válogatásban. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Barabás Ábel. Bp., 1909. Petőfi-Könyvtár X. füzet. A tanulmányt 1922-ben Petőfi születésének 100. évfordulójára Ferenczi Zoltán újra megjelentette, bővített jegyzetanyaggal. Szövegközlésben ragaszkodott a Petőfi-Könyvtár 1909-es kiadásához. Magáról a tanulmányról ezt írja: ,,Ez az értékelés úgy tekinthető, mint a Petőfi-irodalom megalapítása, mert az első, mely nemcsak a költő 1847-iki összes költeményeit, hanem az írónak hozzáférhető Újabb költeményeket is, tehát a költő összes műveit figyelembe vette, legalább részben.“ Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lyrai költészetünk. Kiadta és jegyzetekkel ellátta Ferenczi Zoltán. Bp., 1922. 81.